„A Fővárosi Önkormányzat a 2021. évtől a központi költségvetés felé nettó befizetővé vált, mivel a központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét” – közölte Kiss Ambrus, Budapest általános főpolgármester-helyettese azon a csütörtöki háttérbeszélgetésen, melyen az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a főváros gazdálkodását vizsgáló jelentését ismertette. A főpolgármester-helyettes fenti szavai azonban nem saját véleményét, hanem az ÁSZ megállapításait tartalmazták, azaz még az állami hivatal is elismeri, a főváros nehéz anyagi helyzete a szolidaritási adó számításának Budapest szempontjából kedvezőtlen megváltoztatásából ered.
Fotó: Mfor / Dobos Zoltán
Kiss Ambrus ismertette, az ÁSZ a 2020-2022. éveket, valamint a 2023-as év első félévét vizsgálta, és mindössze három ajánlást fogalmazott meg:
- a főpolgármester a jelentést tárja a Fővárosi Közgyűlés elé;
- a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság ne csak szóbeli, hanem írásbeli véleményt is csatoljon a költségvetési előterjesztéshez;
- a főpolgármester továbbra is tegyen meg minden intézkedést a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében.
A főváros gazdasági ügyekért is felelős főpolgármester-helyettese szerint az ÁSZ jelentése világos választ ad arra, hogy „most akkor csődbe vittük-e a fővárost, a mi hibánkból elherdáltuk-e a vagyont”.
„A főváros finanszírozza az állam működését, nem pedig önkormányzati rendszert finanszírozza a kormány”
– emelte ki a fővárosi politikus, aki állítását az ÁSZ számaival is alátámasztotta. Rámutatott, hogy 2019-es bázisévhez viszonyítva (az akkori értéket megháromszorozva) 2020 és 2022 között mindössze 24 milliárd forint működési célú plusz bevétel keletkezett, ebből 3,4 milliárd forint a helyi iparűzési adó. Ezzel szemben a működési célú kiadások 210 milliárd forinttal nőttek, amiből 62,8 milliárd forint a szolidaritási adó megemelkedése, ez a növekmény 30 százalékára rúg. Kiss Ambrus hozzátette, 2020-ban 22,8 százalék volt a költségvetési hiány, ez 2022-re 9,3 százalékra csökkent a Covid-, energia- és menekültválság ellenére. Az ÁSZ megállapította, a különbözetet a maradványok felhasználásával, értékpapírok eladásával fedezte a főváros.
A városvezető közölte, amikor azt kérdezik, hogy hova ment el a pénz, akkor a válasz az, hogy energiára, szolidaritási hozzájárulásra, bérfejlesztésre, valamint a BKK működési támogatására ment el, utóbbi 60 milliárd forintot tesz ki. Megjegyezte, ezt a Covid idején is folyósítani kellett, hiszen „a busz attól még megy, hogy nem annyi utast szállít”.
Kiss ismertette, az ÁSZ megállapításai szerint a felhalmozási költségvetés is negatív volt, mivel a központi támogatások, uniós források elmaradtak, a kormány a fejlesztési célú hitelfelvételhez sem járult hozzá. Sőt, az ÁSZ jelentése megállapítja, a Lánchíd felújítása is teljes egészében saját forrásból történt, mert a kormányhatározatban rögzített 6 milliárd forintot sem kapta meg a főváros.
Fotó: Depositphotos
Az ÁSZ-jelentés további részleteiről tájékoztatva a főpolgármester-helyettes közölte, a főváros céghálójának mérete 58-ról 45-re csökkent, így csökkentek a működési költségek is. Azt is kiemelte,
a jelentés szerint azon színházaknál kedvezőtlen az eladósodottság szintje, amelyek finanszírozását a 2020-as megállapodás alapján kormány átvette és működteti,
nevezetesen a Bábszínház, a Kolibri Színház, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad és az Új Színház.
Mi lesz a szolidaritási adóval?
Kiss Ambrus tájékoztatott, továbbra is folyamatban van a bírósági per a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban. Mint ismert a főváros sérelmezi, hogy a megemelkedett közteher meghaladja a feladatellátásáért kapott állami támogatás összegét, ami Budapest vezetése szerint sérti azt a jogszabályi előírást, hogy az önkormányzatoktól forrás nem vonható el.
A főpolgármester-helyettes azt mondta,
a bíróság arról tájékoztatta őket, a keresetet alkotmányossági aggályok miatt az Alkotmánybíróságnak küldték meg.
A testületnek – elvileg – 90 napja van elbírálni azt.
A közeljövőről szólva Kiss azt mondta, a kormány továbbra sem utal, 10-11 milliárd forintnyi trolipénz hiányzik, ezért „a nyárra biztonsági hálót kell teremteni”. A városgazda tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy a város folyószámlahitel-keretét (csak a nyári időszakra) fel kell emelni.
A jövő heti közgyűlés napirendi pontjai közül Kiss kiemelte azt, ami a kormányhivatal törvényességi felhívásáról szól. Eszerint a Sára Botond főispán vezette hatóság sérelmezi, hogy
Budapest nem kívánja eltörölni a fővároson keresztülmenő tehergépkocsikra kivetett a teherautó-behajtási díjat.
Mint elmondta, az M0-s január 1-jétől teljes egészében fizetős lett, így a tehergépkocsik az egyébként díjmentes fővároson keresztül mennének tovább, ezt kívánják ezzel megakadályozni. Kiss Ambrus aláhúzta, ha Tarlós Istvánéknak 2011-ben joguk volt ilyen önkormányzati rendelet megalkotására, akkor nekik is joguk van ennek megtartására.
Fotó: Wikipedia
Kiss azt is közölte, az Utcáról a Lakásba! program keretében Budapest kettő önkormányzati bérlakást ajánlana fel az állami gondozásból kikerülők részére bérleményként. A főpolgármester-helyettes arról is tájékoztatott, az elektronikus jegyrendszer (AFC) sikertelensége sokba került Budapestnek, de 2,3 milliárd forintot sikerült visszaszerezniük. Ezt az összeget Budapest újra befektetné, Kiss szerint ez fedezné a Flórián téri felüljáró felújításának felét.
Újságírói kérdésre válaszolva Kiss Ambrus közölte, a közgyűlés napirendi pontjai között szerepel az a 12 milliárd forintos összegről szóló szerződés, mely a Lázár–Karácsony-megállapodás értelmében megosztandó a főváros és az állam között a közösségi közlekedés finanszírozására. Kiss azt mondta, a pontos számok, hogy melyik félnek mennyi jut, csak a márciusi tényadatok, kilométerszámok feltöltése után lesznek ismertek.
Szintén kérdésre válaszolva a főpolgármester azt is leszögezte, nem lesznek filippinó buszsofőrök a fővárosban. Kifejtette, a BKV mint saját cég esetében a főváros rendelkezik ilyen utasítási jogkörrel, ám az Arriva már nem saját cége Budapestnek. Ennek ellenére – mint fogalmazott – megtalálták a jogi megoldást e kérdésre, ennek részleteit azonban Kiss nem árulta el. Ugyancsak kérdésre a főpolgármester-helyettes közölte, jelenleg mínusz 14 milliárd forint van Budapest folyószámláján, a közlekedésszervezői díj utolsó negyedévi díját, 52 milliárd forintot faktorálták, és azt az összeget most fizették ki.
Lapunk tavaly nyáron készített interjút a főpolgármester-helyettessel, melyet itt olvashatnak:
