Sovány sikerként értékelhető, hogy negyedéves összevetésben a magyar bruttó hazai össztermék (GDP) elmozdult a szégyenletes utolsó uniós helyről: 2024. III. negyedévhez képest a mutató most 0,5 százalék növekedést jelez, ez a cikkünk írásáig az Eurostat oldalán megjelent 22 tagállam között a középmezőnynek felel meg.
Éves összevetésben azonban korántsem ilyen elviselhető a kép, mivel 2023 utolsó negyedévéhez viszonyítva a GDP mindössze 0,2 százalékkal emelkedett, ez pedig a negyedik legrosszabb adat – nálunk rosszabbul csak a német, az osztrák (egyaránt mínusz 0,2 százalék) és a lett (mínusz 0,1 százalék) gazdaság muzsikált.
A kormányzat kincstári optimizmusa „természetesen” töretlen, a Nagy Márton vezette nemzetgazdasági tárca közleménye már címében a kismilliószor elsütött „most aztán tényleg fordulat van” és „nagyobb növekedési pálya” ígéretét tartalmazza. Persze a 2023-as 0,7 százalékos csökkenés és a 2024-es, szerénynek nevezhető, 0,6 százalékos növekedés után nem kell nagy bátorság ezeknél nagyobb bővülést ígérni, ám ne feledjük: a kabinet tavalyelőttre 4,1, tavalyra pedig 4 százalékos GDP-növekedést jósolt.
A büdzsé előkészítése során 2025-re 3,4 százalékos növekedéssel terveztek, bár Nagy Márton közleménye ma már erről is sokkal óvatosabban fogalmaz. Mint írja: „a gazdaság idén negyedévről negyedévre egyre nagyobb ütemű növekedésre vált, 2025 második felében már 3 százalék feletti bővülést láthatunk.”
Fotó: MTI / Purger Tamás
Most pedig lássuk, hogyan is teljesített Magyarország gazdasága az Európai Unión belül az elmúlt év utolsó három hónapjában!
Nem segített a karácsony sem
Cikkünk írása idején a 27 uniós tagállamból 22 közölt adatot a 2024-es év negyedik negyedéves gazdasági teljesítményéről. A hiányzók ezúttal Görögország, Horvátország, Lettország, Luxemburg és Málta. Mint korábban említettük, a negyedéves alapon mért 0,5 százalékos növekedésünk a tizedik helyre elég, így a középmezőnyben vagyunk. A verseny elég szoros, talán Dánia 1,6 százalékos, Portugália 1,5 százalékos, valamint Lengyelország 1,3 százalékos növekedése nevezhető kiemelkedőnek, míg az írek 1,3 százalékos csökkenése lefelé „lóg ki” a sorból. A többiek mínusz 0,2 és plusz 0,9 százalék között teljesítettek, az uniós átlag 0,2 százalékos növekedés. Vagyis az uniós gazdaságok zömén nem segített a karácsony környékén rendszeresen felpörgő kereslet sem.
V4-es társaink közül velünk azonos, 0,5 százalékos növekedést teljesítettek a szlovákok és a csehek is, míg – mint említettük – a lengyel gazdaság 1,3 százalékkal bővült. A két, sokat emlegetett „referenciaország” közül „bezzeg Románia” GDP-je 0,8 százalékkal nőtt, míg a 2030-ra utolérni szándékozott Ausztria gazdasága stagnált az elmúlt év utolsó negyedévében.
Az EU két legnagyobb gazdasága közül Németországé 0,2, Franciaországé pedig 0,1 százalékkal zsugorodott.
Belehúztak a dánok
Ha 2023 utolsó negyedévéhez viszonyítjuk az adatokat, akkor továbbra is elkeserítő a magyar gazdaság teljesítménye. Az eddig megérkezett 22 adat alapján hátulról a negyedik leggyengébb az egy év alatt elért „pozitív nullaként” is értékelhető 0,2 százalékos bővülés. Eközben az EU gazdasága átlagban 2024. IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest 1,1 százalékkal növekedett.
Jelentős, 3 százalék feletti konjunktúrát mértek Dániában (4,1 százalék), Lengyelországban (3,7 százalék), Litvániában (3,6 százalék), Spanyolországban (3,5 százalék) és Bulgáriában is (3,1 százalék). A sor végén a német és az osztrák gazdaság kullog 0,2-0,2 százalékos recesszióval, de az észt gazdaság is 0,1 százalékkal zsugorodott 2023 utolsó negyedévéhez képest.
A V4-es országok közül a lengyelek 3,1 százalékos bővülését már említettük, Szlovákiában 1,7, Csehországban pedig 1,6 százalékos növekedést mért a statisztikai intézet. Az osztrákok 0,2 százalékos zsugorodása mellett Romániában is az uniós átlag alatti, de a magyar „pozitív nullát” meghaladó, 0,7 százalékos bővülés volt tapasztalható.
A németek már említett 0,2 százalékos zsugorodása mellett a másik nagy gazdaság, a francia 0,7 százalékkal nőtt 2023 utolsó negyedévéhez képest.
Bár Nagy Márton szeretné, de még várnunk kell a fordulatra
Negyed évvel ezelőtti jóslatunk bevált, negyedéves alapon az általunk várt „némi növekedés” össze is jött. Ez a 0,5 százalékos érték azonban ahhoz kevésnek bizonyult, hogy az egész évre várt, 4 százalékról 0,8 százalékra szerényített kormányzati várakozás teljesüljön, mint jeleztük 2024 egészére 0,6 százalék lett a bővülés.
A kilátások az idei év első negyedévére sem túl jók. Fő külkereskedelmi partnerünk, Németország még mindig recesszióban van, a januári magyar inflációs adat pedig a vártnál is rosszabb lett. Emiatt egyre kevésbé valószínű, hogy a jegybank kamatot vágna, a magasabb kamatkörnyezet pedig fékezőleg hat a növekedésre. Így most azt várjuk, 2025 I. negyedévében szerény növekedés lesz mérhető negyedéves, míg gyakorlatilag stagnálás éves összevetésben.
