Vasárnapig lehetett jelentkezni a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki pozíciójára. Lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatója megerősítette, hogy ő is egyike a pályázóknak.
„Igen, beadtam a pályázatomat, amelyben felvázoltam a koncepciómat a leendő hivatal működéséről. A motivációm, hogy végre egyszer csináljuk meg rendesen az elszámoltatást, ha már például 1990-ben elmaradt”
– fogalmazott Ligeti Miklós. Már régóta lehetett tudni, hogy érdekli a feladat, hiszen a NVVH létrehozásáról szóló törvényjavaslat júliusi parlamenti vitájának idején az ATV stúdiójában elárulta, hogy megfontolná, elinduljon-e a posztért, majd ezt a szándékát a Klasszis Klub legutóbbi adásában megerősítette (a videóban 58:30-nál):
A Transparency International már júniusban közzétette a saját ajánlását a vagyonvisszaszerzésekről. Ebben egyértelművé tették: fel kell tárni a korrupciós ügyeket, vissza kell szerezni a jogtalanul elveszett közvagyon lehető legnagyobb részét, és jogi felelősségre kell vonni a felelősöket, mindezt jogállami keretek között.
Ligeti Miklós szerint a közvagyon visszaszerzése leginkább azért szükséges, mert annak felhalmozása számos esetben nem jogállami keretek között történt a NER-ben.
Az elmúlt évtizedben maga a Transparency International is számos ügyet tárt fel, például az eredetileg már 2014-ben kipattant MNB-alapítványi botrány felgöngyölítésében, a potenciális felelősök felderítésében is az élen járt.
A közbeszerzési tenderbajnokokkal is ez a szervezet foglalkozott korábban alaposabban. Például megállapították, hogy a 2021 és 2023 között Magyarországon elnyert közbeszerzések majdnem negyedén négy ember cégei osztozkodtak. A tenderbajnok egyértelműen Mészáros Lőrinc lett, akinek cégei az összes magyar közbeszerzés 8,6 százalékát nyerték el ebben az időszakban, 1090 milliárd forint értékben
Fotó: Facebook
Egyelőre három pályázóról tudni, Ligeti Miklós mellett Gerő Tamás ügyvéd és Francsics Imre büntetőjogász jelentkezett az NVVH élére. Gerő Tamás a KlikkTV Mélyvíz című műsorában elmondta: az új szervezetnek nem a kis értékű ügyekkel kell lekötnie az kapacitásait, hanem azokra a rendszerszintű visszaélésekre kell koncentrálnia, amelyek során a legnagyobb összegek tűntek el.
A visszaszerzési stratégia egyik kiemelt területe a magántőkealapok átvilágítása lesz szerinte, hiszen a közpénzek jelentős része ezeken a csatornákon keresztül vált láthatatlanná. A Szeretlek Magyarország interjújában Francsics Imre pedig azt mondta: harminc éve dolgozik büntetőjogászként, és szerinte a meglévő törvényekkel már most komoly rendet lehetne tenni, ha betartanák és betartatnák őket.
Persze lehetséges, hogy még több jelölt is van. A pályázatokat konkrétan a parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága írta ki, a testület tiszás elnöke, Hantosi István pedig egyelőre nem árulta el, hogy hány jelentkezést kaptak.
Arra számítunk, hogy jelentős lesz az érdeklődés, de mivel a feltételek viszonylag szigorúak, nem bocsátkoznék becslésekbe
– mondta a Telexnek Hantosi. Sokan nem is a kiírt pozíciókra, hanem csak a hivatal munkatársának jelentkeznek.
Az elnöki pozíciónál ugyan nem várják el, hogy a jelentkező ügyész legyen, de meg kell felelnie az ügyésszé választás feltételeinek, illetve jogi, gazdasági, államtudományi, politikatudományi vagy egyéb társadalomtudományos végzettséggel és gyakorlattal kell rendelkeznie. A feltételeknek Hadházy Ákos volt képviselő nem felelt meg, így nem pályázhatott.
Mostantól még inkább felpörögnek az események: nagyjából szeptember elejére dőlhet el, hogy ki lesz az NVVH elnöke, valamint kik lesznek a helyettesei. Augusztus 24-én dönt az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság arról, hogy mely pályázókat hívja meg személyes meghallgatásra, utána augusztus 27-ig lesznek a nyilvános meghallgatások, majd augusztus 28-án döntenek az Országgyűlésnek javasolt személyről. A felterjesztés után pedig a parlament rendkívüli ülésen szavaz róla.
Az NVVH gyakorlatilag a Tisza Párt és a Magyar-kormány legfőbb választási ígérete. Magyar Péter június 22-i parlamenti beszédében úgy fogalmazott: elindítják a Tisztítótűz műveletet. Ez a művelet a miniszterelnök szerint egy átfogó politikai, jogi akció lesz, amelynek célja, hogy – mint fogalmazott – megszabadítsák Magyarországot az államot átható korrupciótól és a maffia szorításától. A küzdelem egyik legfontosabb intézménye pedig a kormány szerint az Országgyűlésnek felelős NVVH lesz, amelynek felállításához 47 jogszabály módosítása szükséges.
A miniszterelnök szavai alapján az új hivatal a magyar bűnüldözés elitalakulata lesz.
Magyar Péter többször is hangsúlyozta, hogy a hivatal működéséhez minden szükséges forrást biztosítanak a központi költségvetésből. A pontos összeget egyelőre nem lehet megmondani, hiszen a törvény szerint a hivatal költségvetését az új elnöknek kell összeállítania a pénzügyi autonómia érdekében. Ezt a kormány változtatás nélkül terjeszti majd a parlament elé szavazásra.
Ha a szükséges személyi állományt is sikerül felvenni, akkor még az idén felpöröghet az NVVH, amelynek legfőbb hatásköre, hogy vizsgálni fogja azokat a cégeket, amelyek éves árbevételének minimum 75 százaléka közbeszerzésekből származik.
