6 kihívással néz szembe a bankrendszer azt követően, hogy az MNB a likviditást kezelte – jelentette ki Nagy Márton előadásában. Ezek:
- Vállalati sérülékenység
Tanulságos az a kérdőíves felmérés, amelynek során az MNB arra keresett választ, hogy a vállalatok mit gondolnak, milyen hatással lesz rájuk a koronavírus-járvány. Közel kétharmaduk arra számít, hogy fennakadás lesz az ellátási láncokban, míg 9 százalékuk mondta magáról azt, hogy érzései szerint fizetésképtelenné fog válni. A cégek egyharmada a válság miatt elhalasztja a beruházásokat, 30 százalékuk pedig leépítést tervez
A válság által leginkább érintett ágazatok, az idegenforgalom, a vendéglátás, az építőipar, szállítmányozás és a feldolgozóipar együttes hitelállománya 700-800 milliárd forintot tesz ki – mutatott rá Nagy Márton.
Veszélyt hordoz magában, hogy nagyon magas a vállalatok egy éven belül lejáró hiteleinek állománya, ez különösen a feldolgozóiparra igaz. Ami azt jelenti, hogy nagy a hitelek megújítási igénye. Először a forgóeszköz-finanszírozási kereslet lódulhat meg, utána jöhet szóba beruházási hitelek felvétele.
A cégek felénél már felmerült likviditási nehézség, a nagyobb részénél 1 hónapos, a teljesen fizetésképtelenek aránya közel 9 százalék, azaz nem tud fizetni sem most, sem később.
A vállalatok a válsághoz elsősorban pénzügyi tartalékaik (készpénz, bankbetétek) felszabadításával próbál alkalmazkodni, de figyelmeztető, hogy az egyharmaduk elbocsátásra készül.
- Háztartási sérülékenység
Nagy Márton hangsúlyozta, a munkanélküliség emelkedése biztos, de hogy az milyen mértékű lesz, azt nem tudni. Ugyanakkor elgondolkodtatónak nevezte, hogy a helyreállítási szakasz általában négyszer olyan hosszú, mint a romlás periódusa.
Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a Google Trends szerint a munkahely-keresések kattintása már most négyszer több, mint volt a 2008-as válság kirobbanását követően.
Az MNB alelnöke szerint a 485 foglalkozási körből 165 sérülékeny, ez egyharmados arány, a bankoknak figyelniük kell, hány lakossági hitelfelvevő dolgozik a már említett sérülékeny ágazatokban.
Az nem tekinthető meglepőnek, hogy a sérülékeny háztartások nagy része a legalacsonyabb jövedelmű tizedből kerül ki.
- Moratórium
Az év végéig tartó hitelmoratóriummal kapcsolatban Nagy Márton megismételte, hogy azzal az ügyfelek jól járnak, a bankok pedig veszteséget szenvednek el. A lakossági adósok 25-30 százaléka, a vállalatok mintegy harmada nem élhet a moratóriumból – valószínűsítette, ami egybecseng a Privátbankár.hu minapi körkérdésére adott banki válaszokkal.
- Lakossági megtakarítások
A válság miatt értelemszerűen sok magánszemély is a megtakarításához nyúlt. Messze a legnagyobb arányban a befektetési jegyeiket váltották vissza, kisebb részben pedig az állampapírjaikon adtak túl. Az ily módon kivont forrással alapvetően a készpénzállományukat gyarapították, Nagy Márton szerint így készülvén fel a kijárási korlátozásra. De helyeztek pénzt forintbetétekbe is, vettek eurót és dollárt, valamint nyitottak euróbetétet.
- Vállalati és lakossági új hitelezés
Az MNB kérdőíves felmérése szerint a vállalatok többsége folyószámla-hitel felvételre, s meglehetősen sokan, a válaszadók 40 százaléka ebből fizetne béreket negyedéven belül.
Nagy Márton megemlítette a hétfőn elindult új kis- és középvállalkozói kedvezményes hitelkonstrukciót, az NHP Hajrá-t, amit már egy sor bank azonnal elérhetővé tett. Az MNB becslései szerint e hitelből az idén közel 900 milliárd forint helyeződhet ki és jövő júliusáig kimerülhet az 1500 milliárdos keret. Kérdés, mennyi mehet hitelkiváltásra. De az NHP Hajrát-val kizárólag piaci hitelt lehet kiváltani, NHP-t nem – tudatosította a jegybank alelnöke. Aki arra számít, hogy a vállalati hitelkihelyezések az idén is emelkedhetnek az előző évihez viszonyítva, 5 százalékkal, 2021-ben pedig ismét kétszámjegyű lehet e dinamika.
A lakosságnál még nem látszódik a hitelkereslet csökkenése, de ez annak tudható be, hogy még a korábbi szerződések folyósításáról van adata a jegybanknak. A személyi kölcsönök iránti igény lehet kérdéses, miután a szabad felhasználású jelzáloghitelek és az autóhitelek eltűntek. Nagy Márton azonban arra számít, hogy e konstrukciónál is visszatérhet a kihelyezési dinamika 2021-re.
- Bankrendszer jövedelmezősége
A bankok nyereségtermelő képességét alapvetően a moratórium nyirbálja meg, hiszen értékvesztést kell képezniük. Ez a legfontosabb negatív tényező, kérdés, ez mekkora mértéket ér el. Az MNB több forgatókönyvet készített el.
Amennyiben teljesül az MNB 2-3 százalékos idei GDP-növekedési prognózisa, akkor a bankok az idén 330-350 milliárd forintos értékvesztést szenvedhetnek el, miközben tavaly 500 milliárdos nyereséget mutattak ki. 2 százalékos méretű recessziónál azonban e veszteség 405-432 milliárdos lehet (ez utóbbi feltételezés érdekessége, hogy a jegybank még nem módosított a 2-3 százalékos növekedési prognózisán, miközben Varga Mihály pénzügyminiszter már 3 százalékos visszaesést sem zár ki).
Egyetlen járható út áll a magyar bankrendszer előtt: a hitelezés folytatása. Ebben az MNB és a kormány is segít, csak így tudja a bankrendszer megőrizni a fizetőképességét és a nyereségtermelő képességét – vont konkluziót előadása végén Nagy Márton.
Egy kérdésre Nagy Márton elmondta, a kormánnyal közösen már dolgoznak a csődtörvény – ahogy fogalmazott – rugalmasabbá tételén. Mindenekelőtt azzal a céllal, hogy ha egy vállalat becsődöl és nincs esély a továbbműködésére, akkor a vagyona ne ragadjon be évekig, az mielőbb visszatérhessen a piacra, úgymond újra aktiválódjon. E munka várhatóan egy hónapon belül eredményt hoz – közölte az MNB alelnöke.
