7p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Talán most már beválik Nagy Márton sokadszorra megtett jóslata a gazdaság növekedésbe fordulásáról, ám annak mértéke még nagy kérdés. Az Eurostat mutatói alapján összevetettük a hazai GDP-adatokat a többi uniós tagországéval, köztük a V4-ekével is.

Továbbra is kérdés, az első negyedéves GDP-adatok vajon a kilábalást jelentik-e, vagy csupán egyszeri visszapattanást az azt megelőző negyedév stagnálása után. Bár 2023. III. negyedévében már láttunk egy reményt keltő pozitív számot, később kiderült, hiába adott ki akkor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hurráoptimista közleményt, mely szerint „újra növekedésnek indult a magyar gazdaság”, illetve „megindult a növekedés helyreállítása Magyarországon”, az csak a korábbi négy negyedévet követő egyszeri visszapattanás volt, 2023 utolsó negyedévét újra stagnálás jellemezte.

Eddig nem jöttek be Nagy Márton jóslatai a növekedés helyreállásáról
Eddig nem jöttek be Nagy Márton jóslatai a növekedés helyreállásáról
Fotó: MTI / Purger Tamás

Az első negyedévi adatok azt mutatják, az idei év első három hónapjában Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest 1,7 százalékkal bővült a gazdaság, míg az előző év utolsó negyedévéhez viszonyítva a GDP növekedése 0,8 százalék.

Nagy Márton ismét nem habozott, a Központi Statisztikai Hivatal közlését követően perceken belül közleményben tudatta:

„kijelenthető, hogy 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság”.

Valahogy úgy érezzük, Nagy Márton olyan, mint egy rossz meteorológus: noha mindig bejelenti, hogy most már aztán tényleg itt a szép idő, még akkor is, ha utána a tény az, hogy bőrig ázunk; ám előbb-utóbb csak be fog jönni a jóslata. Kérdés, akkor hisz-e még neki bárki, beleértve a főnökét is!

Viszont Nagy Márton mostani időjárás-előrejelzése valóban közel áll ahhoz, hogy valós legyen, és az idei évben összességében valóban növekedjen a magyar gazdaság. Ugyanis a tényszámok drasztikusan eltérnek a fél évvel ezelőttitől. Bár az előző negyedévhez képest akkor 0,9, most pedig 0,8 százalékkal bővült a magyar GDP, éves összevetésben, azaz az előző év azonos negyedévéhez képest számított érték akkor 0,3 százalékos csökkenést mutatott, szemben a mostani 1,7 százalékos növekedéssel. Miután a tavalyi évben a második negyedévet is „sikerült” recesszióval zárni, nem túl nagy bátorságra vall előrejeleznünk, az idei második negyedéves adat is szép pozitív értéket fog mutatni az akkorihoz képest.

A középmezőny élén

Az Eurostathoz is érkezik a többi tagállam statisztikai jelentése, cikkünk írásakor viszont még nem ismerjük Görögország, Luxemburg, Málta és Portugália első negyedéves GDP-adatait. A többiekhez mérve azt mondhatjuk, Magyarország az idei első negyedévet követően negyedéves összevetésben a középmezőny élén található, 0,8 százalékos növekedésünk azonos Lettországéval és Litvániáéval. Az élen 1,2 százalékos plusszal Ciprus, majd szorosan mögötte 1,1 százalékos bővüléssel Írország, valamint kerek 1 százalékos növekedéssel Horvátország áll. A szégyenpadra ezúttal Dánia került 1,8 százalékos csökkenéssel, de az észtek 0,4 százalékos zsugorodása sem ad okot nekik büszkeségre. A már említett középmezőny igen sűrű, a három éllovas és a két sereghajtó közötti 18 ország teljesítménye 0,1 százalékos recesszió és 0,8 százalékos növekedés között található, itt helyezkedik el a plusz 0,3 százalékos uniós átlag is.

A V4-es tagtársaink ebben az összevetésben a középmezőny közepén találhatók, Szlovákiában 0,7, Csehországban 0,5, Lengyelországban pedig 0,4 százalékos növekedést jelentettek az ottani statisztikai intézetek.

Az utolérni vágyott Ausztria az év első három hónapjában 0,2 százalékos pluszt mutatott, míg a másik „kedvenc referenciaországunk”, Románia 0,5 százalékkal növelte a gazdasági teljesítményét.

