5p

Az ukrán háború komoly gazdasági következményekkel jár az MNB friss előrejelzése szerint, amelyek közül az inflációs kockázatok megugrása lehet a legfájdalmasabb. Míg korábban az MNB azt várta, hogy a második félévben már a tolerancia sávban lesz a fogyasztói árindex, addig most már azt mondják erre idén biztosan nem kerül sor.

Ahogy arról beszámoltunk, határozott 100 bázispontos kamatemelést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank. Így az alapkamat erőteljes lépést tett a piaci kondíciókat meghatározó másik kamatláb, az egyhetes betéti kamatok felé.

A Monetáris Tanács emellett közleményében a csütörtökön publikálásra kerülő Inflációs jelentés legfontosabb mutatóit is „megvillantotta”. Ezek pedig összességében igen elkeserítő képet festenek a magyar gazdaság kilátásairól.

Elszálltak az energiaárak, szigorítanak a jegybankok

Mint közleményükben írják, a globális befektetői hangulat jelentősen romlott az orosz-ukrán háború hatására. A kockázatvállalási hajlandóságot a háborúval kapcsolatos hírek, az emelkedő nyersanyag- és energiaárak, az inflációs kockázatok növekedése, a jegybankok monetáris politikai reakciói, valamint a koronavírus-járvány következményei határozták meg. A háború és az Oroszországot érintő szankciók hatására az előző kamatdöntés óta rendkívül változékonyan alakultak a nyersanyagárak: a kőolaj világpiaci ára előbb nyolcéves csúcsára, 130 dollár közelébe emelkedett, majd nagy volatilitás mellett korrigált. A földgáz ára az időszak során historikus csúcsára emelkedett Európában.

A globálisan meghatározó jegybankok az emelkedő növekedési és inflációs kockázatok mellett is szigorúbb monetáris politikai irányultság felé mozdultak el. A Federal Reserve márciusban megkezdte a kamatemelési ciklust. Az Európai Központi Bank korábbi kommunikációjával összhangban 2022 első negyedévének végéig lezárja vészhelyzeti eszközvásárlási programját (PEPP), emellett a Kormányzótanács márciusban az eszközvásárlási program (APP) korábban tervezettnél gyorsabb ütemű lezárásáról döntött. Régiónkban az elmúlt hónapban a lengyel jegybank tartott kamatdöntő ülést, ahol tovább emelte irányadó rátáját. A hónap során a régiós jegybankok piacstabilizáló intézkedéseket hajtottak végre az orosz-ukrán háború kedvezőtlen pénzpiaci hatásainak ellensúlyozására.

Mi vár a magyar gazdaságra?

2021-ben kimagasló növekedést ért el a magyar gazdaság, és az élénk növekedés 2022 elején, az orosz-ukrán háború kirobbanásáig tartó időszakban is folytatódott. Januárban az ipari és az építőipari termelés is felülmúlta a járvány előtti szintjét. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben változatlanul alacsony. A magyar gazdaság növekedési képessége továbbra is erős az MNB szerint, ugyanakkor a rövid távú gazdasági kilátásokat nagyfokú bizonytalanság övezi.

Nehéz idők jönnek. Fotó: Pixabay
Nehéz idők jönnek. Fotó: Pixabay

A jegybank szerint a bizonytalanság és a kockázat is jelentősen nőtt a gazdasági növekedés kapcsán. A háború következményei közvetlenül a külkereskedelmi csatornákon és a nemzetközi termelési láncok nehézségein keresztül fejtik ki a legerősebb növekedést fékező hatást. Ezen felül a nyersanyagárak és a vállalati költségek emelkedése, illetve a bizonytalanság általánosan magas szintje is visszafogja a növekedést. Az élénk belső kereslet részben ellensúlyozhatja az orosz-ukrán háború negatív növekedési hatásait. 2022-ben az ellátási láncok töredezettsége mellett az export a korábban vártnál kisebb mértékben járul hozzá a GDP bővüléséhez.

A háború és a szankciós politikák időbeli lefutásától függően a GDP 2022-ben a korábban vártnál lassabb ütemben, 2,5–4,5 százalékkal, míg 2023-ban 4–5 százalékkal, 2024-ben pedig 3–4 százalékkal bővül.

2022 februárjában az éves összevetésben számított infláció 8,3, míg a maginfláció 8,1 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 0,4, míg a maginfláció 0,7 százalékponttal emelkedett. Január után februárban is a szokásosnál nagyobb átárazások történtek a termékek és a szolgáltatások széles körében. Az élelmiszerárak februárban is kétszámjegyű emelkedést mutattak az előző év azonos időszakához képest. A maginfláció résztételeinek árindexei általánosan emelkedtek. Az üzemanyagokat, egyes alapvető élelmiszereket és a lakossági energiaárakat érintő kormányzati intézkedések tompítják a globális nyersanyagár-emelkedés hazai inflációban való megjelenését. Az inflációs várakozások ugyanakkor magas szinten alakulnak.

A következő negyedévben erőteljes negatív kínálati hatások emelik az inflációt. A rövid távon várható inflációs pálya a háború időtartamától, a szankciók mértékétől és fennmaradásának hosszától, valamint az ezekre adott kormányzati válaszlépésektől függ. Az energia- és nyersanyagárak emelkedése költségoldalról tovább növeli az inflációt, ezért az inflációs ráta csökkenésének megindulása a második félévre tolódik.

Éves átlagban az infláció idén várhatóan 7,5–9,8 százalék között alakul. A maginfláció a következő hónapokban tovább emelkedik.

A háború és a szankciók elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése és a proaktív jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 második felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index 2023-ban 3,3–5,0 százalékon, 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban alakul.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!