2019. szeptember 9. 06:31

Az, hogy egy kereszténydemokrata politikus vetette fel, hogy lépéseket tesz az európai minimálbér érdekében, már önmagában is nagy súllyal bíró fejlemény - mondta az mfor.hu megkeresésére Dobrev Klára, az Európai Parlament DK-s alelnöke. A hivatalos magyar álláspontról határozott véleménye van Parragh Lászlónak, aki szerint más tagállam is le fogja szavazni a kezdeményezést. Kordás László szakszervezeti vezető is inkább az adóterhek csökkentésében bízik.

Hirtelen nagy távlatok nyíltak az alacsonyabb keresetűek előtt azáltal, hogy újra napirendre kerüt az európai minimálbér kérdése. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke állt elő nemrég az ötlettel. "A levelében a legfontosabb rész az, hogy az első 100 nap programjába fel fogja venni az európai minimálbér kérdését" - mondta az mfor.hu-nak Dobrev Klára, az Európai Parlament DK-s alelnöke, aki szerint az, hogy ezt egy kereszténydemokrata politikus veti fel, azt sugallja, hogy a korábbinál erősebb hangok szólnak majd a szociális Európa mellett.

Mint azt lapunk is megírta, egyik lehetséges megoldás, melyet egyébként az EP alelnöke is támogatna, az, ha az országos átlagos bruttó bér arányában rögzítenék a mindenkori minimálbér nagyságát. Számításaink szerint ez 46 százalékos emelést eredményezne hazai viszonylatban, ami után a jelenlegi nettó 99 ezer forint 145 ezerre emelkedne. Ez azonban egyelőre még csak esélylatolgatás.

Dobrev Klára (Fotó: MTI) Dobrev Klára (Fotó: MTI)

Dobrev Klára arról tájékoztatta munkatársunkat, hogy Ursula von der Leyen várhatóan szeptember végén fogja benyújtani programját az Európai Bizottságnak, az abban foglaltak alapján körvonalazódhat, hogy milyen formában képzeli el az elnök az európai igazságos bért. Ennek elfogadása azonban akár egy-másfél évbe is telhet, amire szükség is van, hiszen Európa-szerte sokmillió embert érintő kérdésről van szó.

Széles munkavállalói kört érintene

Az EP alelnöke nagy vitákra számít a tagállamok között a kérdést illetően. Egyrészt a szegényebb és a gazdagabb országok is összefeszülhetnek, másrészt törésvonal alakul ki azon tagállamok között is, ahol már van és ahol még nincs minimálbér. Utóbbiak erős szakszervezetekkel rendelkező országok, ahol az egységes minimálbér bevezetése esetén pont ezt a stabil szakszervezeti befolyást félthetik.

"Az is vita tárgyát képezheti majd, hogy az átlagbérhez, vagy a mediánhoz rögzítsék-e a minimálbér nagyságát" - jegyezte meg az EP alelnöke. Emellett fontos szempont lesz az is, hogy a kis- és középvállalkozásoknak milyen segítséget tudnak nyújtani a növekvő bérköltségek mérséklésében.

Arra vonatkozóan azonban egyelőre nincsenek becslések, hogy hány dolgozót érinthetne Magyarországon az egységes minimálbér bevezetése, Dobrev Klára szavai alapján ennek nagy nyertesei a közfoglalkoztatottak lehetnének, akiket innentől kezdve biztosan nem lehetne éhbérért - a minimálbérnél alacsonyabb összegért - foglalkoztatni.

Rajtuk kívül nyilván minden minimálbérért foglalkoztatott alkalmazott érintett lenne, plusz azok is, akik az újonnan meghatározott minimálbér alatt keresnek. Az ő fizetésüket is a magasabb összeghez kellene igazítani.

Idehaza az európai minimálbér bevezetése ráadásul hatással lenne az ehhez kötött különféle juttatásokra is (pl. gyed, álláskeresési járadék). Az alelnök szerint ez belső szabályozás kérdése lesz, a kormányon múlik majd, hogy a kétharmados felhatalmazásával hogyan dönt: megtartja-e a jelenlegi szabályozást, vagy esetleg elválasztja a juttatásokat a minimálbértől és esetleg azokat fixen rögzített összegben határozza-e meg.

Parragh László másként gondolja

Mint említettük, Dobrev Klára számít arra, hogy nagy vita fogadja majd a kezdeményezést Európa-szerte, és ebben valószínűleg nem téved nagyot. Nem is kell megvárnia, míg más tagállam nyilvánul meg a kérdésben, rögtön idehaza találni olyan nyilatkozót, aki ellene van a javaslatnak.

