A pénzügyi kilátásokon túl a koronavírus-járvány lefutására vonatkozó kormányzati várakozásokba is betekintést enged Magyarország friss konvergenciaprogramja. A gazdasági adatok alapján brutális összeomlás jöhet, ha nem sikerül őszig véget vetni a járványhelyzetnek itthon.
Mint minden évben, úgy idén is elkészült az ország európai uniós felzárkózásának összefoglalása, az elmúlt évi teljesítmény összegzése. De nem csak erről szól a dokumentum, a kormány a felzárkózási folyamat további lépéseiről is rendszeresen beszámol az uniónak.
A mostani program rendkívülinek számít abban a tekintetben, hogy maga a helyzet is rendkívüli: a koronavírus jelentős károkat okozott mind a társadalom, mind a gazdaság rétegeiben. A két-három hónappal ezelőtti tervek ma már a szemetesládák mélyén hevernek: elég felidézni a pénzügyminiszterrel február végén készült interjúnkat, melyben Varga Mihály még arról beszélt, hogy bár hivatalosan 3,5 százalékos lehet a GDP idei bővülése, de a körülmények megfelelő alakulása esetén akár az eredetileg tervezett 4 százalék is összejöhet.
Ma viszont az a kérdés, hogy sikerül-e 3 százalékos visszaesésnél megfogni a gazdaságot, vagy még mélyebb lesz a recesszió. Az elmúlt három hónapban "mindössze" annyi történt, hogy a koronavírus elszabadult a világban, letarolva az ipart, a szolgáltatószektort, valamint megszüntetve a társadalmi érintkezés minden, korábban bevált formáját.
A híradások eddig főleg a makrogazdasági alappályára vonatkozó információkat emelték ki a programból. Találni benne azonban olyan adatokat is, amelyek arról is elárulnak részleteket, hogy a járványhelyzet elhúzódása milyen hatással lenne a gazdaságra.
A dokumentum a 3 százalékos GDP-visszaeséssel számoló alappályán túl két lehetséges pályát elemez: az egyikben azt feltételezik, hogy a járvány az idei harmadik negyedévben ér véget, a másikban azt, hogy csak a negyedik negyedévben.
Amennyiben a harmadik negyedévben véget ér a járvány, akkor a GDP az alappályához képest további 2,6 százalékkal csökkenhet, amennyiben a negyedik negyedévben, akkor már 4,31 százalékos lehet a többletveszteség. Vagyis akár 7 százalékot is meghaladó recesszióba csúszhatunk, ha pár hónapon belül nem sikerül konszolidálni a gazdaságot.
Ami még mindig nem a legpesszimistább jóslat, egyes gazdasági szereplők akár kétszámjegyű visszaesést sem tartanak kizártnak. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy nem tartja reálisnak a 2-3 százalékos idei növekedésre vonatkozó előrejelzéseket (mint a Magyar Nemzeti Bank prognózisa), ennél sokkal rosszabb a helyzet. A Népszavának pedig már azt mondta, hogy akár kétszámjegyű is lehet idén a GDP-csökkenés mértéke.
A kormány alapszámítása szerint jövőre visszatérünk a növekedési pályára, 4,8 százalékos bővüléssel. Ha októberig meg tudjuk fékezni a járványt, akkor ennél még gyorsabb lehet a fellendülés üteme: a konvergenciaprogram szerint 0,08 százalékos lehet a többlet. Ha viszont az év végéig sem sikerül helyreállítani a gazdaságot, akkor az alappályához képest 1,64 százalékkal lehet rosszabb a GDP.
Ennyit számítana három hónap? - tehetjük fel a kérdést. A kormány válasza az, hogy igen, mert a rosszabbik forgatókönyv alapján a gazdaság csak 2021-ben tud valamennyire talpra állni, Mivel ez időigényes folyamat, a reparálás belenyúlna a jövő évbe, így nem lehetne teljes mértékben kihasználni a bázishatást. Vagyis a rosszabb 2020-as év alacsony bázisáról könnyebb nagyobbat dobbantva érdemi növekedést elérni, mintha a recessziós időszak átnyúlna 2021-re.
