Több közgazdász is kételkedik abban, hogy októberben 10 százalék alá csökkent volna az infláció – írta a Népszava. A mutató 9,9 százalékra csökkenését kizárólag a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszertanának tudják be. Ha a KSH a korábbi években használt módszertan alapján számította volna ki az energiaárak változását, akkor az infláció októberben valahol 11-12 százalék között lett volna.
Mellár Tamás a Hirklikk.hu-n megjelent cikkben levezette, hogy októberben a KSH számítása szerint a energiaárak 16,1 százalékkal csökkentek, miközben a lakosság egy fillérrel sem fizetett kevesebbet az energiahordozókért. Valójában a gázárak esetében a KSH módszertani döntése szerint két termékről van szó: egyfelől a „lakossági piaci áras” termékről, másfelől pedig a rezsitámogatott gázról. Az előbbinek az ára jelentősen csökkent, számszerűen 30 százalékkal, míg a rezsitámogatott árak változatlanul maradtak. Ha ezt a két árváltozást a tényleges felhasználási mennyiséggel súlyozzák, akkor az jönne ki, hogy a gáz ára mindössze 3,75 százalékkal csökkent. Mellár szerint, ha a KSH két külön terméknek vette volna figyelembe a piaci és rezsivédett árazású gázt, és úgy számolta volna az árindexet, akkor nem sikerült volna 10 százalék alá szorítani azt, hanem valahol 11-12 százalék körül lett volna.
Hasonló számszerű megállapításra jutott Róna Péter közgazdász is, aki szerint az infláció októberben 11 százalék felett lett volna a KSH régi módszertanával számolva. A statisztikai hivatal a fogyasztás mérséklődését árcsökkenésnek tekintette, ami a módszertani változásnak volt köszönhető. A közgazdász szerint nem azzal van gond, ha megváltoztatják egy számítás módszertanát, ez bevett gyakorlat, ám ennek is van koreográfiája. Az egyik ilyen, hogy év közben nem változtatnak a szabályokon, hiszen ha ezt teszik, akkor megszűnik az összehasonlíthatóság.