Az Európai Unió döntési mechanizmusa bármikor képes meglepetést okozni , de még így sem hiszem, hogy keresztülmehetne az Európai Bizottság új elnökének minimálbér-egységesítésre vonatkozó javaslata – ezt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondta portálunknak. Az ötlet ugyan "jópofa" szerinte, de rövid távon súlyos versenyhátrányba hozna több tagállamot, ezért nemcsak Magyarország fog erre nemet mondani, hanem mások is.

 

Parragh László (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI) Parragh László (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)

A gyorsított bérfelzárkóztatást ugyanakkor fontosnak tartja a kamara elnöke a munkaerő megtartása érdekében. Ehhez azonban a bérek növelése mellett az adó és járulékterhek csökkentése is szükséges. Parragh szerint ha a jelenlegi 15-ről kilenc százalékra csökkentenék a személyi jövedelemadót, akkor akár külföldről is hazacsábíthatnák az embereket.

Húsz éve hallgatjuk a sirámaikat

A munkaadók a hír hallatán már széles ecsetvonásokkal festették fel a gazdaság azonnali összeomlásának képét. Kordás Lászlót, a Magyar Szakszervezetek Szövetségének elnökét ez egyáltalán nem lepi meg. 

„A munkáltatók és a vállalkozók minden évben belerokkannak a minimálbér emelésébe. Húsz éve hallgatjuk a a sirámaikat a közelgő pusztulásról, de még egyszer se következett be” – mutat rá a szakszervezeti vezető,  bár az osztott teherviselést kétségtelenül igazságosabbnak tartaná.

A  kormánynak ki kell végre lépnie abból a kényelmes helyzetből, hogy a növekvő adóbevételek révén csupán haszonélvezője legyen a béremeléseknek.  A minimálbér növeléséből fakadó terhek egy részét az államnak át kellene vállalnia. Erre több lehetőség is kínálkozik. A legkézenfekvőbb az adóelvonás mérséklése.

Csökkenthetné például az adókat. A személyi jövedelemadó mérséklése, vagy éppen a minimálbér adómentessé tétele béremelés nélkül is nettó jövedelemnövekedést eredményezne a munkavállalóknak.

Mfor-vélemény: Ez persze bevételkiesést jelentene a költségvetésnek, de egyrészt a gazdaság fehérítése százmilliárdokban mérhető pluszbevételt hozott már eddig is, másrészt az adóterhek csökkentésével növekvő nettó kereset a fogyasztáson keresztül emelhetné például az áfabevételeket.

Kordás szerint ha ezzel párhuzamosan csökkenne a cégeket sújtó társasági nyereségadó mértéke, akkor a munkáltatók nyilván könnyebben engednének a szakszervezetek bérkövetelésének. Vagy épp ellenkezőleg, az adószint visszaállításával lehetne több pénzt besöpörni a büdzsbe, ami lehetne a munkavállalói adócsökkentés egyik forrása. A szakszervezeti vezető szerint már az is előrelépés lenne, ha a kormányzati döntéshozók megfordulnának a lovon és az egykulcsos adózás helyett visszatérnének a többkulcsos társasági adóztatáshoz. 2016-ig az 500 millió feletti adóalappal bíró gazdasági társaságok nyereségük 19 százalékát fizették be a központi költségvetésbe, míg az ennél kisebb bevétellel rendelkezők 10 százalékot. Két éve minden cég egységesen 9 százalékot fizet. Kordás László szerint a munkavállalók érdekeit az szolgálná jobban, ha a kormány visszatérne a korábbi két kulcsos rendszerhez, akár az árbevételt, akár a foglalkoztatottak számát veszik alapul. A kisebb cégek számára maradhatna a 9 százalékos adóteher, míg a nagyobbak ennél többet is fizethetnének. Ez az államnak plusz bevételt generálhatna, miközben a munkavállalók többségét nem érintené hátrányosan, hiszen kétharmadukat kis és közepes vállalkozások foglalkoztatják.

Mfor-vélemény. Ismerve az Orbán-kormány álláspontját az ideális adóterhelésről, ez a javaslat biztos nem élvezne támogatást. A mostani gazdaságpolitika ugyanis a munkaadókat igyekszik kedvezőbb helyzetbe hozni - lásd például a Munka Törvénykönyve év eleji módosítását - valamint a szociális hozzájárulási adó fokozatos mérséklése is ezt a célt szolgálja. Cserébe azt várják el a munkaadóktól, hogy az így náluk maradt jövedelemből engedjenek át a foglalkoztatottnak, béremelés formájában. Valójában az elmúlt évek dinamikus, 10 százalékot meghaladó béremelése a munkaerőpiac szűkösségének tudható be: elfogyott a minőségi dolgozó, ez pedig bérnövelésre kényszeríti a cégeket, hogy meg tudják tartani a képzett alkalmazottjaikat.

