A Tisza Párt egyik leghangsúlyosabb vállalása volt a kampányban az elszámoltatás és a vagyonvisszaszerzés – a Magyar-kormány hivatalba lépése után gőzerővel bele is kezdett a folyamatba. Több olyan ügyben, ahol bűncselekmény gyanúja is felmerült, folyamatban van a nyomozás – ezek felgöngyölítése azonban időbe telik.
Ha a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal megkezdi a működését, az felgyorsíthatja a folyamatot – mondta Gáspár András.
Jelenleg a hivatal felállításának fázisában tartunk, a törvény már hatályos, a vezetők kiválasztása zajlik – ők fogják majd összeállítani az érdemi munkát végző csapatot. (Arról, hogy eddig hányan pályáztak a hivatal élére, itt írtunk – a szerk.) Nyilvános, számszerű visszaszerzési eredményekről ezért még nem nagyon lehet beszélni.
Ahol viszont már van eredmény, az a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) ügye: itt már megvan a menetrend, készül a vagyonleltár, egyes helyeken a konkrét állami átvétel is megtörtént – a nem felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó kekvák esetében augusztus 31-i határidővel visszakerül állami kézbe a vagyon. Ezt már az Alkotmánybíróság sem akadályozhatja meg minapi döntése értelmében – hatáskör hiányában ugyanis visszautasította a Fidesz beadványát.
Az ügyben friss fejlemény az a miniszteri rendelettervezet, ami egyszerűsíti a vagyonvisszaszerzés számviteli folyamatait – mondta el Gáspár András. A tét nem kicsi: mintegy 3000 milliárd forintos vagyon kerül vissza az államhoz.
A naperőmű nem mindig termel – de úgy tűnik, az atomerőmű sem
A műsor második felében az energetikai kérdések kerültek terítékre. Miután kiderült, hogy a Paksi Atomerőmű működése sem független az időjárási viszonyoktól, előtérbe kerülhetnek olyan alternatív, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztések is, amelyek eddig a háttérbe szorultak. Ez főként annak köszönhető, hogy Magyarország épp azokban az időszakokban szorul importra, amikor az árak megugranak, energiafölöslegét pedig csak akkor tudja piacra vinni, amikor egyébként is bőséges a piaci kínálat, azaz az árak a mélyben vannak.
A magas költségszintek mellett újra kell számolni a megtérülési mutatókat – olyan megoldásokkal is megérheti foglalkozni, amelyek korábban túl drágának bizonyultak.
A nap- és szélerőművek által termelt energia tárolására mindenképp érdemes több erőforrást szánni; ez utóbbi szabályozásában a kormány is fontos átalakításokat végzett el, nem kis részben az uniós követelmények teljesítése, ezen keresztül pedig a befagyasztott uniós források felszabadítása érdekében. Gáspár András megemlítette: épp a napokban jelent meg egy rendelettervezet, amely a szélerőművek létesítésének könnyebbé tételét célozza.
A beszélgetésben felmerült a geotermikus energia kérdése is: ebben Magyarország rendkívül gazdag, de jelenleg szinte kizárólag hőenergia előállítására használja az ország, azt sem kiemelkedő arányban. Ennek fokozására vannak tervek – ahogy a biogáz használatának kiterjesztésére is indultak projektek. A jó hír, hogy minderre az EU részéről nem csak kötelezettségek, hanem források is érkezhetnek.
A beszélgetést itt lehet meghallgatni – a riporter M. Szűcs Péter:
A paksi helyzettel és az ország előtt álló kihívásokkal Ez Viszont Privát című műsorunkban is foglalkoztunk:
