Péntek reggel tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az áprilisi inflációs adatot: a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az előző havi 3,6 százalékról, ha csak minimális mértékben is, de növekedett a magyar fogyasztóiár-index. Márciushoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, a hivatal közleménye is kiemelte, hogy a járműüzemanyagok 3,5 százalékkal drágultak.
Ha megnézzük a folyamatokat, az egyértelműen pozitív, hogy az élelmiszerinfláció már nem sújtja a lakosságot. Igaz, azt hangsúlyozni kell, hogy egyrészt termékenként erősen változik, hogy merre mozogtak az árak. Hiszen még a tavalyi nagyon magas árakhoz képest is érdemben nőtt a cukoré (30,4 százalék), a büféáruké (9,6), a csokoládé és kakaóé (9,2), a sertéshúsé (9,2), az éttermi étkezésé (8,4), valamint az alkoholmentes üdítőitaloké (5,8). A másik oldalon a tojás ára 20,3, a liszté 19,7, a száraztésztáé 12,5, a sajté 9,6, a tejé 9,3, a kenyéré 9,0, a baromfihúsé 6,5 százalékkal csökkent. Azt is érdemes kiemelni, hogy az élelmiszerek éves összevetésben mért 1 százalékos átlagos drágulása azt is jelenti, hogy egy nagybevásárlás nem lett az egy évvel korábbiakhoz képest olcsóbb, tehát az átlagos szint a jól hangzó statisztika ellenére magas maradt! Ezzel egybecseng laptársunk, a Privátbankár Árkosár felmérése, a 30 terméket tartalmazó nagybevásárlás 2023 áprilisában 35 500 forint volt, míg idén a negyedik hónapban 34 800 forint.
Az inflációt csökkentő tételeknél érdemes ismét megemlíteni a háztartási energiát. Amelynél az árak ugyan a rögzített rezsicsökkentett tarifák miatt valójában nem változtak, ám a KSH által alkalmazott számítási metódus miatt egy év alatt 4,5 százalékos csökkenést mutattak ki. Ezen belül a vezetékes gáz 9,2, az elektromos energia 2,9 százalékkal lett olcsóbb.
Ugyanakkor az is látszódik, hogy a kiskereskedelmi forgalom a tavalyi történelmi zuhanást követően sokkal lassabban tud talpraállni, mint azt előzetesen várni lehetett, így a kereskedők mozgástere továbbra is erősen korlátozott, és ha nem akarnak forgalomveszteséget, akkor csak nyomottabb árréssel tudnak dolgozni. Ez, és a kedvező nemzetközi folyamatok pedig várhatóan az élelmiszerboltokban mérsékelt(ebb) árakat eredményeznek.
Ezért fontos az üzemanyagok árcsökkentése
Ha megnézzük, hogy mely tételek húzták felfele a mutatót az elmúlt hónapokban, akkor egyértelműen ki kell emelni a szolgáltatásokat. Ahol a feszes munkaerőpiac mellett az is komoly lökést adott a növekedésnek, hogy az év első hónapjaiban visszatekintő átárazást alkalmaztak a vállalkozások, vagyis a 2023-as 17,6 százalékos inflációt vették alapul, amikor idén árat emeltek. Így tett egyebek mellett a komoly állami segítséggel a 4iG kezébe került Vodafone is, amit a szektortársaik is követtek. Nem véletlenül emelte ki előző, áprilisi gyorstájékoztatójában a KSH, hogy havi bázison a szolgáltatások 1,8 százalékkal drágultak, ezen belül a tv-előfizetések 11,4, a telefon- és internetszolgáltatások 10,8 százalékkal.
Nemcsak márciusban, de a most közölt áprilisi adatokban is a szolgáltatásoknál láthattuk a legnagyobb átlagos árnövekedést. A KSH által közölt adatok szerint a szolgáltatások átlagosan 9,5 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 14,0, a lakásjavítás és -karbantartás 10,7, a járműjavítás és -karbantartás 10,1, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 9,8, a sport- és múzeumi belépők 8,2, az üdülési szolgáltatás 5,4 százalékkal került többe. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor elemzése szerint a szolgáltatások áremelkedése a 3,7 százalékos inflációból egymaga 2,5 százalékpontot magyarázott.
A második legnagyobb hatása az egyéb cikkek, üzemanyagok kategóriájának volt, ezek 3,9 százalékos drágulása 0,7 százalékponttal húzta felfelé az inflációt. Miután a szolgáltatások árszabályozása gyakorlatilag megoldhatatlan, a kormány szempontjából logikusnak tűnő lépés volt, hogy az üzemanyagok árát próbálta leszorítani. Ennek keretében, ahogy arról az Mfor Üzemanyagár-figyelőben már többször írtunk, Nagy Márton nagyon komoly nyomást helyezett a kereskedőkre, annak érdekében, hogy a hazai árak a régiós átlagnál ne legyenek magasabbak. Ezt sikerült elérni, ráadásul a nemzetközi folyamatok is kedvező irányt vettek, hiszen mind az Egyesült Államokban, mind Európában mérsékelt a feldolgozott termékek iránti kereslet. Emiatt pedig a gázolaj ára kis túlzással összeomlott, nem véletlen, hogy nagyon hosszú idő után a kontinensünkön és Magyarországon is olcsóbb a dízel, mint a benzin.
Merre tovább?
Az elemzők szerint a következő pár hónapban nagyjából a szint körül alakulhat az infláció mértéke. A nemzetközi folyamatok hatásaként csak néhány tizedespontos változás várható. Ugyanakkor a korábbi brutális emelkedés után tavaly nyáron markáns fordulat következett be az inflációnál, és ahogy ezt elérjük, és az úgynevezett bázishatás kikerül a mutatóból, ismét magasabb szintű drágulás várható.
A szakértői konszenzus az, hogy az év második felében és az év végén is 5 százalék körüli éves inflációt láthatunk majd.
Jelzésértékű, hogy a maginfláció továbbra is érezhetően magasabb, mint az inflációs alapmutató. Ezt egyébként úgy számítják ki, hogy az inflációs mutatóból kiveszik a gyorsan, rövid távon változó elemeket. A maginfláció tehát arra jó, hogy a középtávú folyamatokat követni lehet a segítségével, mert kiszűri az átmeneti hatásokat.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a bázishatás kiesése hozhat komolyabb ugrásokat a következő hónapokban. Megjegyezte, tavaly májusban 0,4 százalékkal csökkentek az árak (ami a tavalyi év legalacsonyabb egyhavi bázisa) és ezzel szemben jelentős áremelkedésre lehet idén májusban számítani. Ennek hatására az éves bázisú fogyasztóiár-index akár közel 1 százalékponttal is megemelkedhet. A szakértő szerint a következő komolyabb szintugrás októbertől várható, amikorra már érdemben 5 százalék felett lehet az infláció.