Megkezdődtek a háromoldalú, előzetes tárgyalások a kormányalakításról Németországban. A választásokat megnyerő szociáldemokraták (SPD), valamint a Zöldek és a liberálisok (FDP) delegációja délelőtt találkozott egymással. Az egyeztetés konkrét témáiról, illetve az elvárásokról egyik fél sem akart előzetesen nyilatkozni.
A Zöldek és a liberálisok eddig csak külön-külön egyeztettek az SPD-vel, valamint a második helyezett jobbközép szövetséggel, a CDU-CSU-val, háromoldalú megbeszélésre eddig nem került sor.
Bizakodó SPD, óvatos Zöldek és liberálisok
A szociáldemokraták bíznak abban, hogy a tárgyalások sikerrel zárulnak, és hamarosan megalakulhat a közlekedési lámpa koalíció. (Ez a pártok színei – piros, sárga, zöld – alapján kapta ezt a nevet.)
Most egyenként végig kell vennünk a témákat, aztán meglátjuk. Nagyon bizakodva nézek a tárgyalások elé
- jelentette ki Norbert Walter-Borjans, az SPD társelnöke a DPA hírügynökség szerint. Lars Klingbeil, a párt általános főtitkára pedig azt mondta: nem is gondol arra, hogy az egyeztetések nem lesznek sikeresek.
A Zöldek már óvatosabban fogalmaztak. Annalena Baerbock, a párt egyik társelnöke elismerte ugyan, hogy az SPD-nek, mint legerősebb pártnak meghatározó szerep jut majd, ugyanakkor – tette hozzá – olyan koalíciónak kell létrejönnie, amelyet egyenrangú felek alkotnak.
Robert Habeck, a másik társelnök szerint
számukra a klímavédelem a „vörös vonal”: ragaszkodnak ahhoz, hogy az új kormány a párizsi klímaegyezmény szellemében vezesse az országot.
A Die Welt szerint a párt a közlekedési lámpa koalíciót preferálja, ugyanakkor továbbra sem zárja ki a Jamaika-koalíciót (fekete-sárga-zöld), tehát az összefogást a CDU-CSU-val.
A liberálisok szintén óvatosan nyilatkoztak. Vezetőjük, Christian Lindner szerint
a választók akarata az volt, hogy előbb a közlekedési lámpa koalíciót próbálják tető alá hozni.
Ugyanakkor – tette hozzá – a Jamaika-koalíció is opció marad, már csak azért is, mert – mint mondta – a liberálisok és a CDU-CSU-szövetség között vannak „a legnagyobb tartalmi átfedések”.
Királycsinálók lettek a kis pártok
A szeptember 26-i választásokon az SPD 25,7, a CDU-CSU 24,1, a Zöldek 14,8, a liberálisok pedig 11,5 százalékát szerezték meg a szavazatoknak. (A CDU-CSU-tól jobbra álló AfD 10,3 százalékot szerzett, vele azonban senki sem hajlandó szövetkezni, az SPD-től balra álló Baloldal nevű párt – 4,9 százalék – pedig túl gyengén szerepelt ahhoz, hogy kormányzati szerephez jusson.)
Mivel a két nagy párt nem akar újabb nagykoalíciót, egyedül pedig egyik sem képes kormányt alakítani,
a Zöldek és a liberálisok királycsináló szerepbe kerültek, hiszen választhatnak az SPD és a CDU-CSU között. Az ugyanakkor egyértelmű, hogy az elsőbbség joga az SPD-t illeti meg.
A pártok vezetői legkésőbb karácsonyig szeretnék lezárni a tárgyalásokat, hogy még idén megalakulhasson az új német kormány.
Thomas Petersen, az Allensbach Közvéleménykutató Intézet projektvezetője laptársunknak, a Privátbankár.hu-nak adott interjúban azt mondta: a német politika az eddiginél bonyolultabb lesz, és még hosszabb ideig tart majd a kormányalakítás.
Németország ebben a tekintetben olyan országgá fejlődik majd – és már nagyon előre tart ebben a folyamatban –, mint Hollandia. Tehát 7-8, nagyjából hasonló erősségű párt lesz, és mindig 3-4-nek kell majd összefognia a kormányalakításhoz.
Fokozódhat a nyomás az Orbán-kormányon
Ami a magyar vonatkozásokat illeti, ha valóban balközép kormány alakul, az
minden bizonnyal tovább növeli majd a politikai nyomást az Orbán-kormányon, de a magyar-német gazdasági kapcsolatok aligha fognak sérülni.
Hogy miért nem, és milyen befolyásuk van a német multiknak az ottani politikára, azt az alábbi videóban fejtjük ki:
