A nyugdíjrendszer megújításával a korosztály érdekvédelmi szervezetei is mélyen egyetértenek, ám tiltakoznak az ellen, hogy ezt nélkülük, szakmai javaslataikat figyelmen kívül hagyva döntse el a kormány vagy egy olyan grémium, amelynek kizárólag a költségvetés alakítása a feladata. Márpedig úgy tűnik, ez történik éppen – írja egy kiszivárgott OECD összeállításra hivatkozva a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET). A szervezet egy szakértője szerint a gondosan összeállított nyugdíjreform-tervezet számos változtatása mellett szerepel egyebek között a „nők40” rendszer szigorítása, sőt esetleges totális kivezetése és az öregségi korhatár megemelése is – emlékeztet Papp Katalin, a szervezet soros elnöke.
A nyugdíjas szervezetek felelőssége is az, hogyan alakul korosztályuk tagjainak életminősége. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) – amely mára a szervezett nyugdíjasok csaknem 90 százalékát tömöríti – e felelősséget átérezve tiltakozik a nyugdíjak színvonalának jelenlegi, kedvezőtlen alakulása ellen. – írja közleményében a szervezet. Papp Katalin úgy véli, míg a kormány és a kormányzásra törekvő vezető ellenzéki pártok és politikusok célja egyaránt a minimálbér jelentős megemelése, a nyugdíjak változtatásáról nem hallani vérmes terveket. Mindenki csak a kötelező emeléssel és a 13. havi nyugdíj kifizetésével tervez, s ezt a kormány „új”, gondos figyelmeként tálalja az időseknek.
Eközben szó sem esik annak az új nyugdíjtörvénynek a részleteiről, amelynek teljesítését 2025-re vállalta Magyarország – hívja fel a figyelmet az elnök. Miközben a végső határidő vészesen közeleg, a megvalósításról semmilyen nyilvános anyag nem készült. Nincs olyan ország, ahol komoly nyugdíjreformot ne alapos – akár évekig tartó – előkészítés után vezetnének be. Ezt a magyar társadalom is elvárja – szögezte le Papp Katalin. Felelőtlenség a nyugdíjrendszer összeomlásáról vagy csődjéről beszélni, ezzel rémisztgetni az időseket – véli. Azonban mára olyan feszültségek jellemzik a magyar nyugdíjrendszert, amelyek mielőbbi – legalább középtávú – megoldást kívánnak. A jelenlegi rendszer – a csupán inflációkövetés – elviselhetetlen egyenlőtlenséget visz az egymást követő évjáratok nyugdíjaiba.
Fotó: Pixabay
Ha csak a 2024. évi reálbér-emelkedést vizsgáljuk – a dolgozók esetében a kormány elégedetten ismerteti a 14 százalékos emelkedést – a nyugdíjasok nagy elmaradásnak érzik az év eleji, a vártnál magasabb 6 százalékos emelést. Bár az infláció ez évben nem éri el ezt a mértéket, mégis, az olló egyre csak nyílik. Ezt nem kompenzálja a jövő évre beígért 3,2 százalékos emelés sem.
A nyugdíjak inflációt követő éves emelése nem védi meg a nyugdíjasokat az évközi reálértékvesztésétől – szögezi le a soros elnök.
A nyugdíjrendszerek reformja a szegénység valószínűsége elleni küzdelem eszköze is: megfelelő nyugdíjellátás a szociális jogok európai pillére szerint (18. alapelv).
A NYUSZET többek között elvárja – ahogyan ezt már több ízben kérte –, hogy az átlag alatti nyugdíjból élők kapjanak mielőbb egyhavi rendkívüli juttatást, különös tekintettel az alapvető élelmiszerek egyre emelkedő árára – veti fel a szervezet közleménye.
Mint írják, az időseket érintő, egyre szaporodó problémák megoldására a társadalmi, civil és szociális partnerekkel való együttműködés elengedhetetlen. A nyugdíjreform követelménye is a közös érdekek keresése, az ellentmondások párbeszédes feloldása, amely nem elsősorban pénzügyi kérdés – olvasható a NYUSZET közleményében.
A szövetség valós érdemi párbeszédet követel a nyugdíjrendszer változtatásáról, az idős emberek életminőségének megőrzéséről vagy javításáról – szögezte le a soros elnök.
