Az idei első negyedévben a vállalati és a háztartási hitelek piaca is tovább élénkült Magyarországon – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) május 28-án publikált hitelezési felméréséből.
A lakossági hitelállomány 17,3 százalékkal bővült, aminél csak Bulgária ért el magasabb, 21,5 százalékos ütemet. Azonban a GDP-arányos eladósodottságban jelentős lemaradás látszik. 2025 végén a teljes lakossági hitelállomány a GDP 14,6 százalékát tette ki, míg az Európai Unió átlaga 42,6 százalék. Ebben a tekintetben az MNB által V3 országoknak titulált Lengyelország, Csehország és Szlovákia 31,7 százalékos átlagához képest is nagy hátrányban vagyunk – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu.
Fotó: Depositphotos.com
A lakossági jelzáloghitelezésben döntő jelentősége van a kamattámogatott hiteleknek. Az Otthon Start Program keretében tavaly szeptember és idén március vége között, tehát 7 hónap alatt mintegy 1200 milliárd forint értékű szerződéskötés történt. Összehasonlításképp 2025 egészében 1969,96 milliárd forintnyi új lakáshitel került a piacra (és az év végét már egyértelműen az Otthon Start húzta).
Még beszédesebb adat, hogy idén januártól márciusig, az újonnan kibocsátott lakáshitelek 72 százalékát adta a 3 százalékos kamatozású Otthon Start. A kulcs itt is – akárcsak a vállalati hiteleknél – a 6,5 százalék körüli piaci feltételeknél jóval kedvezőbb kamatokban keresendő.
„9 hónapja kezdtünk el hitelezéssel foglalkozni a Netrisknél és elhűlve tapasztaltam, hogy 54 darab kamattámogatott hiteltermék létezik Magyarországon. Ez áttekinthetetlen a közvetítők, a bankszektorban szereplő kollégák, de leginkább az ügyfelek számára”
– mondta el Besnyő Márton, a Netrisk Csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezető igazgatója.
Hozzátette: azt javasolják az új kormánynak, hogy egyszerűsítsék a kamattámogatott hitelek rendszerét. Ettől függetlenül a támogatott konstrukciók létjogosultsága továbbra is indokolt egyes hitelcélok (például zöld átállás, gyermekvállalás) esetében.
A teljes cikkből kiderül, hogy az év végéig milyen mértékű kamatesésre lehet számítani a piaci termékeknél. De arról is olvashatnak, hogy az euró bevezetése mit okozna a magyarországi lakossági és vállalati hitelpiacon.
