<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Sokmilliárdot érő ingatlanvagyont szerzett a Demeter Szilárd vezetése alatt álló Magyar Kultúra Alapítvány, köztük van a legendás Hajógyári-sziget közel harmada. Jegyzet.

Ha újraszületnék, biztos, hogy kekva elnök szeretnék lenni. A kormánypártok az idén áprilisban szavazták meg azt a törvényt, amely értelmében közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) hozhatnak létre. A 2021. évi IX. törvény csak kétharmaddal módosítható és minden van benne, ami szem-szájnak ingere. Olyan mesebeli terülj, terülj asztalkám, igazi különlegeségekkel. Az elfogadott törvény szerint először is az alapítvány létesítéséhez az alapítvány javára legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont kell rendelni (a továbbiakban: tőkeminimum). (4. §) Kétszer írjuk, hogy mindenki értse. A 600 millió tehát a MINIMUM. Ez akármennyi milliárd is lehet, mert felső határ nincs. Mindez a magyar polgárok köztulajdonából. Az atlatszo.hu Demeter Szilárd esetében olyan 8 milliárd forint értékű vagyonelemet talált, bár a mostani robusztus ingatlanár-emelkedések miatt lehet, itt már jóval nagyobb értékről beszélhetünk.

Minden, ami szem-szájnak ingere. (atlatszo.hu)Minden, ami szem-szájnak ingere. (atlatszo.hu)

 

Demeter ingatlanportfoliója igen színes lett. Van benne sziget, víztorony, kastély, múzeumok, műemlékek, belvárosi paloták, kúriák.

Demeter Szilárd minden bizonnyal megérdemli, hogy ebben a nagyszabású átalakításban cselekvő résztvevő legyen, hiszen igen komoly gondolkodó. Az Origón megjelent cikke, melyben arról írt, hogy „Európa Soros György gázkamrája” és hogy a magyarok meg a lengyelek jelentik ma az új zsidókat, akkora botrányt kavart, hogy azt vissza kellett vonnia. Aztán még sok hasonlóan magvas gondolatot találhatunk tőle az interneten, valljuk be a következő is irodalmi Nobel-díj esélyes. „Ha egy bálban nincs bunyó, akkor nem sikerült jól az a bál, újra kell szervezni.”

Vannak, akik úgy vélik, a rendszerváltás utáni privatizációhoz hasonló nagyságú magánosítás eszköze ez a bizonyos 2021. évi IX. törvény. A preambulumban ugyanakkor egészen más cél szerepel.

„A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepének, magánjogi szereplőként a mindenkori kormányzattól való függetlenségének, valamint az általuk ellátott közfeladat és megvalósított célok Magyarországra és a jövő nemzedékére gyakorolt jelentőségének elismerése és biztosítása érdekében.”

Ez alapján érdemes megnézni, első nekifutásra, hogy sikerült a mindenkori kormányzattól való függetlenség megvalósítása. Szúrópróbaszerűen néztük meg a törvényben szereplő első 3 kekvát.

Első kekva, a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány. A kuratórium elnöke, Dr. Guller Zoltán, a miniszterelnök kabinetfőnöke által kinevezett miniszteri biztos. (7/2020. (VI. 26.) MK utasítással 2020. július 1. napjától 2022. június 30. napjáig terjedő időtartamra). Ő tehát valószínűleg egy világújdonság: kormánytól független miniszteri biztos.

A második kekva a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány. A kuratórium elnöke a Dunaújvárosi Egyetem kormány által kinevezett kancellárja, Kiss Ádám Sándor. Orbán Viktor miniszterelnök bízta meg 2017-ben Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere előterjesztésére.

A harmadik kekva a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány. A kuratórium elnöke Kossa György, az ITK Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója. Ő állítólag Pintér Sándor belügyminiszter embere, volt katasztrófavédelmi dandártábornok.

Azért is jó kekva-elnöknek lenni, mert további bónusz, hogy a kuratórium tagjai díjazásban részesülhetnek úgy, hogy egyébként semmilyen más tisztségükről, munkájukról nem kell lemondaniuk.

„Az alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában betöltött tagság nem összeférhetetlen további munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonnyal, valamint külön törvény szerinti egyéb megbízatással és tisztséggel. Az alapítvány kuratóriumának, illetve felügyelőbizottságának tagja díjazásban részesülhet. „ (15. §)

Hány állásom is legyen? Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)Hány állásom is legyen? Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Újabb bónusz, hogy lesznek olyan alapítványok, ahol a kurátorok önmaguk sorsáról önmaguk döntenek, tehát beköszönt a paradicsomi állapot.

„Az alapítvány alapítója, illetve csatlakozója az alapító okiratban az alapítói jogok gyakorlására az alapítvány kuratóriumát is kijelölheti.” (7. §)

A 2021. évi IX. törvény összesen 31 kekvát hozott létre, kettőhöz pedig csatlakozott. Ez azt jelenti, hogy minimum 19 milliárd 800 millió forint értékű közvagyon tűnik el. Hírek szerint azonban a 600 milliós minimumot egyes helyeken 100-szoros szorzóval kell számolni.

Végül is nehéz kitalálni, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek mi volt a valódi szándéka a kekvák létrehozásával. Korábban Hack Péter jogtudós úgy nyilatkozott a Privátbankárnak, hogy a 2021. évi IX. törvény antidemokratikus, alkotmányjogilag aggályos, mert korlátozza a mindenkori kormány szabadságát.

Az gyenge érvnek tűnik, hogy az ilyen típusú alapítványok majd jobban gazdálkodnak, mint az állam. Az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálatai, a hasonló közfeladatokat ellátó alapítványoknál ezt nem igazolták.

Összességében félő, bajban vagyunk. Konkrét számok ugyan nincsenek, de a becslések szerint a 17 ezer milliárdos nagyságú állami vagyon majd 10 százaléka, 1500 milliárd forint tűnhet el a kekvák gyomrában. Méghozzá úgy, hogy semmi garancia nincs arra, ez a hatalmas vagyon az eddigieknél jobban hasznosul és arra sincs, hogy növekszik majd, vagy szép lassan elenyészik, akár teljesen. A Forbes szerint a kekva speciális jogállásának lényege, hogy állami feladatokat és vagyonkezelést átvéve ugyan közfeladatot látnak el, de üzleti tevékenységet is folytathatnak, vagyis bizonyos korlátok között, de viszonylag könnyedén értékesíthetik a rájuk bízott eszközöket.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.