3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Moszkva nem hajlandó semmiféle engedményre az amerikai vezetőkkel január 10-én Genfben tartandó megbeszéléseken - szögezte le vasárnap Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

"Természetesen nem teszünk semmiféle engedményt azon fenyegetések közepette, amelyek folyamatosan elhangzanak a közelegő egyeztetések nyugati résztvevői részéről" - fogalmazott a politikus az MTI beszámolója szerint. Rjabkov, akinek a szavait az Interfax orosz hírügynökség idézte, azt mondta, az orosz kormány borúlátó a tárgyalások sikerességét illetően a Washingtonból és Brüsszelből érkező "kedvezőtlen jelek" miatt.

Hozzátette: elképzelhető, hogy a tárgyalások "hirtelen megszakadnak".

"Semmit sem tudok kizárni; ez egy nagyon is lehetséges forgatókönyv" - mondta.

Fenyegetések Nyugatról: mire célzott Rjabkov? 

Oroszország súlyosan és közvetlenül fenyegeti az európai biztonságot az ukrán határ mentén végrehajtott csapatösszevonással, és ha megtámadná Ukrajnát, akkor annak súlyos következményei volnának - jelentette ki a napokban Antony Blinken amerikai és Annalena Baerbock új német külügyminiszter közös szerdai washingtoni sajtóértekezletén, amelyet a tárgyalásuk után tartottak.  A gáz- és  fegyverszállítások azonban éket vernek a nyugati szövetségesek közé - ahogy erről laptársunk, a Privátbankár.hu beszámolt: Amerika és Németország megfenyegette Oroszországot: baj lesz, ha lerohanják Ukrajnát >>

Az Ukrajna körül kialakult feszültség csillapítását célzó egyeztetéseket az orosz-ukrán határon hetek óta tartó feszültség árnyékában rendezik - emlékeztet az MTI összefoglalója. Oroszország mintegy százezer katonát vont össze Ukrajna közelében, ami nyugtalansággal tölti el a nyugati országokat. Washington azt állította, hogy Moszkva invázióra készül. Oroszország tagadja ezt, és számos biztonsági garanciát követel a Nyugattól, egyebek között a NATO keleti bővítésének leállítását.

Orosz katonák az orosz-ukrán határon fekvő Rosztovi területen tartott hadgyakorlaton 2021. december 14-én. (Fotó: MTI/AP)
Orosz katonák az orosz-ukrán határon fekvő Rosztovi területen tartott hadgyakorlaton 2021. december 14-én. (Fotó: MTI/AP)

Pénteken Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Észak-atlanti Tanács (NAC) rendkívüli, külügyminiszteri szintű ülését követően Brüsszelben viszont azt mondta, a NATO ajtaja nyitva áll a csatlakozni kívánó országok előtt.

Joe Biden amerikai elnök január elején telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok határozott választ ad, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát.

A svájci megbeszélést követően Oroszország és a NATO közötti találkozót tartanak várhatóan január 12-én Brüsszelben, majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bécsi tárgyalási fordulója következik január 13-án.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!