6p

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Lapunkkal megoszotta a véleményét az európai parlamenti választásról is: a kispadról is be lehet állni a meccsbe.

Miután a Világgazdaság hasábjain keresztül ismertette a jövő tanévtől induló új szakképzési modell alapjait Parragh László, mi is megkerestük, hogy további részleteket tudjunk meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől. A beszélgetés során elárulta, hogy szerinte mely szakmákkal lehet biztosított a gyerekek jövője, honnan lehetne pótolni a hiányzó munkaerőt a vállalatoknál, és még az Európai Parlament új összetételéről, az átrajzolódó politikai erőviszonyokról is megosztotta velünk véleményét.

Parragh László
Parragh László

Kezdjük a szakképzéssel. A tervek szerint 2022-ig egy 150-200 milliárdos csomag szolgálná a képzés korszerűsítését. Ennek része lenne az infrastruktúra megújítása, a tanulói ösztöndíj továbbfejlesztése, valamint az oktatói bérezés emelése - árulta el lapunknak Parragh László. Mint mondta, szükség van a pedagógusbérek emelésére a szakoktatói körben. Tisztában van azzal, hogy bérfeszültséget okozna a teljes oktatói karban, ha például egy középiskolai történelemtanár kevesebb fizetést kapna, mint egy szakoktató, de szerinte azt is figyelembe kell venni, hogy az utóbbi a képzettsége révén komolyabb összegért el tudna helyezkedni egy üzemben is. Vagyis az emelt bérnek lenne munkaerő megtartó szerepe, illetve az oktatásban a hangsúlyok áthelyezése is megkívánja, hogy ezeket a pedagógusokat jobban megbecsülje anyagilag az állam.

A tanulói ösztöndíjak más most is részét képezik az oktatásnak, a mértékük attól függ, hogy milyen szakmákat tanulnak a diákok: a hiányszakmákban magasabb ösztöndíj jár, mint a kevésbé keresett szakmákban. Az elképzelés az, hogy általában könnyítsenek az ösztöndíjhoz való hozzáférésen, amelynek az egyik célja, hogy a leszakadó térségekben élőknek, ahol szerényebb jövedelemből kell kijönniük a családoknak, a fix ösztöndíjjal megtámogatott szakképzési lehetőség kitörési lehetőséget jelentsen a fiatalok számára. Arról nem kívánt részleteket elárulni, hogy mennyi lenne az új rendszerben az ösztöndíj összege, de "logikus lenne, ha a minimálbérhez kötnék a megállapítását". Ez jelenleg is így van, a teljes munkaidőben adható legkisebb bér meghatározott százalékát kapják a tanulók, amit még kipótolhatnak a duális képzésben részt vevő cégek saját juttatásai. Azt nem tartja életszerűnek, hogy a megújuló rendszerben nagyon megközelítse a minimálbér összegét az ösztöndíj. De mint mondta, erről van még idő dönteni jövő tavaszig.

Általában a szakképzéssel kapcsolatban elmondta még, hogy jelenleg mintegy 150 ezer fős kapacitása van a szakképzési hálózatnak, ebből pedig csak 87 ezer helyre vettek fel diákot a 2017-2018-as beiskolázási adatok szerint (hozzátéve, hogy a 100 százalékos kihasználtság csak papíron létezik). Vannak tehát felesleges kapacitások, amelyek megszüntetését viszont nem vállalják fel az érintett települések vezetői, mert azt presztízsveszteséget jelentene számukra. Megoldás lehetne viszont a felnőttképzés még erőteljesebb integrálása ezekbe a képzőhelyekbe: a délutáni időszakban ilyen képzések is folyhatnának az intézmények falain belül, javítva a kihasználtságot.

