<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p


			
		
		


		
		

Több cél csak részlegesen vagy egyáltalán nem valósult meg a kormány által elfogadott építésgazdasági stratégiából. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által jegyzett, most nyilvánosságra hozott elemzésben magát a minisztériumot és az állami szerveket is sok kritika éri a szakma részéről.

Meglepően szókimondó és kritikus hangot üt meg a "Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia 2021-2023" névre keresztelt háttéranyag, amely most jelent meg a kormány hivatalos honlapján. Elkészítéséhez az ITM több mint 10 jelentős szakmai szervezet vagy testület véleményét is felhasználta, ami ha valóban érdemi egyezetés volt, akkor előremutató is lehet. 

Nem megoldott a beépített anyagok minőségellenőrzése sem (fotó: PREbeton)Nem megoldott a beépített anyagok minőségellenőrzése sem (fotó: PREbeton)

A dokumentum számba veszi a 2019-ben még Építésgazdasági Stratégiának nevezett feladattenger végrehajtását és több helyütt csak részleges megvalósulásról, illetve a feladat teljesülésének elmaradásáról értekezik, közvetve bírálva több állami szervet és szakhatóságot. 

Kevés tételnél említ konkrét összegeket, de ahol igen, ott kiderül, hogy az eltelt majdnem három évben éppcsak hozzákezdtek a több tízmillió forintos munkához. Többször csak odáig jutottak el, hogy az egyik fő előkészítővel, az ÉMI Építőipari Minőségellenőrző Nonprofit Kft-vel megkötötték a vállalkozási szerződést és a kft. ugyan részben elvégezte a feladatát, de a java még hátravan az adott témában, és ezt a munkát már alapvetően nem a Kft-nek kell végrehajtania.

Kormányzati átszervezésre hivatkozva épphogy csak el tudták kezdeni a Modern Építésgazdasági Platform kiépítését. Két év alatt 100 millió forintot lehetett volna költeni erre, ám csupán addig jutottak, hogy egy előkészítő anyag készült el mintegy nettó 15,7 millió forintért, amiben az ÉMI Kft. a kereteket és a platform működési elveit kijelölte. Az épületinformációs tervezés (Building Information Modeling – BIM modell) stratégiájának kidolgozását is elkezdte a Kft., de a feladatot elvették tőle, már egy másik szerv készíti, illetve egy általános kormánystratégiába illesztve ölt majd testet. 

A nem megvalósult kategóriába került az építőipari vállalkozások munkaügyi és adóügyi, valamint munkavédelmi ellenőrzéseinek hatékonyságát növelő terv is. A pénzügyminiszter és az innovációs miniszter is felelős ezért, a határidő 2019 augusztus 31. volt. Csak részlegesen valósult meg a hazai építőipari innovációs eredmények külföldi népszerüsítésének támogatása.

Alig-alig halad a beépített anyagok minőségellenőrzése. Számos tényező vagy nem teszi lehetővé vagy egyszerűen akadályozza ezt. Gyártói oldalról gyakran előfordulnak mind formai, mind tartalmi szempontból hibás teljesítménynyilatkozatok, ezek hatékony és rendszeres ellenőrzése nem megoldott. Gyakori hiba, hogy a kivitelezés során az építési naplóba nem annak a terméknek a teljesítménynyilatkozatát töltik fel, amit végül beépítenek - írták az új stratégiában. 

A szakmai szervezetek szerint elengedhetetlen, hogy a termékek minden műszaki információjához, teljesítménynyilatkozatához, szabályozási dokumentumaihoz naprakészen minden érintett szabadon hozzáférjen egy online és modern platformon elérhető adat- és információtár segítségével. Itt is csak részleges a teljesülés a dokumentum szerint, ráadásul az Országos Építésügyi Nyilvántartással sem hangolták össze a már meglévő adathalmazt. Jelenleg az ÉMI a teljesítménynyilatkozatok uniós előírásainak hazai felülvizsgálatában, továbbá a termékinformációk egységes adatbázisának és platformjának (műszaki adat- és információtár) koncepcionálásában és kialakításában vesz részt szakértőként.

Az építőipari kkv-k technológiai megújulását célzó ÉPÍTŐ program első négy szakaszában 26 milliárd forintra lehetett pályázni, ám eddig 2018-ban csak 4,6 milliárd forintot, míg 2019-ben 8,3 milliárd forintot folyósítottak, utóbbi összeg 100 százalék előleg.

Vagyis még több mint 10 milliárd forint nem érkezett meg a sikeresen pályázó 230 kkv-hoz, noha sokszoros a túljelentkezés a keretre. Idén további 10,4 milliárd forintot tettek félre erre célra és már látszik, hogy 4-5-ször ennyire lenne igény.

Az illetékes szervek viszont majdnem végeztek az állami és önkormányzati beruházások volumenbecslését segítő adatbázis felállításával és véglegesítésével. Mentségükre legyen mondva, hogy a 2020-2027-es uniós költségvetésből hazánkra jutó források a dokumentum készítéséig nem álltak teljes mértékben rendelkezésre.    

Egyes építőipari alapanyagok kitermelése és gyártása terén apró eredmények azért vannak - legalábbis a most nyilvánosságra kerültek szerint. Például a kavics-és sóderbányák termelésbővítését, vagy az erre való hajlandóságot tekintve. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat bevonásával ugyanis felmérték, hogy mely bányákban lehetne nagyságrendekkel gyorsítani a munkát és mekkora pluszt hozna ez az ellátásban, illetve mekkora vélt ásványi nyersanyagvagyon kitermelése prognosztizálható Pest megyében. Szintén elkezdték a környező országokban potenciálisan fellelhető exportkapacitások felmérését, valamint megkezdték a kitermelést eddig akadályozó szabályozási környezet egyszerüsítésének jogi előkészítését.

A szakmai szervezetek nagyon kritikusak voltak az uniós beruházási értékhatárt elérő projektekkel kapcsolatban. Így fogalmaztak: 

A 700 millió forintos uniós értékhatárt elérő közberuházások előkészítettsége sok esetben nem megfelelő, magas a költségnövekedés, a minőségi problémák és a megvalósítási idő kitolódásának kockázata. Javasoljuk, hogy vezessék be a kötelező, független terv- és folyamatellenőrzést a közberuházások előkészítési szakaszában.

A hatósági eljárások gyorsítását és egyszerűsítését is sürgették konkrét javaslataikban. Ezen kívül felvetették az e-közműrendszer megreformálását, valamint a Fővárosi Vízművek és a Fővárosi Csatornázási Művek összevonását, hogy az építőipari szereplők egyszerűbben szerezhessék be az ezektől megkapható engedélyeket. Azt is javasolták, hogy sokkal jobban hangolja össze a munkát a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és az Építésfelügyeleti Hatóság. 


 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.