<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az uniós légiiparban nagyon félnek az óraátállítási mechanizmus eltörlésétől.

Embere válogatja, ki hogyan éli meg az óraátállítást. E cikk szerzője mindig úgy volt vele, hogy a nyári időszámítás indulásával végre hosszabbodnak a nappalok, a télivel meg egy órával tovább tart az óraigazítás hétvégéje, amikor több idő jut mindenre, leginkább az alvásra.

 

A magyarok többsége a nyári időszámítás mellett szavaz (Fotó: depositphotos)A magyarok többsége a nyári időszámítás mellett szavaz (Fotó: depositphotos)

Mások azonban ennél jóval nehezebben küzdenek meg ezzel a helyzettel. Külön szakirodalma van az eltérő időszámításra visszavezethető mentális panaszok diagnosztizálásának, kezelésének. Mindössze egy óra elcsúsztatásáról van szó, mégis, sok embernek felborul emiatt a bioritmusa: jobb esetben átmeneti időre elvesztik az időérzéküket, rosszabb esetben „kiesnek a világból”, dezorientáltak lesznek, ami adott esetben szakorvos segítségét igényelheti.

Az óraátállítás ötlete egyébként egészen messze, a XVIII. században gyökeredzik. Az Egyesült Államok egyik legendás alakjához, Benjamin Franklinhez kötik a felvetést. A világ eredetileg a téli időszámítás szerint élte az életét, de annak érdekében, hogy az év egy részében több legyen napos órák száma - mert így kevesebb energiát kell használni a világításra - hiszen egy órával később sötétedik, ami akkoriban lényeges szempont volt, nem mellékesen pedig több munkarórát lehet fordítani a termelésre - kitalálták a nyári időszámítást. Az már korunk vívmánya, hogy a többlet napos időt főleg a szabadidős tevékenységekre lehet felhasználni (bár legújabb korunkban ez a vívmány is megkérdőjeleződik).

A nyári időszámítás hivatalos bevezetésére az I. világháború alatt került sor, melyben nekünk is vezető szerep jutott: abban élen járt az Osztrák-Magyar Monarchia (a Német Császárság mellett). De az elsők közé sorolják még az Egyesült Királyságot és az Amerikai Egyesült Államokat is.

Magyarországon az ötvenes években alkalmazták a nyári időszámítást, majd 1958 és 1979 között pihentették az óraátállítást. Aztán 1980-ban ismét bevezették és a mai napig használatban van.

Az unió polgárainak elegük van az órák pörgetéséből

Mint ahogy az Európai Unió területén is. Azonban polgári nyomásra az unió - az Európai Bizottság kezdeményezésére - döntési helyzet elé állította a tagállamokat, mely szerint választaniuk kell az időszámítások között. Az ennek érdekében indított 2018-as, nem reprezentatív eredményt hozó konzultáció ugyanis azt igazolta, hogy az uniós polgárok túlnyomó többségének elege van az óraátállításból: a válaszolók 84 százaléka támogatta a félévenkénti átállítás megszüntetését.

A véleménynyilvánítók ezeket a főbb indokokat jelölték meg a rendszer eltörlése mellett:

  • az emberi egészségre gyarokolt hatás
  • energiatakarékosság
  • szabadidős tevékenység
  • közlekedésbiztonság.

Ennek eredeti határideje 2019 lett volna, végül a céldátum 2021-re tolódott az Európai Parlament döntése értelmében; azaz idén kell állást foglalniuk a kormányoknak arról, hogy a továbbiakban a téli vagy a nyári időszámítás szerint éljük az életünket. Illetve 99 százalékban ez a helyzet: ahhoz ugyanis, hogy végleges formát öntsön az uniós álláspont, még az Európai Tanácsnak is dűlőre kell jutnia, és meg kell állapodnia a parlamenttel. Ettől persze még igaz lesz, hogy aki a nyári időszámítást választja, annak a következő óraátállítás lesz az utolsó, mert a tanácsi jóváhagyásra az év hátralévő részében is sor kerülhet anélkül, hogy az megakasztaná a folyamatot.

Legkésőbb október 31-ig kell megszületnie a tanácsi döntésnek, mert akkor kerül sor idén a téli időszámítás bevezetésére. Vagyis nálunk akkor kellene ősszel is babrálni az órákkal, ha addig nem tud megállapodásra jutni a tanács, vagy netán az egész projektet elkaszálnák.

Az idő tehát sürget, amelyik kormány az előbbit választja, annak az államnak a polgárai utoljára a jövő hónapban – március 28-án, vasárnap hajnalban - állítják majd át az óráikat. A magyar kormánynak eddig nem volt kiforrott, hivatalosnak tekinthető véleménye a kérdésben, és az elmúlt hónapok – kiemelten a koronavírus-járvány kezelése - nem is adott sok lehetőséget a téma napirendre tűzésére. A legutóbbi Kormányinfón azért feltettük a kérdést Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszternek, hogy tekintettel a márciusi óraátállítás közelségére, született-e már döntés az ügyben.

Ami – mármint maga az ügy – látszólag formaság, annyi az egész, hogy az óralapon vagy a digitális kijelzőkön be kell állítani az új időpontot (már amelyik ezt nem végzi el automatikusan). De mint fentebb jeleztük, számolni kell a lélektani következményekkel. A társadalom mentálhigiénés állapotán túl azonban a gazdasági hatásokkal is foglalkozni kell a kérdés megválaszolásakor, mivel nagyon nem mindegy, hogy mekkora időkülönbség van két ország kereskedelmi partnerei között (és még számos hasonlóan fajsúlyos kérdés is van ezzel kapcsolatban, lásd lejjebb).

