A sajtótájékoztatót két fő témával hirdette meg a Pénzügyminisztérium (PM). Egyfelől befejeződött az Orbán-kormány idei költségvetésének átvilágítása, ami a Tisza-kormány jövőbeli fiskális mozgásterét is befolyásolja. Másfelől az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfői eurókötvény-kibocsátása is terítékre került.
A sajtótájékoztatót megelőzően néhány órával tette közzé a Pénzügyminisztérium az államháztartás helyzetéről szóló tájékoztatóját. Ez alapján június végéig az államháztartás központi alrendszere 3382,2 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 80,2 százaléka. Erről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Mostantól októberben nyújtja be a kormány az új költségvetést
„Ez az első, de határozottan nem az utolsó, költségvetés-fókuszú háttérbeszélgetés. Nem ez volt az eddigi gyakorlat, korábban átláthatatlan volt a büdzsé helyzete, ami miatt nagyot csökkent annak hitelessége. Ez pedig a magyar állam által fizetendő kamatprémiumokban is megmutatkozott” – kezdte a tájékoztatót Kármán András pénzügyminiszter.
Hozzátette: ha a piac tisztábban látja a megvalósíthatósági kockázatokat, a büdzsé helyzetét, az alacsonyabb kamatkiadásokhoz vezet majd, amivel növelni lehet a költségvetés hitelességét.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Majd az Orbán-kormánytól megörökölt költségvetési helyzetre tért ki. A pénzügyminiszter azokat a számokat és előrejelzéseket tudta bemutatni, amelyek még nem tartalmazzák azokat az intézkedéseket, amiket a Tisza-kormány meg tud lépni a deficit csökkentése érdekében. Augusztus végén nyújtja be a kormány a parlamentnek a 2026-os költségvetés átfogó módosítását, aminek előrejelzése már tartalmazza ezeket az intézkedéseket, illetve annak hatásait.
Nagyobb vállalásokat a Tisza-kormány csak 2027-ben tud majd tenni. A jövő évi büdzsé tervét idén és ezt követően is októberben fogják beterjeszteni. Az októberi időpontot törvénybe is iktatják, amivel pontot tehetnek a korábban jellemző tavaszi, nagyon korai költségvetési tervezés végére.
Az eredeti 2026-os hiánycél 3,7 százalék volt, amit nagyon gyorsan 5 százalékra emelt az Orbán-kormány. Az átadás-átvételkor azonban kiderült, hogy már az előző kabinet is 6,8 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolt az idei évre, „csak éppen nem ezt kommunikálták” – mondta Kármán András.
Ekkora lenne az idei és a jövő évi hiány
További intézkedések nélkül a GDP-arányában 7,5 százalék lenne az idei költségvetési hiány, míg a valódi költségvetési örökség 8,3 százalékos deficitet eredményezne – folytatta Kármán András.
Az eltérés oka mások mellett, hogy az Orbán-kormány az eredeti költségvetésben jelentős RRF-bevételekkel számolt (az uniós helyreállítási alapból származó összegekkel), ami Kármán András szerint teljesen irreálisnak tűnt már akkor is. Ez egy olyan tétel, ami a Tisza-kormány és az Európai Bizottság közötti megállapodásnak köszönhetően érkezik Magyarországra.
Az RRF-pénzek legutolsó jóváhagyása a Pénzügyminiszterek Tanácsában történhet meg Brüsszelben, most pénteken. „Itt már nagy meglepetésre nem számítok, le fogják okézni a megállapodást”
– fogalmazott a pénzügyminiszter.
Fotó: Facebook/Kármán András
Majd kitért arra, hogy míg az idei hiány további intézkedések nélkül 7,5 százalék lenne, addig a jövő évi deficit GDP-arányosan 6,1 százalékot tenne ki. Ez a kiindulópont.
A GDP idén 1,6-2 százalék között nőhet
Majd Barabás Gyula vette át a szót. „A betervezett GDP-növekedési pálya 2,5 százalékos bővülést jelzett a tavalyi évre és 4,1 százalékot az ideire. Ehhez képest az elmúlt évben 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság, míg idén 1,6-2 százalék közötti lehet az ütem” – tette hozzá a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. „Ennek ellenére az adóbevételek nem maradtak el a várttól, hiszen a fogyasztás, a bérdinamika tekintetében nem volt lényeges eltérés az eredeti költségvetési tervekhez képest (ez volt a magyar gazdaság gyakorlatilag egyetlen motorja – a szerk.)”
A kampány során az Orbán-kormány által bejelentett intézkedések a GDP 1,3 százalékával növelték a hiányt. Az államtitkár itt kiemelte az édesanyák szja-mentességét, a 14. havi nyugdíjat, a fegyverpénzt és a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatását is.
Emellett az átadás-átvételnél számos, leginkább beruházásokra vonatkozó előnytelen szerződést találtak (ezek közel 1 százalékos elcsúszást jelentettek). Két EU-s bírósági döntés is növelte a hiányt (a szén-dioxid kvótaadóval és a kivetett bányajáradék visszafizetésével kapcsolatban).
A nagy állami projektek közül az államháztartásért felelős államtitkár megemlítette a 35 éves autópálya koncessziót, az iváncsai ipari parkot és a Budapest-Belgrád vasútvonalat. „Nem volt kontroll a kiadások felett és hátrányos szerződésmódosítások is történtek, ami így nagyobb költségvetési kifizetést eredményezett, mint amit az eredeti terv tartalmazott.”
Később Kármán András újságírói kérdésre megemlítette, hogy a társadalmilag nem hasznos beruházások felülvizsgálata is a költségvetés helyzetének javítását célozza.
Barabás Gyula a vártnál rosszabb költségvetéssel kapcsolatban megemlítette még az önkormányzatok egyenlegét, amit főleg a főváros pénzügyi helyzete húzott le. De az egészségügyi rendszer is nagyobb hiányt halmozhat fel a korábban vártnál. A költségvetésbe emellett az Orbán-kormány nem kalkulálta bele az M49-es autópálya fejlesztését, a 4iG-hez köthető űrkutatási szolgáltatási díj és az N7 hadiipari céggel kapcsolatos egyszeri kifizetést sem.
EU-megállapodás
A helyreállítási alap (RRF) kapcsán 10 milliárd eurónyi tételről van szó, amiből 6,5 milliárd euró a támogatás, 3,5 milliárd euró pedig a hitel. A támogatás rész már a korábban végrehajtott beruházásokhoz kapcsolódik, vagyis egy az egyben javítja a hiányt.
Az RRF-források összességében 491 milliárd forinttal, 0,5 százalékponttal csökkentik az idei deficitet.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetése is pozitívabbá teheti a költségvetés egyenlegét. Barabás Gyula a Mol Új Európa Alapítványt emelte ki, amelynek az államhoz való visszakerülése javítja a büdzsé helyzetét. A kötvényhozamok csökkenése pedig már az idei tört évben is közel 100 milliárd forintos pozitív hatást gyakorol a költségvetés kamategyenlegére.
Ezt a reményt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfői eurókötvény-kibocsátása is megerősítette, amelynek során a januárihoz képest alacsonyabb kamatok mellett tudott eurókötvényt piacra dobni a magyar állam, összesen 3 milliárd euró értékben, két sorozatban.
„Alapvető probléma a magyar államháztartás kamatkiadása. Az Európai Unióban az egy egységnyi éves kamatteher Magyarországon a legmagasabb, eléri az 5 százalékot. Ez Lengyelországban 1, a cseheknél 2 százalékponttal alacsonyabb, míg Szlovákiában és Portugáliában 2-2,5 százalékponttal”
– vette át a szót Tardos Gergely, az ÁKK vezérigazgatója.
Az előző kormányzat nem támogatta a kötvénypiaci bizalom erősödését. Ahhoz fegyelmezett költségvetés, növekvő GDP és alacsony infláció kellett volna, aminek pont az ellenkezőjét láthattuk.
„Idén már elindultak azok a kedvező folyamatok, amelyek azt valószínűsítik, hogy a költségvetés kamatterhei csökkenni tudnak. A magyar kötvényhozamok évekig a román hozamokkal mozogtak együtt 6,5-7 százalék körül, érdemben meghaladva a lengyelt. Mára viszont lement a magyar hozamszint a lengyel alá, ami óriási eredmény” – tette hozzá Tardos Gergely.
Az ÁKK hétfői kibocsátására azért volt szükség, mert eleve szerepelt a finanszírozási tervben, másfelől pedig az európai uniós források hazahozatala is indokolttá tette. „Már önmagában a januári szinthez képesti felár-szűkülés 6-7 milliárd forinttal csökkenti a hazai adósságterhet” – fogalmazott Tardos Gergely.
Az euró feltételei
A maastrichti kritériumok kapcsán a legnehezebb a költségvetéshez kapcsolódó célok teljesítése. „Nem szükséges, hogy az államadósság GDP-arányosan 60 százalék alá kerüljön, hanem egyértelműen csökkenő pályát kell követnie. Emellett ki kell kerülnünk a túlzott deficit-eljárásból (ami a 3 százalékot meghaladó költségvetési hiány miatt indult el Magyarországgal szemben – a szerk.)” – reagált az euró bevezetésével kapcsolatos kérdésre Kármán András.
Hozzátette, hogy a 2027-es büdzsével együtt egy középtávú költségvetési pályát is be fognak mutatni, ami már a maastrichti kritériumok felé történő konvergenciát is jelzi majd. „Október végére kell a felülvizsgált költségvetési pályát benyújtani Brüsszelnek” – tette hozzá.
