3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának döntése megfelel a piaci várakozásoknak. Az indoklást a 15 órakor megjelenő közleményből tudhatjuk meg.

Nemcsak a 0,9 százalékos jegybanki alapkamathoz, hanem a többi kondícióhoz sem nyúlt a Monetáris Tanács. Így az egy napra a kereskedelmi bankok által az MNB-nél elhelyezett betétek kamata is negatív, -0,05 százalék maradt, az egynapos és egyhetes, fedezett hiteleké pedig az irányadó rátával azonos mértékű, 0,9 százalékos.

Bár a kamatok maradtak, a jegybank más eszközön keresztül mégis lazított az utóbbi hetekben – összhangban a Monetáris Tanács szeptember végi döntésével, miszerint a bankrendszerből kiszorítandó likviditás mértékét a harmadik negyedévihez képest a negyedikben 100 milliárd forinttal, 300-500 milliárdra emelik. A pontos összeg attól függ, hogyan alakulnak az állam költekezései, a kincstári egységes számláról (kesz) mennyi pénz megy ki az államadósság csökkenése révén, illetve mennyi európai uniós pénz áramlik be.

Ennek megfelelően az MNB három lépésben, október 21. és november 4. között összesen 250 milliárd forinttal növelte az általa a bankrendszernek biztosított többletlikviditást, amely így jelenleg csaknem 2274 milliárd. Ezek a lépések Nagy Márton jegybanki alelnök korábbi kijelentése szerint finomhangolásoknak tekinthetők.

Az enyhe lazítás annak ismeretében némileg meglepő lehet, hogy a maginfláció októberben 4 százalék volt, azaz arra a szintre emelkedett, amelyet a 3 százalékos inflációs cél teljesítésére törekvő MNB még éppen tolerál. Ráadásul a jegybank a kamatdöntéseinél kiemelten figyelt adószűrt maginfláció is jelentősen növekedett. 

Ugyanakkor a belföldi inflációs nyomást ellensúlyozza, hogy a Magyarország első számú külkereskedelmi partnerének számító eurózónában a pénzromlás alacsony, októberben mindössze 0,7 százalékot ért el. Bár a forint euróval szembeni árfolyama nincs messze a szeptember végén felállított 336,20-as történelmi mélyponttól – a kamatdöntés nyilvánosságra hozatala előtt egy euró éppen 335 forint volt –, a jegybank vezetői már számos alkalommal kijelentették, hogy nincs árfolyamcéljuk, azaz kamatdöntéseikben e körülményt egyáltalán nem veszik figyelembe.

Elemzők arra számítanak, hogy a 2016. május 25-étől 0,9 százalékon bebetonozódott alapkamat legalább 2020 végéig nem változik. Feltéve, hogy az infláció a 3 százalékos cél közelében marad és a gazdasági bővülés üteme mérséklődik az idei 5 százalék körüli növekedési csúcsokhoz képest. Márpedig nemcsak az elemzők számítanak lassulásra, hanem maga az MNB is, amely a szeptember végén publikált inflációs jelentésében 2020-ra és 2021-re is egyaránt 3,3-3,3 százalékot prognosztizál. Ez utóbbitól a Moody’s Investors Service ma publikált előrejelzése 0,1-0,1 százalékponttal marad el.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!