Az Orbán-kormány által örökölt helyzet alapján idén, további intézkedések nélkül 8,3 százalékra rúgna a GDP-arányos költségvetési hiány – mondta el Kármán András pénzügyminiszter a tárca első háttérbeszélgetésén, még július 8-án.
Kármán András augusztus 24-én, a 2026-os, felülvizsgált költségvetés Országgyűlésnek való beterjesztése előtt (ez legkésőbb augusztus 31-ig várható) jelezte, hogy a Tisza-kormány hivatalba lépése után érdemben sikerült javítani a központi büdzsé helyzetét: az előző kormány által elveszített európai uniós források ügyében kötött megállapodás GDP-arányosan 0,5 százalékponttal, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) átalakítása pedig 0,2 százalékponttal javítják az idei egyenleget. Az április 12-i országgyűlési választások óta jelentősen csökkentek az állampapírpiaci hozamok, ami további 0,1 százalékponttal mérsékli a hiányt.
Ennek eredményeként a tárca 7,5 százalékos költségvetési hiánnyal számol 2026-ra, ami azonban még így is jóval magasabb, mint az euró bevezetéséhez is szükséges 3 százalékos maastrichti kritériumcél.
Eddig 400 milliárd forint a spórolás, de lehet 700 milliárd is
A felülvizsgált büdzsét a Pénzügyminisztérium előzetes véleményezésre már átadta a Költségvetési Tanácsnak. Az Országgyűlés elé legkésőbb augusztus 31-én kerülhet a tervezet, ami előtt a tárca „A valóság költségvetése, Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosítása” című háttérbeszélgetésén tudhattunk meg többet a felülvizsgált büdzséről és a jövő évi tervekről. Ezen Kármán András pénzügyminiszter mellett Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, valamint Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója vettek részt.
Bár az idei, 7,5 százalékos hiánycél még fényévtávolságra van az euró bevezetéséhez szükséges, 3 százalékos maastrichti kritériumcéltól, Kármán András szerint már megkezdődött a költségvetési fordulat: a május-július közötti hónapokban már közel 1000 milliárd forintos többlet alakult ki a büdzsében.
A felülvizsgált büdzsé már mintegy 400 milliárd forintnyi, már meghozott konkrét hiányjavító intézkedést tartalmaz. Ilyen például
- a kormánytagok és a képviselők fizetéscsökkentése,
- a Mohácsi Duna-híd költségeinek mérséklése,
- valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése.
Ezen felül mindegy 300 milliárd forintnyi megtakarítás valósulhat meg az év utolsó hónapjaiban. A revidiált büzdsé tartalmazza az új kormány első szociális intézkedéseit is: 400 ezer rászoruló gyermek 100 ezer forintos iskolakezdési támogatását, a vényköteles gyógyszerek áfamentessé tételét, a tűzifa áfakulcsának 27-ről 5 százalékra csökkentését, valamint a szociális tűzifa keretének megduplázását. A 7,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány mellett az államadósság idén 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet, majd jövőre csökkenésnek indulhat (a maastrichti kritérium 60 százalék).
Az ígéret nem szép szó maradt
Kármán András a háttérbeszélgetést azzal kezdte, hogy először 2025 őszén jelezte, hogy ha kormányra kerül a Tisza, akkor az első dolga az örökölt költségvetés átnézése, felülvizsgálata lesz. „Egy korai ígéret volt, hogy őszig beterjesztjük a felülvizsgált büdzsét és ehhez tartjuk magunkat továbbra is” – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
A kormány újraírja a költségvetési törvényt, ami a közvélemény és a piacok felé is egy nagyobb átláthatóságot jelent, „de a számokat a parlamenti vitában is meg kell védeni.” Kármán András hozzátette, hogy a Költségvetési Tanács évtizedek óta nem mondott véleményt a büdzséről egy évközi módosítás kapcsán, most ez is megtörténik (a tárca véleményezésre augusztus 17-én adta át a büdzsétervet a tanácsnak).
A költségvetési hiányt növelő és csökkentő intézkedések hatásai „kioltják egymást”, ezért lett a hivatalos hiánycél a GDP 7,5 százaléka, amit már a tárca első háttérbeszélgetésén is előrejelzett Kármán András.
Ez már tartalmazza azt a 400 milliárd forintos kiadásmegfogást, amit az egyes tárcák a meglévő szerződések felülvizsgálatával, a pazarló kiadások leállításával, egyes beruházások újratárgyalásával elértek. A pénzügyminiszter szerint ebben az évben további, az előző kormányhoz köthető pazarló intézkedéseket szüntethetnek meg, ami jelentős, az ősz folyamán további 300 milliárd forint megfogását eredményezheti. Ez összesen így 700 milliárd forint lehet.
Kármán András az őszi lehetséges megtakarításokról szólva megemlítette az M6-os autópálya koncesszió kapcsán született döntést, ahol egyharmad áron lehet a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) helyett másik partnerrel leszerződni.
