Ennyivel nőttek az átlagkeresetek tavaly

Makró Fizetések Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

2018. február 20. 09:47

Januárt leszámítva minden hónapban kétszámjegyű volt a növekedés.

Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 327 700 forint volt, 13,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 2017. január-decemberben a bruttó átlagkereset 297 000 forint, a nettó átlagkereset 197 500 forint volt. A múlt év tizenkét hónapjában a bruttó és a nettó keresetek átlagosan 12,9 százalékkal nőttek az előző évhez viszonyítva - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Tavaly január kivételével minden hónapban kétszámjegyű növekedést mutattak a keresetek. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.

A vállalkozások körében 13,1 százalékkal voltak magasabbak a decemberi keresetek az egy évvel korábbiaknál, a költségvetési szférában 13,6 százalékkal nőttek a bérek. Az év végi jutalmakat, prémiumokat a költségvetési szektorban már novemberben kifizették, mert az egyszeri járandóságok decemberben csak 5,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg novemberben 49,8 százalékkal nőttek.

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Híreket mondunk: kilenc hónap is elég volt a közmédiának 100 milliárd forint elköltésére

Korábban még egy teljes év kellett 100 milliárd forint elköltéséhez, most már szeptemberig végeznek ennyi pénzzel az állami médiánál, amely ontja magából a kormánybarát híreket.

Megszólalt Navracsics Tibor az uniós pénzekről

Az európai uniós források felhasználásának hatékonyságát tekintve az első helyen végzett Magyarország – Csehországgal holtversenyben – a 2014-2020-as költségvetésben, mindez azt jelenti, hogy Magyarországra érdemes uniós forrásokat folyósítani, mert azokat jól és hatékonyan hasznosítja – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter éves meghallgatásán hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén.

Léket kapott Orbán Viktor nagy gazdaságpolitikai víziója

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke pécsi látogatásakor kijelentette, a munkaintenzív időszaknak vége, egy technológia-intenzív tudásalapú társadalmat, gazdaságot kell építeni. Ezzel ugyan ki nem mondva, de a világ tudtára adta, hogy Orbán Viktor tévútra vitte Magyarországot a munkaalapú társadalom programjával 14 évvel ezelőtt.

Még most tankoljon, ha kedves a pénztárcája!

Jelentős áremelkedés érkezik a benzinkutakra.

Tasnádi László volt III/II-es operatív tiszt kidolgozta magát, eladja a közbeszerzésekkel táplált cégeit

Pintér Sándor III/II-es volt államtitkára egymás után adja el a közbeszerzésekkel táplált cégeit

Már nem Tasnádi László a tulajdonosa az állami és fővárosi közbeszerzéseken is taroló vagyonvédelmi cégnek sem.

Matolcsy György fog hozni egy fontos döntést , de izgalmasabb, ami a háttérben zajlik

Matolcsy Györgyék fontos döntést hoznak, de izgalmasabb, ami a háttérben zajlik

Szinte biztos, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén úgy dönt, hogy tartani fogja a jelenlegi, 6,5 százalékos alapkamatszintet. Ami izgalomban tartja a világot, az inkább az ugyanekkor tárgyalt Inflációs jelentés, amiben nagy valószínűséggel változni fog a jövő évi pénzromlási és növekedési előrejelzés is – mégpedig negatívan. Elemzőket kérdeztünk a várható monetáris politikai lépésről.

Matolcsy Györgyék készülnek valamire – pénteken kiderül valami a magyarokról

Kamatdöntő ülést tart a jegybank, kereseti adatokat közöl a KSH a jövő héten.

Nyugdíjasok kontra anyagi kényszer: kiábrándító adatok – A hét ábrája

A munkavállaló nyugdíjasok csaknem 30 százaléka dolgozik pénzügyi okokból. Magyarországon ennél magasabb az arány.

NER-sport: Hernádi Zsolt adott egy kézicsapatot a gyerekeinek

NER-sport: már Hernádi Zsolt gyerekeinek is van egy NB I-es csapata

A Mol szponzorálja, a Hernádi család pedig tulajdonolja az esztergomi női kézilabda-csapatot, amely az NB I-ben csak a Fraditól és Győrtől kapott ki.

Kiderült, mit gondolnak a magyarok a mesterséges intelligenciáról

Magyarországon az emberek 45 százaléka úgy véli, munkáját a következő öt évben a mesterséges intelligencia (AI) komolyan megváltoztatja, a válaszadók kevesebb mint negyede szerint pedig el is veszi, míg világszerte ez az arány 60, illetve 36 százalék – közölte az Ipsos 32 országra kiterjedő felmérése alapján a K&H Bank szombaton az MTI-vel.