Nemcsak, hogy gyenge, de negyedéves összevetésben az eddig ismert 22 tagállami adat közül a leggyengébb gazdasági teljesítményt könyvelhette el Magyarország 2024. III. negyedévében – derül ki lapunknak az Eurostat adatait elemző összevetéséből. Nem sokkal jobb a helyzet, ha éves alapon vizsgáljuk a magyar adatot: nálunk gyengébben csak a lett gazdaság muzsikált, míg holtversenyben utolsó előtti helyen állunk egy másik balti állam, Észtország gazdaságával.
Nagy Márton nem is cifrázta túl a reagáló közleményt. Szerint itthon minden a legnagyobb rendben, mindenért a külső gazdaságok, elsősorban a német gazdaság recessziója a hibás, de majd jön (azóta már itt is van, lehet róla nemzetikonzultálni) az új Gazdasági Akcióterv, a gazdasági semlegesség, a feltörekvő keleti gazdaságok, az majd gatyába rázza a mínuszokat. A pénzügyi és nemzetgazdasági tárcák összevonásával megalakulni látszó gazdasági csúcsminisztérium vezetői posztjának várományosa mostani kommünikéje azonban teljesen keresztbeveri a fél évvel ezelőtti, az I. negyedévi eredmények után kiadott értékelését, amelyben két dolgot is kerek perec kijelentett:
- újraindult a gazdaság
- a GDP 2024-ben 2,5, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni.
Ehhez képest a II. és a III. negyedévben is csökkent a gazdasági teljesítmény, az idei év egészére az optimista előrejelzések is csak halvány, 0,8 százalékos növekedést jósolnak, és a jövő évi terv is 3,4 százalékos pluszra csökkent.
Fotó: Klasszis Média / Vágó Ágnes
A II. negyedévi fiaskót követően azért már joabban visszavettek az arcból, és a tárca közleményében annak az azóta beteljesült reményének adott hangot, hogy Donald Trump győzelme esetén „békeköltségvetést” tudnak a parlament elé tárni. Mert – mint vélték – erre van szükség a gazdaság újraindításához. A negyedévvel ezelőtti közleményében Nagy Márton azt írta, az a költségvetés „gyors lökést ad majd a gazdaságnak, elősegítve a 4 százalékos GDP-növekedést, amelynek jövő évi elérésében a kormány továbbra is bízik”. A benyújtott büdzsé tervezetéből azonban azt látjuk, most már nem bízik, a III. negyedév után „a kormány célja, hogy 2025-ben 3 százalék fölötti gazdasági bővülést érjen el a magyar gazdaság”.
Ezek után nézzük, a többiekhez képest hogyan is teljesítettünk.
Tökutolsó
Cikkünk írásakor a 27 uniós tagállamból 22 adott adatot a III. negyedéves gazdasági teljesítményéről. Az öt hiányzó a szokásos: Dánia, Görögország, Horvátország, Luxemburg és Málta. Mint már felvezetőnkben említettük, negyedéves alapon a 0,7 százalékos visszaesés a legnagyobb mértékű az egész Európai Unióban, rajtunk kívül még a lettek (0,4 százalék), az azt megelőző negyedévben jelentős, 1,5 százalékos pluszt produkáló lengyelek (0,2 százalék) és a svédek (0,1 százalék) gazdasága csökkent. A Nagy Mártonnak mindig kifogási alapot jelentő németek 0,2 százalékkal bővültek, az utolérni vágyott Ausztria 10,3 százalékkal nőtt, „bezzegrománia” stagnált. Másik két V4-es partnerünk közül Csehország és Szlovákia is egyaránt 0,3 százalékos GDP-növekedést tud felmutatni.
Az élen utcahosszal a sokáig mínuszos írek vezetnek 2 százalékkal, míg 1 százalék feletti (1,1 százalékos) bővülést könyvelhetett el a harmadik balti állam, Litvánia. Az uniós átlag 0,3 százalékos növekedés volt.
A V4 páriái
Ha éves alapon, 2023. III. negyedévéhez viszonyítjuk a friss adatokat, akkor is szégyentől és pofonoktól piros az arcunk. Az egy évvel ezelőttihez képest szintén 0,7 százalékos csökkenés az egész unióban a második legrosszabb, igaz, a lett 1,4 százalékos mínuszhoz képest ez még elviselhetőnek tűnik. Velünk azonos, 0,7 százalékos visszaesést szenvedett el a lett gazdaság is. A német meg egy év alatt 0,2 százalékkal csökkent, Románia szintén 0,2 százalékkal, míg Ausztria 0,1 százalékkal ment rosszabbat az egy évvel ezelőttihez képest.
A V4-ek közül megint mi voltunk a páriák: a mi mínuszunkhoz képest a cseh gazdaság 1,3, a lengyel és a szlovák GDP pedig 1,7-1,7 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben.
Éves viszonyítási alapon az élen Ciprus végzett 3,8 százalékos plusszal, mögöttük a spanyolok következnek 3,4 százalékos bővüléssel. 2 százalék feletti növekedést tud még felmutatni Litvánia (2,3 százalék) és Bulgária (2,2 százalék).
Az Európai Unió egésze a III. negyedévben kereken 1 százalékos gazdasági növekedést produkált.
Majd segít a karácsony(?)
Az év vége természetesen mindig jobban sikerül, az év végi premizálások és a megnövekvő karácsonyi kereslet frissítő hatással van a gazdaságra. Így az várható, hogy a tavalyi év utolsó negyedévi stagnálása után ebben az évben azért növekedést fogunk felmutatni. Az, hogy a 2024-es költségvetés egyik sarokszámának tekinthető 4 százalékos (várt) bővülés nem fog teljesülni, tulajdonképpen a közlése pillanatában biztossá vált: Varga Mihály pénzügyminiszter már a tavalyi év végén is csak 3,6 százalékot említett, ami az év felére szintén az ő szájából 1,8-2,2 százalékra esett. A jövő évi büdzsé tervezete az idei évre pedig már csak 0,8 százalékos növekedést prognosztizál, ehhez az lenne szükséges, hogy a IV. negyedévben éves összevetésben 1 százalékos GDP-bővülést mutassunk fel.
Negyed évvel ezelőtt optimistán azt írtuk, a III. negyedévre bővülést várunk, és mivel egy évvel korábban ugyanez az időszak egy visszapattanást hozott fel, ezért éves összevetésben egy „pozitív nulla” lesz a mostani eredmény. Be kell valljuk, bár derűlátásunk messze-messze elmaradt a kormányzat kincstári optimizmusától, a gazdaság hazai teljesítménye még ezt is alulmúlta. A negyedik negyedévre – mint jeleztük – a mostani negyedévnél jobb eredményre, negyedéves alapon némi növekedésre látunk esélyt. Ám hogy ez éves összevetésben el fogja-e érni az 1 százalékot (így biztosítva 2024-re a 0,8 százalékos növekedést), azzal kapcsolatban erősen szkeptikusok vagyunk.