Szétszórt a mezőny

Ha az előző év azonos időszakához, azaz 2023. I. negyedévéhez viszonyítunk, Magyarország hasonlóan áll. Az 1,7 százalékos plusz a középmezőny elejét jelenti, bár hozzá kell tenni, itt az éllovasok többen vannak, és jobban el is húztak. Horvátország az élen áll, gazdaságuk egy év alatt 3,9 százalékkal bővült. Ciprus nemcsak negyedéves, hanem éves viszonylatban is nagyot villantott, egy év alatt 3,3 százalékos növekedést mutatott fel. Az élmezőnyhöz tartozik Litvánia 2,9, Szlovákia 2,7, illetve Spanyolország 2,4 százalékos bővüléssel.

Kicsi a bors, de erős: Ciprusé az unió legkisebb gazdasága, de a második legnagyobb növekedést produkálta
Kicsi a bors, de erős: Ciprusé az unió legkisebb gazdasága, de a második legnagyobb növekedést produkálta
Fotó: Depositphotos

A negyedéves összevetésben az élmezőnyhöz tartozó írek éves viszonylatban viszont utcahosszal a legrosszabbak: GDP-jük majdnem 5 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve. Ennek oka, hogy a zöld sziget gazdasága előző négy negyedévben teljesített iszonyatosan rosszul, 2023 eleje óta rendre 3,4 százalékos, 0,1 százalékos, 2,5 százalékos, illetve újabb 3,4 százalékos zsugorodást mutattak fel az előző negyedévhez képest. Az ő esetükben is jó kérdés, vajon ez trendforduló vagy csak egyszeri visszapattanás a bázishatás miatt.

Kilátástalannak tűnik viszont Észtország gazdasági helyzete: nemcsak negyedéves összevetésben, de éves szinten is hatalmas, 2,1 százalékos recessziót jelentettek. A legészakibb balti állam 2022. I. negyedéve óta, azaz immár zsinórban kilencedik alkalommal közölt zsugorodást negyedévről negyedévre, vagyis egyelőre halvány jelét sem látni annak, hogy jobbra fordulna a helyzetük.

A hazai 1,7 százalékos növekedés szignifikánsan magasabb, mint a mindössze 0,4 százalékot kitevő uniós átlag, és ezüstérmes a V4-ek között. Mint említettük, Szlovákia 2,7 százalékkal kilőtt, Lengyelország tőlünk picit lemaradva 1,3 százalékos pluszt tud felmutatni, míg a csehek 0,4 százalékos GDP-növekedése épphogy megfelel az EU átlagának.

Ausztria utolérése a mostani számok alapján „remekül” halad, a sógorok ugyanis 1,3 százalékos GDP-csökkenést tudtak felmutatni egy év alatt, ám „bezzegrománia” hazánknál egy tized százalékponttal magasabb, 1,8 százalékos éves növekedést könyvelhetett el.

Innen csak felfelé?

Van tehát honnan visszakapaszkodnia a magyar gazdaságnak, és „hála” az oly sokat emlegetett bázishatásnak, erre statisztikailag minden esély megvan. Ugyanis a 2023-as év egészét tekintve Magyarország pocsék GDP-adatot mutatott fel, a tavalyi évben mért 0,9 százalékos recesszió az EU 27 tagállama közül az ötödik legrosszabb, miközben az uniós átlag 0,4 százalékos bővülés volt.

Ausztriát nemhogy nem értük utol, de még ott is kisebb volt a visszaesés mértéke, a 2,1 százalékos román növekedés pedig olyan mértékű, hogy már Nagy Mártonnak is a Fidesz-közeli lap hasábjain kellett magyarázkodva beismernie,

„az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-t tekintve a román gazdaság teljesítménye 2023-ra utolérte a magyart az uniós átlag arányában”.

Emlékezetes, Orbán Viktorék 4 százalék feletti gazdasági növekedést szerettek volna elérni már 2023-ban is, ám ebből az álomból még a tavalyi évi költségvetés hatályba lépése előtt kénytelenek voltak lejjebb adni, és a rendeleti költségvetést már csak 1,5 százalékos növekedéssel tervezték. Novemberben a miniszterelnök egy péntek reggeli rádióinterjújában már csak „pozitív nulla” mértékű GDP-változást remélt, ám ehhez képest lett a végső szám 0,9 százalékos csökkenés.

Az idei év sem indult fényesen, a kormányzati kristálygömbből korábban kiolvasott 4 százalékos növekedési jóslat mára 2,5 százalékra olvadt. Abban az elemzők többsége egyetért, hogy valódi fellendülésre csak az év második felében van kilátás. Addig meg már fél lábon is kibírjuk. Vagy nem.

A jövőről állandó szerzőnk írását itt olvashatják:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!