6p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kormány komoly erőfeszítéseket tett idén, hogy árcsökkenésre kényszerítse a benzinkutakat. A lépés vélhetőleg az infláció mérséklését is célozta, ez a tétel ugyanis komoly szerepet játszott abban, hogy áprilisban megállt a dezinflációs folyamat.

Péntek reggel tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az áprilisi inflációs adatot: a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az előző havi 3,6 százalékról, ha csak minimális mértékben is, de növekedett a magyar fogyasztóiár-index. Márciushoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, a hivatal közleménye is kiemelte, hogy a járműüzemanyagok 3,5 százalékkal drágultak.

Ha megnézzük a folyamatokat, az egyértelműen pozitív, hogy az élelmiszerinfláció már nem sújtja a lakosságot. Igaz, azt hangsúlyozni kell, hogy egyrészt termékenként erősen változik, hogy merre mozogtak az árak. Hiszen még a tavalyi nagyon magas árakhoz képest is érdemben nőtt a cukoré (30,4 százalék), a büféáruké (9,6), a csokoládé és kakaóé (9,2), a sertéshúsé (9,2), az éttermi étkezésé (8,4), valamint az alkoholmentes üdítőitaloké (5,8). A másik oldalon a tojás ára 20,3, a liszté 19,7, a száraztésztáé 12,5, a sajté 9,6, a tejé 9,3, a kenyéré 9,0, a baromfihúsé 6,5 százalékkal csökkent. Azt is érdemes kiemelni, hogy az élelmiszerek éves összevetésben mért 1 százalékos átlagos drágulása azt is jelenti, hogy egy nagybevásárlás nem lett az egy évvel korábbiakhoz képest olcsóbb, tehát az átlagos szint a jól hangzó statisztika ellenére magas maradt! Ezzel egybecseng laptársunk, a Privátbankár Árkosár felmérése, a 30 terméket tartalmazó nagybevásárlás 2023 áprilisában 35 500 forint volt, míg idén a negyedik hónapban 34 800 forint.

Az inflációt csökkentő tételeknél érdemes ismét megemlíteni a háztartási energiát. Amelynél az árak ugyan a rögzített rezsicsökkentett tarifák miatt valójában nem változtak, ám a KSH által alkalmazott számítási metódus miatt egy év alatt 4,5 százalékos csökkenést mutattak ki. Ezen belül a vezetékes gáz 9,2, az elektromos energia 2,9 százalékkal lett olcsóbb.

Ugyanakkor az is látszódik, hogy a kiskereskedelmi forgalom a tavalyi történelmi zuhanást követően sokkal lassabban tud talpraállni, mint azt előzetesen várni lehetett, így a kereskedők mozgástere továbbra is erősen korlátozott, és ha nem akarnak forgalomveszteséget, akkor csak nyomottabb árréssel tudnak dolgozni. Ez, és a kedvező nemzetközi folyamatok pedig várhatóan az élelmiszerboltokban mérsékelt(ebb) árakat eredményeznek.

Ezért fontos az üzemanyagok árcsökkentése

Ha megnézzük, hogy mely tételek húzták felfele a mutatót az elmúlt hónapokban, akkor egyértelműen ki kell emelni a szolgáltatásokat. Ahol a feszes munkaerőpiac mellett az is komoly lökést adott a növekedésnek, hogy az év első hónapjaiban visszatekintő átárazást alkalmaztak a vállalkozások, vagyis a 2023-as 17,6 százalékos inflációt vették alapul, amikor idén árat emeltek. Így tett egyebek mellett a komoly állami segítséggel a 4iG kezébe került Vodafone is, amit a szektortársaik is követtek. Nem véletlenül emelte ki előző, áprilisi gyorstájékoztatójában a KSH, hogy havi bázison a szolgáltatások 1,8 százalékkal drágultak, ezen belül a tv-előfizetések 11,4, a telefon- és internetszolgáltatások 10,8 százalékkal.

A drága benzin az inflációban is visszaköszön
A drága benzin az inflációban is visszaköszön
Fotó: Pixabay

Nemcsak márciusban, de a most közölt áprilisi adatokban is a szolgáltatásoknál láthattuk a legnagyobb átlagos árnövekedést. A KSH által közölt adatok szerint a szolgáltatások átlagosan 9,5 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 14,0, a lakásjavítás és -karbantartás 10,7, a járműjavítás és -karbantartás 10,1, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 9,8, a sport- és múzeumi belépők 8,2, az üdülési szolgáltatás 5,4 százalékkal került többe. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor elemzése szerint a szolgáltatások áremelkedése a 3,7 százalékos inflációból egymaga 2,5 százalékpontot magyarázott.

A második legnagyobb hatása az egyéb cikkek, üzemanyagok kategóriájának volt, ezek 3,9 százalékos drágulása 0,7 százalékponttal húzta felfelé az inflációt. Miután a szolgáltatások árszabályozása gyakorlatilag megoldhatatlan, a kormány szempontjából logikusnak tűnő lépés volt, hogy az üzemanyagok árát próbálta leszorítani. Ennek keretében, ahogy arról az Mfor Üzemanyagár-figyelőben már többször írtunk, Nagy Márton nagyon komoly nyomást helyezett a kereskedőkre, annak érdekében, hogy a hazai árak a régiós átlagnál ne legyenek magasabbak. Ezt sikerült elérni, ráadásul a nemzetközi folyamatok is kedvező irányt vettek, hiszen mind az Egyesült Államokban, mind Európában mérsékelt a feldolgozott termékek iránti kereslet. Emiatt pedig a gázolaj ára kis túlzással összeomlott, nem véletlen, hogy nagyon hosszú idő után a kontinensünkön és Magyarországon is olcsóbb a dízel, mint a benzin.

Merre tovább?

Az elemzők szerint a következő pár hónapban nagyjából a szint körül alakulhat az infláció mértéke. A nemzetközi folyamatok hatásaként csak néhány tizedespontos változás várható. Ugyanakkor a korábbi brutális emelkedés után tavaly nyáron markáns fordulat következett be az inflációnál, és ahogy ezt elérjük, és az úgynevezett bázishatás kikerül a mutatóból, ismét magasabb szintű drágulás várható.

A szakértői konszenzus az, hogy az év második felében és az év végén is 5 százalék körüli éves inflációt láthatunk majd.

Jelzésértékű, hogy a maginfláció továbbra is érezhetően magasabb, mint az inflációs alapmutató. Ezt egyébként úgy számítják ki, hogy az inflációs mutatóból kiveszik a gyorsan, rövid távon változó elemeket. A maginfláció tehát arra jó, hogy a középtávú folyamatokat követni lehet a segítségével, mert kiszűri az átmeneti hatásokat.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a bázishatás kiesése hozhat komolyabb ugrásokat a következő hónapokban. Megjegyezte, tavaly májusban 0,4 százalékkal csökkentek az árak (ami a tavalyi év legalacsonyabb egyhavi bázisa) és ezzel szemben jelentős áremelkedésre lehet idén májusban számítani. Ennek hatására az éves bázisú fogyasztóiár-index akár közel 1 százalékponttal is megemelkedhet. A szakértő szerint a következő komolyabb szintugrás októbertől várható, amikorra már érdemben 5 százalék felett lehet az infláció.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!