Szóval a feladat nem annyira egyszerű, mint amilyennek tűnik. Ráadásul nem árt összehangolni a döntést a környező országok vezetőivel, mert elég suta helyzetet szülne, ha a nálunk véglegesnek tekintett időszámítást sehol máshol nem választanák. Kicsit olyan ez, mint az euró bevezetése: amint egyre inkább körbeér minket az euróövezet, melynek Szlovákia, Ausztria, Szlovénia már tagja, s oda készülődik Horvátország és Románia is (míg Ukrajna és Szerbia egyelőre az Európai Unió kapuin kívül van), rá fogunk jönni, hogy a kívülállóságunk csak számunkra jelent majd alkalmazkodási kényszert. A szomszédos országok lakói az egymás közti kereskedelemben (legyen szó nagykerről vagy kiskereskedelemről) ebből a kényszerből viszont semmit nem fognak érzékelni, illetve néhány ország esetében már nem is érzékelnek.

S akkor még nem is beszéltünk a standard időzónákról, amelyek eleve egy órás eltéréseket rögzítenek például a közép- és a kelet-európai térség között. Elvileg azt is választhatja a magyar kormány, hogy a kelet-európai zónához csatlakozik, vagyis egy órával előbbre állítjuk az óráinkat, igazodva mások mellett Romániához.

Egy miniszter már színt vallott

A tét tehát nagyobb, mint elsőre gondolnánk. Ezért egyáltalán nem mindegy, milyen döntést hoz az óraátállítás kérdésében a magyar kormány. A Kormányinfón tehát az alábbi kérdéssel fordultunk a miniszterhez:

- Idén kell dönteni arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítás lesz a végleges Magyarországon (és a többi tagországban). A magyar kormány melyik időszámítást választja? A most tavaszi lesz az utolsó?

Erre Gulyás Gergely a következőt válaszolta:

Ezt nem tudom, de ha muszáj dönteni, akkor én inkább a nyárit választanám.

Amennyiben tehát a kormány magáévá teszi a miniszter álláspontját, akkor másfél hónap múlva állítjuk át utoljára az óráinkat. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni a partner országok véleményét is. A bizottsági felmérésből - amelyre 4,6 millió válasz érkezett az akkor még 28 tagországból - ugyanis az derül ki, hogy az északi országok mellett a balkáni térségben élők is elég nagy százalékban támogatják a téli időszámítást. Romániában - ahol már csak a nagyszámú magyar nemzetiség miatt is fontos lehet a magyar kormány számára ez a kérdés - például a válaszadók mintegy 48 százaléka támogatná a nyárit, 40 százalék pedig a télit (a többi megkérdezett nem foglalt állást). Amennyiben utóbbiak álláspontja jutna érvényre a román kormány döntésekor, akkor az egy órás különbség végleg eltűnne ősszel. Most márciusban még mindkét ország előre állítaná óráit, megtartva az egy órás eltérést, ami az időzónák miatt adódik (ennyivel járnak előrébb keleti szomszédaink), de ősszel már csak a románok hajtanák végre az óra visszaállítását, így amikor itt nyolc óra van, ott is annyi lesz.

Nálunk egyébként a megkérdezettek 64-65 százaléka választaná a nyári időszámítást, 27-28 százalék a télit (egy honi intézet álltal készített reprezentatív kutatás ennél is nagyobb támogatottságot mutatott ki). A legnagyobb szimpátia a nyári időszámítás iránt Portugáliában, Cipruson és Lengyelországban van a bizottsági konzultáció alapján, utóbbi országban is meghaladja a 70 százalékot. Az uniós átlag 58 százalék, amihez közeli a szlovákoké és a szlovéneké, míg a cseheknél kevesebb mint 40 százalék áll a nyári időszámítás mögött.

A légiiparban nagyon aggódnak

A bizottság külön megszondázta az üzleti és pénzügyi szektor szereplőit. E körben sokkal alacsonyabb támogatást mértek a nyári időszámítást illetően Magyarországon, alig 44-45 százalék állt ki e mellett. Ezzel lista végén állunk, nálunk kevesebben csak a portugálok (akik ugye a civileknél végzett felmérés szerint a legnagyobb arányban álltak ki a nyári időszámítás mellett) és a románok választanák azt az időszámítást. Ellenben a máltai üzletemberek 100 százalékban támogatják, hogy utoljára márciusban babráljunk az óráinkkal, de magas százalékot mértek Lettországban és Cipruson is. Ami a Visegrádi Négyeket illeti, a szlovák (53-54 százalék), a cseh (54-55) és a lengyel (53-54) üzletemberek is nagyobb arányban óhajtják a nyári időszámítást, mint a mi gazdasági szereplőink, befektetőink. Az uniós átlag amúgy nem tér el a civileknél mérttől. A konzultációból az is kiderült, hogy a civilek nagyobb arányban szüntetnék meg az egész óraátállítási mechanizmust, mint az üzletemberek. Érdemes ezzel kapcsolatban az egyik gazdasági ágazat aggályait felidézni, hogy megértsük a logikát az eltérő álláspontok között. A légiipar számára például életbevágóan fontos az összehangolt óraátállítás a felszállási és érkezési időpontok, vagyis a menetrend betartása, nyomon követhetősége érdekében. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.