Megfordult a hazai infláció lassuló trendje, immár második hónapja magasabb az éves fogyasztóiár-index az előző havinál. A 4 százalékos májusi rátánál ugyanis csak nyolc országé volt alacsonyabb az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 41 európai államból. S mivel ennek ellenére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább faragott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatok alapján felállított rangsorban is hátracsúsztunk – derül ki a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Sovány vigasz, hogy e tendencia ezúttal beleillik a nemzetközi trendbe. Az adataikat a cikk megjelenéséig közzétett 41 országból nem kevesebb, mint 19-ben lett magasabb az éves infláció májusban, mint egy hónappal azelőtt. Szemben áprilissal, amikor a 38 adatközlő országból még csak tízben gyorsult az egyik hónapról a másikra a pénzromlás. A májusit megközelítő arány utoljára januárban fordult elő, akkor 39-ből 14 ország kesereghetett a növekvő rátája miatt.
Érdekes, hogy a jegybanki alapkamatok alakulásából egyáltalán nem lehetne arra következtetni, hogy ismét fokozódik az inflációs nyomás. Hiszen az egy szem Bosznia-Hercegovinán kívül, amelynek központi bankja emelt az irányadó rátáján, egyetlen monetáris hatóság sem szigorított. Ezzel szemben sokan lazítottak, köztük a Magyar Nemzeti Bank, ami a közben ezzel ellentétesen mozgó infláció miatt régen nem látott alacsony mértékre, immár 3 százalékpont közelébe szűkítette a visszatekintő reálhozamot.