Ami a jövőt illeti, szerinte meg fog nőni az igény a szakképzés iránt, mert várhatóan kevesebben akarnak majd a felsőoktatásba bejutni. Ennek egyik lehetséges okát a kötelező nyelvvizsga megszerzésében jelölte meg: 2020-tól ugyanis enélkül nem lehet már bejutni az egyetemekre. Szavaiból lapunk azt a következtetés tudja levonni, hogy a kötelező nyelvvizsga bevezetése egyéb szempontok mellett azt a célt is szolgálhatja, hogy előszűrje a tanulókat, és hozadékként a mostaninál több gyereket irányítson a szakképző helyek felé.

Ami persze lehet rossz következtetés, ha felidézzük Parragh László véleményét a jövő kurrens szakmáiról. Az MKIK elnöke szerint elsősorban azokba a szakmákba érdemes irányítani a gyerekeket, amelyek nem algoritmizálhatók, például ilyenek a szolgáltatásban a vendéglátás köré épülő szakmák - a felszolgáló, a szakács - vagy az építőiparban a kőműves, hegesztő. Bár utóbbiak esetében számolni kell azzal, hogy a modern technológia itt is egyre nagyobb teret nyer. Mint mondta, ma már nehéz boldogulnia az építőiparban annak, aki még téglákkal tanulta meg a válaszfalazást, mert mára a gipszkartonozás lett a vezető technológia, de az innováció nem áll meg, még fejlettebb megoldások születnek.

Parragh László továbbá az informatikából leágazó különböző szakmákat is abba a körbe sorolja, amelyek iránt fokozott lesz a kereslet a jövőben. Mint mondta, a digitalizációra épülő piacon a magyar nyelvre jól le sem fordítható szakmák kínálnak jó perspektívát. Vagyis - tesszük megint hozzá mi - a jelek szerint mégsem árt a nyelvtudás ezen a szinten sem.

Szóba került, hogy a már-már krónikussá vált munkaerőhiányt hogyan lehet pótolni a magyar munkaerőpiacon. Parragh László felidézte, hogy kapott hideget-meleget azért a véleményéért, miszerint a magyar piacon a keresztény értékrendű, fehér munkásokra van igény (az interjú az azonnali.hu oldalon jelent meg). Lapunknak hangsúlyozta, hogy nem a keresztény vallás gyakorlására gondolt, hanem a keresztény gyökerű kultúrából sarjadó értékrendre. Mindazonáltal fenntartja a véleményét, de azt is tapasztalja a cégekkel folytatott beszélgetései alapján, hogy ez a tartalék kifogyóban van.

A vállalatok mostanában Szerbiából, a Kárpátaljáról próbáltak dolgozókat alkalmazni, de már Ukrajna iparosodottabb, háborúval sújtott keleti régiójából is csábítják a munkásokat, igaz, ott az orosz cégekkel kell versenyezniük. Ami a jövőt illeti, az elnök szerint átmeneti megoldást a török, illetve a távol-keleti (vietnámi, kínai) munkaerő alkalmazása jelenti, mivel főleg utóbbiak munkakultúrája fér jól össze a közép-európai elvárásokkal, és egy életszakasz után visszatérnek hazájukba.

Szélesebbre nyitva a témakört, megkérdeztük arról is, hogy mit szól az európai parlamenti választás eredményéhez, belföldi és uniós vonatkozásban. Szerinte az történt, amire számítani lehetett, megváltoztak az erőviszonyok az Európai Unióban, de az csak a következő időszakban dől el, hogy ennek milyen következményei lesznek a közösség politikájára.

Felvetésünkre, hogy kell-e aggódni amiatt, hogy a magyar kormány a kispadra kerül az uniós játéktéren, azt válaszolta, hogy ha oda is kerül, onnan szoktak aztán beállni a meccsbe a játékosok.

Attól nem tart - közölte - hogy "az Orbán-kormánynak az ország méreteit meghaladó befolyása" gyöngülne a következő uniós parlamenti ciklusban. Azt látja, hogy komoly vita fogja még övezni az új uniós költségvetést, egyrészt a britek kilépése miatt elvesző források pótlása okán, másrészt a forrásszűkében lévő déli államok érdekérvényesítő képessége miatt.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!