Lehagytak minket a régióban

Az Európai Bizottság elnökének minimálbér rendezési ötletét ettől függetlenül jó iránynak tartja a MASzSz elnöke. Már az is előrelépés lehetne szerinte, ha legalább módszertanában egységes európai mechanizmust dolgoznának ki. Ez jelentene egyfajta automatizmust, ami biztonságot adna a munkavállalóknak, ugyanakkor a képletet minden tagállam módosíthatná  gazdasági teljesítőképessége és fejlesztési céljai szerint. A minimálbér 40-60 százalékos emelése szépen hangzik - ismeri el -, de Magyarországon a tavaly aláírt, 2 évre szóló 8+8 százalékos minimálbér-megállapodás alapján terítékre sem kerül a kérdés. Holott ennél sokkal erőteljesebb léptékű bérfelzárkóztatásra lenne szükség, hiszen a régióban már mindenki lehagyott minket. Szlovákiában jövőre már 580-600 euró (184 – 198 ezer forint) lesz a minimálbér, miközben nálunk 451 euró (149 ezer) forint.

Bár idén ősszel nem lesz országos minimálbér-tárgyalás, ágazati szinten, illetve a munkahelyeken bizonyosan előkerül majd a téma. A MASzSz hamarosan ki is ad egy ajánlást. A szakszervezeti tömörülés továbbra is kétszámjegyű béremelést tartana elfogadhatónak.  A tavalyi 8 százalékról szóló bérmegállapodást (amely a minimálbér és a garantál bérminimum mellett a bérajánlásra is vonatkozott) nem is írták alá, mivel úgy vélték, hogy a gazdaságban benne van a 10-11 százalékos béremelés. Őket igazolja a bérnövekedés idei üteme, amely már 10,5 százalékon áll és aligha csökken az önkormányzati választások utáni hónapokban. A piac kikényszerítette, amit a szakszervezetek nem tudtak.

Vannak aggasztó jelek

Az autóiparból induló válság jelei azonban érzékelhetőek.

Több hazai autógyárból is erős fékezést jeleztek. Elbocsátások egyelőre nincsenek, de a távozók helyére már nem vesznek fel újakat, a kölcsönzött munkaerőtől megválnak, esetenként csökkentett munkaidővel dolgoznak. Ezek a közelgő válságra adott első reakciók, de aligha áll meg itt a dolog. 

A bértárgyalás-mentes csendes őszt egyébként arra használják, hogy több hosszabb távú ügyben is tárgyalóasztalhoz ültessék a kormány képviselőit. A béregyenlőtlenség felszámolására, legyen az földrajzi vagy nemek közötti, már meg is fogalmazták a javaslataikat, a kormány válaszára várnak.

A robotizáció és a digitalizáció terjedése miatt átalakuló munkahelyek problematikájának kezelését szintén napirendre szeretnék vetetni. A leginkább veszélyeztetett ágazatokban – mint például az autóipar – minél hamarabb tudáskarbantartó és a megújító programokat kellene szervezni, hogy a válság kitörésekor a munkahelyüket elvesztők rugalmasabban léphessenek tovább. Erre szintén rendelkezésre állnak források a NFA szakképzési keretében. 

A klímaváltozás munkahelyekre gyakorolt hatása volt a legutóbbi elnökségi ülés egyik fontos kérdése. A MASzSz ugyanis úgy látja, hogy az érdekvédelemnek is feladata lesz a fosszilis energiáról semlegesre való igazságos, technológia-semleges és költséghatékony átmenetben.

Van még egy jó ötlet

Kordás László fontosnak tartja a bizottsági elnök másik ötletét is, a nemzeti munkanélküli segélyezés mellé kialakítanó közös európai biztosításról súlyos gazdasági sokkok idejére. Sőt a MASzSz már korábban javaslatot tett egy válságalap létrehozására a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül, amely éppen az ilyen egész ágazatokat sújtó recesszió idején jelentene segítséget a munkavállalóknak és a munkáltatóknak is. A cél a munkahelyek és a piacok megőrzése lenne. Kordás szerint találhatnának erre pénzt az alapban, ha lenne rá kormányzati akarat. A különféle munkaadói és munkavállalói járulékokból évente közel 500 milliárd folyik be az alapba, amelyből a különféle munkahelyvédelmi programokat, munkanélküli támogatásokat, szakképzést, illetve a közmunkát is finanszírozzák. Mivel a közmunka korábbi 330 milliárdos büdzséje az idei évre felére olvadt, maradt pénz a kasszában az ágazati válságsegélyezésre is.