Ahogy arról beszámoltunk, határozott 100 bázispontos kamatemelést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank. Így az alapkamat erőteljes lépést tett a piaci kondíciókat meghatározó másik kamatláb, az egyhetes betéti kamatok felé.
A Monetáris Tanács emellett közleményében a csütörtökön publikálásra kerülő Inflációs jelentés legfontosabb mutatóit is „megvillantotta”. Ezek pedig összességében igen elkeserítő képet festenek a magyar gazdaság kilátásairól.
Elszálltak az energiaárak, szigorítanak a jegybankok
Mint közleményükben írják, a globális befektetői hangulat jelentősen romlott az orosz-ukrán háború hatására. A kockázatvállalási hajlandóságot a háborúval kapcsolatos hírek, az emelkedő nyersanyag- és energiaárak, az inflációs kockázatok növekedése, a jegybankok monetáris politikai reakciói, valamint a koronavírus-járvány következményei határozták meg. A háború és az Oroszországot érintő szankciók hatására az előző kamatdöntés óta rendkívül változékonyan alakultak a nyersanyagárak: a kőolaj világpiaci ára előbb nyolcéves csúcsára, 130 dollár közelébe emelkedett, majd nagy volatilitás mellett korrigált. A földgáz ára az időszak során historikus csúcsára emelkedett Európában.
A globálisan meghatározó jegybankok az emelkedő növekedési és inflációs kockázatok mellett is szigorúbb monetáris politikai irányultság felé mozdultak el. A Federal Reserve márciusban megkezdte a kamatemelési ciklust. Az Európai Központi Bank korábbi kommunikációjával összhangban 2022 első negyedévének végéig lezárja vészhelyzeti eszközvásárlási programját (PEPP), emellett a Kormányzótanács márciusban az eszközvásárlási program (APP) korábban tervezettnél gyorsabb ütemű lezárásáról döntött. Régiónkban az elmúlt hónapban a lengyel jegybank tartott kamatdöntő ülést, ahol tovább emelte irányadó rátáját. A hónap során a régiós jegybankok piacstabilizáló intézkedéseket hajtottak végre az orosz-ukrán háború kedvezőtlen pénzpiaci hatásainak ellensúlyozására.
Mi vár a magyar gazdaságra?
2021-ben kimagasló növekedést ért el a magyar gazdaság, és az élénk növekedés 2022 elején, az orosz-ukrán háború kirobbanásáig tartó időszakban is folytatódott. Januárban az ipari és az építőipari termelés is felülmúlta a járvány előtti szintjét. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben változatlanul alacsony. A magyar gazdaság növekedési képessége továbbra is erős az MNB szerint, ugyanakkor a rövid távú gazdasági kilátásokat nagyfokú bizonytalanság övezi.
A jegybank szerint a bizonytalanság és a kockázat is jelentősen nőtt a gazdasági növekedés kapcsán. A háború következményei közvetlenül a külkereskedelmi csatornákon és a nemzetközi termelési láncok nehézségein keresztül fejtik ki a legerősebb növekedést fékező hatást. Ezen felül a nyersanyagárak és a vállalati költségek emelkedése, illetve a bizonytalanság általánosan magas szintje is visszafogja a növekedést. Az élénk belső kereslet részben ellensúlyozhatja az orosz-ukrán háború negatív növekedési hatásait. 2022-ben az ellátási láncok töredezettsége mellett az export a korábban vártnál kisebb mértékben járul hozzá a GDP bővüléséhez.
A háború és a szankciós politikák időbeli lefutásától függően a GDP 2022-ben a korábban vártnál lassabb ütemben, 2,5–4,5 százalékkal, míg 2023-ban 4–5 százalékkal, 2024-ben pedig 3–4 százalékkal bővül.
2022 februárjában az éves összevetésben számított infláció 8,3, míg a maginfláció 8,1 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 0,4, míg a maginfláció 0,7 százalékponttal emelkedett. Január után februárban is a szokásosnál nagyobb átárazások történtek a termékek és a szolgáltatások széles körében. Az élelmiszerárak februárban is kétszámjegyű emelkedést mutattak az előző év azonos időszakához képest. A maginfláció résztételeinek árindexei általánosan emelkedtek. Az üzemanyagokat, egyes alapvető élelmiszereket és a lakossági energiaárakat érintő kormányzati intézkedések tompítják a globális nyersanyagár-emelkedés hazai inflációban való megjelenését. Az inflációs várakozások ugyanakkor magas szinten alakulnak.
A következő negyedévben erőteljes negatív kínálati hatások emelik az inflációt. A rövid távon várható inflációs pálya a háború időtartamától, a szankciók mértékétől és fennmaradásának hosszától, valamint az ezekre adott kormányzati válaszlépésektől függ. Az energia- és nyersanyagárak emelkedése költségoldalról tovább növeli az inflációt, ezért az inflációs ráta csökkenésének megindulása a második félévre tolódik.
Éves átlagban az infláció idén várhatóan 7,5–9,8 százalék között alakul. A maginfláció a következő hónapokban tovább emelkedik.
A háború és a szankciók elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése és a proaktív jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 második felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index 2023-ban 3,3–5,0 százalékon, 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban alakul.
