A napokban tette közzé a Pénzügyminisztérium a 2020-as évre vonatkozó részletes államháztartási adatokat, mely szerint az államháztartás központi alrendszerének hiánya egészen elképesztő összeget tesz ki, de a társadalombiztosítási alapokból is rengeteg pénz hiányzott az év végén.
- A központi alrendszer 5500 milliárd forintos mínuszban zárt, ezen belül
- a nyugdíjbiztosítási alapban 310,4,
- az egészségbiztosítási alapban pedig 331,3 milliárdos hiány halmozódott fel.
A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány alatt egyszer nem volt példa hasonló mértékű deficitre, igaz, azt sem szabad elfelejteni, hogy a koronavírus-járvány, az általa okozott gazdasági problémák és a gazdaságmentő intézkedések milliárdjai extrém módon terhelték meg a 2020-as költségvetést. Ezek mind hozzájárultak nemcsak a központi költségvetés, de a társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási) alapok eddig még nem látott hiányához. De más kiváltó okok is megbújnak a háttérben.
Nagy a gond a nyugdíjkasszánál
Az a lenti ábrán is egyértelműen kirajzolódik, hogy az elmúlt három évben a nyugdíjkassza bevételei szinte semmit sem változtak, míg a kiadások annál inkább. A folyamatnak egyetlen következménye lehet: az egyre nagyobb hiány. Mivel az ide vezető kiváltó okok minden jel szerint a jövőben is fennmaradnak, a nyugdíjkasszát érintően egyre nagyobb lesz a probléma, annak egyenlegét nagyon nehéz lesz nullszaldó közelében tartani.
A közzétett mérlegből kiderül: a kormány 2020-as bevételeket túltervezte, a kiadásokat pedig alulbecsülte a büdzsé tervezése során. Az viszont, hogy a bevételek elmaradtak a várttól, nem meglepő. 3587 milliárd forint helyett 3341 milliárd folyt be az alapba.
Egyrészt a koronavírus okozta válság miatt bevezetett munkaadói és munkavállalói kedvezmények miatt kevesebb pénz folyt be szociális és hozzájárulási adóból. Ugyanakkor a gazdaságvédelmi intézkedéseken kívül, békeidős kedvezményekkel is lehet élni. Az igénybevétel pontos mértékét és az emiatt kieső bevételeket szintén nehéz megbecsülni. A foglalkoztatás-bővülés értekében többféle jogcímen érvényesíthetők ilyen kedvezmények, a hátrányosabb helyzetben lévők foglalkoztatása után részben vagy teljesen mentesülnek a munkaadók a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. Ez az alábbi csoportok esetében fordulhat elő:
- három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők,
- szakképzettséget nem igénylő, mezőgazdasági munkakörről van szó,
- megváltozott munkaképességű munkavállalónál
- vagy közmunkás esetében.
A meglévő és az átmeneti kedvezmények miatt így a nyugdíjalap is kevesebb bevételhez jutott.
Másrészt az elmaradó bevételekben szerepet játszhatott a szochó időközben életbe lépő csökkenése is. Míg 2019 januárjában még 19,5 százalék volt annak mértéke, 2020 januárjában 17,5, augusztustól kezdődően pedig 15,5 százalék. Bár ezek a csökkentések a hatéves bérmegállapodás alapján történtek meg, a 2020-as büdzsé 2019 tavaszi tervezése során nem lehetett biztosan tudni, hogy a szochó-csökkentés feltételéül szabott reálbér-növekedés megvalósul-e. Azt ugyanis a megelőző három negyedévben realizált reálbér-változás adja ki (vagyis a bruttó bér százalékos változásának és a tényleges infláció hányadosa).
Az elmaradó bevételekkel párhuzamosan a nyugdíjkassza kiadásait sem sikerült teljesen jól belőnie a kormánynak, hiszen azt jócskán alulbecsülte. 3587 milliárd forint helyett 3692 milliárd áramlott ki az alapból.
Az alultervezés hátterében szintén több indok azonosítható. A tervezés során ugyanis még nem tudtak számolni a vártnál magasabb infláció miatt szükségessé vált 0,7 százalékos kiegészítő nyugdíjemeléssel, ami önmagában a 2020-as évre betervezett kiadásokat is megnöveli. Ugyanez a helyzet a tavaly év végén végrehajtott 1,2 százalékos mértékű visszamenőleges kiegészítéssel is, mellyel a büdzsé tervezésekor nem tudott kalkulálni a kormány.
Végezetül, de nem utolsó sorban nagy mértékben befolyásolja a kiadásokat az úgynevezett cserélődési hatás is. Ez azt jelenti, hogy a nettó átlagkeresetek növekedésével összhangban magasabb összegű új ellátásokat állapítanak meg. Emiatt az állományon belül egyre jobban emelkedik a magasabb összegű nyugdíjjal rendelkezők aránya. Akik tehát most mennek nyugdíjba - pontosabban az elmúlt években megfigyelt bérrobbanás óta -, sokkal kedvezőbb ellátásban reménykedhetnek, mint azok a társaik, akik a bérrobbanás előtt mentek.
A 2020-as évet ugyan drasztikusan befolyásolta költségvetési szinten a koronavírus-járvány és annak gazdasági következményei, a nyugdíjkasszát illetően az adócsökkentésekre, bérnövekedésre épülő alapfolyamatok is egyre nagyobb hiányokat eredményeznek. Bár a kormány a nyugdíjkiadásokhoz szükséges forrásokat mindig biztosítani fogja, hosszú távon fenntarthatatlanná válik a nyugdíjkassza. Főleg, ha egyre több magasabb ellátási összegre jogosult kerül be a rendszerbe, amelyben egyébként az Orbán-kormány eltörölte a nyugdíjplafont, így sok százezres és milliós nyugdíjakat is lehetővé tett.
