Nagy vihart kavart a kormány javaslata a bértámogatás bevezetéséről, az ugyanis jóval kisebb terhet - a kieső munkaidőre jutó bér 70 százalékáig - venne le a munkaadók válláról, mint például a német modell (laptársunk, a Piac & Profit cikkét a magyar megoldásról itt olvashatja). Korántsem biztos azonban, hogy ez lesz a végső változat.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy a testület vasárnapig juttatja el a kormányhoz a bértámogatáshoz fűzött javaslatait, és tudomása szerint jövő kedden várható újabb, ezúttal már részletekbe menő hivatalos bejelentés az intézkedésről. Mint fogalmazott, egyelőre a váza, a gerince van meg a bértámogatási programnak, de a vállalkozások megnyugtatása miatt minél hamarabb be kellett számolni arról, hogy van terve a kormánynak.
Részleteket azonban nem kívánt elárulni arról, hogy milyen pontokon módosulhat az elképzelés, milyen javaslatai vannak a kamarának. Mindezek alapján megvan az esély arra, hogy a vállalkozások - illetve a munkavállalók - számára elfogadhatóbb bértámogatási rendszert vezet be a kormány.
Ami a kilátásokat illeti, Parragh László egyáltalán nem osztja azokat a véleményeket, amelyek szerint akár 2-3 százalékos növekedésre is képes lehet idén a magyar gazdaság. Ennél sokkal súlyosabb a helyzet - fogalmazott lapunknak, rámutatva, hogy a kínai gazdaság lassulásáról jóval riasztóbb adatok érkeznek, mint azt nem sokkal korábban gondolni lehetett. (Varga Mihály pénzügyminiszter a Bloomberg hírügynükségnek tegnap azt mondta, hogy idén 3 százalékos gazdasági visszaeséssel lehet számolni.)
A kormány 9200 milliárd forintos, vagyis a GDP 18-20 százalékát kitevő csomag szerinte nem biztos, hogy elég lesz, és lehet, hogy más célokat is meg kell határozni. Kiemelte, hogy a csomag tulajdonképpen egy három éves ciklusra - 2020 és 2022 közöttre - terjed ki, vagyis értelmezése szerint erre az időszakra szétterítve kell figyelembe venni az intézkedéseket. Arról, hogy mennyire lehet egzakt módon meghatározni a megfelelő beavatkozási pontokat a gazdaságban, azt mondta, hogy rengeteg a bizonytalanság, egyelőre nem látni át teljességében a gazdaságban végbemenő folyamatokat.
Ködszurkálás van - fogalmazott.
Nem tudni például, mekkora a munkaerőpiacnak az a része, amelyik fokozottan ki van téve a munkanélkülivé válás veszélyének. Nincs megbízható információ például arról, hogy mennyi magyar jött, vagy tervez hazajönni külföldről, ahol munkát vállalt. Mint ahogy a munkaerő-kölcsönzők által foglalkoztatottak leépítése is nagy nyomást helyezhet az ellátórendszerre. Mindezek miatt fenntartja az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondott, komoly visszhangot kapott véleményét arról, hogy jelenleg nem lehet megmondani, mennyien kerülnek utcára és mi lesz velük.
Az előzőekből kiindulva egyébként a kormány csomagjában szereplő javaslatok közül a munkahely-megtartásra vonatkozót tartja a legfontosabbnak.
Szintén fontos szerinte a megszorult ágazatoknak - turizmus, előadó-művészet, taxis személyszállítás - biztosított adómentesség, a KATA-fizetés felfüggesztése négy hónapra. Megkérdeztük a kamarai elnöktől, hogy szerinte a médiának nem lett volna ott a helye ebben a körben. Parragh László válasza azt volt, hogy soha ennyi olvasója nem volt a lapoknak, de mikor felhívtuk a figyelmét arra, hogy eközben a hirdetők viszont eltűntek, az egyéb - például konferencia - üzletágak leálltak, akkor elismerte, hogy erre nem gondolt, pedig ez nagyon is reális piaci fejlemény. (Itt olvashatja a kamarai elnök véleményét a KATA-körbe tartozó vállalkozások adóellenőrzéséről, még a "békeidőből".)
