Az uniós bizottság éves növekedési jelentésében hangsúlyozta, hogy Magyarország sebezhetősége jelentősen csökkent. A hazai össztermék a becslések szerint a támogató külső környezet és az alkalmazkodó belpolitika eredményeként növekedett, a háztartások fogyasztását a kétszámjegyű bérnövekedés erősítette. Az uniós támogatásoknak köszönhetően a befektetések lendületet vettek. Az exportnövekedés tükrözte a globális fejleményeket. Az infláció emelkedett és közeledett a jegybanki célszámokhoz. 2018-ban a növekedés várhatóan erős marad a támogató környezet következtében - közölte a bizottság.
A jelentés szerint Magyarország a foglalkoztatás terén rekordot ért el. A gazdasági fellendülés hajtóereje mellett a szakpolitikai intézkedések szintén segítettek a munkaerő-piaci helyzet javításában. A határokon átnyúló munkaerő-vándorlás és a kedvezőtlen demográfiai tendenciák azonban csökkentették a munkaerő-kínálatot, különösen a szakképzett munkavállalók körében. A munkanélküliségi ráta 2017-ben az elmúlt évek legalacsonyabb szintjére esett vissza, bizonyos területeken pedig munkaerőhiány alakult ki.
A jelentős belföldi kereslet ellenére a költségvetési hiány a GDP 1,9 százalékos 2016-ban regisztrált szintjéről 2018-ban körülbelül 2,5 százalékra emelkedik. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya fokozatosan csökken, és a magas nominális GDP-növekedésnek köszönhetően a következő két évben is ezen a pályán marad. A jövőbeli költségvetési kiigazítások hiányában azonban ez a kedvező tendencia középtávon kockázatos lehet - tették hozzá.
Az uniós tagállamok gazdasági és szociális helyzetéről készített éves elemzés Magyarországgal kapcsolatban megjegyezte ugyanakkor, hogy korlátozott előrelépést tett az uniós bizottság 2017-es országspecifikus ajánlásainak megvalósítása terén. Az ország gazdasági felzárkózását hátráltathatják az intézményi környezet gyengeségei bizonyos területeken - közölték.
Amíg
némi előrelépés történt az alacsony jövedelműek adóterheinek
csökkentése terén, kevésbé sikerült csökkenteni az adórendszer
bonyolultságát. Kisebb előrelépés történt a közbeszerzések átláthatósága
terén is, de a korrupcióellenes intézkedések megerősítésében
korlátozott volt a haladás és ugyanez mondható el a szolgáltatások
szabályozási környezetének javításáról is.
Mint írták, előrelépés
történt a közmunkaprogram javítása terén, azonban korlátozott volt a
hátrányos helyzetű csoportok - különösen a romák - részvételének
növelése az oktatásban.
Az oktatási és az egészségügyi rendszer
nem támogatja eléggé a humántőke fejlesztését, különösen az
alapkészségek elsajátítása, a társadalmi-gazdasági háttérnek a
tanulmányi eredményekre gyakorolt hatása vagy az egészségügyi ellátás
egyenetlen minősége és hozzáférhetősége szempontjából.
A
foglalkoztatáspolitika előtt álló feladatok között említették a
munkaerő-tartalékok gyors mozgósítását annak érdekében, hogy meg tudjon
felelni a magas munkaerő-keresletnek.
Az uniós bizottság szerint
a szegénységgel kapcsolatos mutatók összességében javultak, de a
kiszolgáltatott csoportok továbbra is magas szegénységi kockázatnak
vannak kitéve.