Eközben a külső környezet (aszály, a Paksi Atomerőmű majdnem teljes leállítása, megugró energiaimport) sem lett egyszerűbb, ami miatt a Pénzügyminisztérium egy 500 milliárd forintos haváriaalapot különített el a nagy valószínűséggel a jövőben bekövetkező esetleges többletköltségek fedezésére.
A GDP 2 százalékkal nőhet idén
„Egy valóságot megmutató gazdasági pályára lehet alapozni a valóságot tükröző költségvetést” – vette át a szót Barabás Gyula. A 2025-ös évben a 2,5 százalékosra tervezett GDP-növekedés helyett csak 0,5 százalékos bővülés valósult meg.
Az idei növekedés a GDP 2 százaléka lehet (akár e fölött is), ez tartalmazza a költségvetés alapját. Hozzátéve, hogy az előző kormány teljesen irreális módon 4 százalékos bővüléssel számolt. „A túltervezés az adóbevételekre is hatással volt, ami 0,4 százalékkal növelte a tényleges hiányt.”
A legnagyobb hiánycsökkentő lépés az Európai Unióval történő megállapodás volt a helyreállítási alap (RRF) forrásaival kapcsolatban. Ezen belül 6,4 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás, 3,6 milliárd euró a hitel. Rövid távon az uniós pénzekhez kapcsolódóan jelentkező kiadásnövekedés, akár a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tőkeemelése miatt növelhetik a pénzforgalmi hiányt (ez augusztusban már látszódhat), de ahogy az uniós kifizetések beérkeznek, a deficit csökkenhet.
A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára hozzátette, hogy a majdnem teljesen leállított Paksi Atomerőmű és a megugró energiaimport 50-95 milliárd forinttal terhelte meg a költségvetést.
Majd Barabás Gyula részletezte a Kármán András által is említett, eddig realizált 400 milliárd forint spórolást.
A túlárazások letörése 88 milliárd forint, a pazarlások megszüntetése 57 milliárd forint, az állam saját működésének karcsúsítása 41 milliárd forint, míg a beruházási és honvédelmi kiadások megfogása 217 milliárd forint megtakarítást jelentettek. A kormányzat folytatná ezt a munkát, az ősz folyamán tovább 300 milliárd forintot lehet megspórolni, amivel összesen az év folyamán „700 milliárd forinttal lehet takarékosabb az állami működés”.
A további lehetséges spórolások között Barabás Gyula kiemelte az IT-beszerzéseket az állami szerveknél, ami például azt eredményezte, hogy a verseny fokozása miatt a Magyar Államkincstárnak az egyik IT-szolgáltatóval korábban kötött havi 110 millió forintos szerződésének értéke 73 millió forintra csökkent. De Barabás kiemelte a Mohácsi-híd és a Budapest-Belgrád vasútvonal szerződéseinek felülvizsgálatát is.
„A módosított költségvetés tartalmazza a kormány szociális intézkedéseit, az alacsonyabb infláció miatt valamivel elmaradó áfa-bevételeket, a több száz milliárd forintos megtakarításokat és a 300 milliárd forintos további lehetséges spórolást, valamint szerepel benne az 500 milliárd forintos haváriaalap is”
– zárta prezentációját Barabás Gyula.
Hozamok
A hazai 10 éves forinthozamok 200 bázisponttal estek július elejéig, közepéig, majd az iráni-amerikai háború eszkalációja ismét emelte azokat, 5-ről 5,5 százalék köré – vette át a szót Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója.
A hozamkülönbözet ugyanakkor a régiós versenytársakhoz képest érdemben nem változott: a csehekével azonos szinten áll, mint a közel-keleti háború kiújulása előtt, a lengyel 10 éves hozamhoz viszonyítva pedig még tovább javult.
Tardos Gergely a sajtótájékoztató végén jelezte azt is, hogy az ÁKK hamarosan egy új finanszírozási tervvel jelentkezik majd, a költségvetés módosításával párhuzamosan.
Kérdések
2026-ra nehéz a kockázatelosztásra világos választ adni, de „kellő puffert” terveztünk bele a költségvetésbe. „Nem kell amiatt aggódni, hogy túllőnénk az idei hiánycélt” – szögezte le Kármán András újságírói kérdésre. Szerinte egy ekkora tartaléknak éves szinten is elégségesnek kellene lennie, nemhogy 4 hónapra.
Október második felében várható, hogy a 2027-es költségvetést elfogadja a kormány, bővebbet majd akkor tud róla mondani. „Egy folyamat a 27-es költségvetés megalapozása, amihez a 2026-os költségvetés aprólékos módosítása vezet el” – tette hozzá a pénzügyminiszter.
„A haváriaalap egy tartalék, nem az a cél, hogy elköltsük. Ha nem lesz szükség rá, akkor az csökkentheti a hiányt.” A hitelminősítők szempontjából a középtávú terv lesz az igazán meghatározó. Kármán András elmondta, hogy nem változott az a céljuk, hogy 2030-ra kell a költségvetési hiányt 3 százalék alá csökkenteniük.
A pótköltségvetés és a 2027-es büdzsé is szóba került a Klasszis Klub Live hétfői adásában, amelynek vendége Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója volt:
