A hétfő reggel közzétett, péntek, szombat és vasárnap koronavírus-számait összegző adatcsomag ismeretében már mérleget lehet vonni a kormány oltási akcióhetéről - pontosabban, hangozzon bármilyen idétlenül is, az oltási akcióhét első hetéről, hiszen Orbán Viktor múlt pénteken bejelentette, hogy a kezdeményezést meghosszabbították, és csak december ötödikén zárul.
Az akcióhetet, mint ismert, azért hirdette meg a kormány, mert egyre feljebb csapott a negyedik járványhullám, és a meredeken felfelé ívelő fertőzöttségi adatokhoz most már csak a legnagyobb jóindulattal is átlagos átoltottsági mutató járt, holott tavasszal Magyarország még valóban vakcinázottsági éllovas volt az Európai Unióban.
Az oltási akcióhét célja nem az, hogy átfordítsa a meggyőződéses oltáselleneseket - ők feltehetően már végleges döntést hoztak ebben a kérdésben - , hanem az, hogy az adminisztráció minimalizálásával (nem kell regisztrálni, időpontot foglalni, stb.) minden akadályt elgördítsenek azok elől, akik úgy voltak vele, hogy végül is most már akár beoltatnák magukat, ha ez semmiféle utánajárást nem igényelne, illetve a célközönség köreiben valószínűleg sok olyan ember is volt, aki most, a negyedik hullám számait olvasva kezdett el végül aggódni a saját egészségéért. Az ő (dupla)hetük jött el tehát - de sikeres volt az akció?
Ez a görbe is kilapult
A kérdésre a válasz: igen is, meg nem is. Napra lebontva így néz ki azok létszáma, akik az akcióhéten vették fel az első koronavírus elleni oltásukat:
- hétfő 18 548 fő
- kedd 13 500 fő
- szerda 14 825 fő
- csütörtök 15 282 fő
Pénteken, szombaton és vasárnap pedig összesen 33 485 elsőoltakozó jelent meg az oltási pontokon. Az összesített adatközlés miatt itt csak átlagolni tudunk: az elmúlt hét utolsó három napján egy napra 11 161,6 elsőoltakozó jön ki.
A fentiek szerint tehát hét nap alatt összesen 95 640 ember adatta ber magának az első dózist.
Ez mondható jónak, az viszont már kevésbé, hogy a hétfői, erős kezdés után az elsőoltakozási hajnaldóság keddre visszaesett. Szerdától aztán szemlátomást nem kiugróan, de stabilan nőni kezdett megint, de a hétvégi adatok összesítettsége miatt péntektől már nem tudnánk továbbrajzolni egy a napi változásokat mutató görbét.
Bár szombaton és vasárnap normál ügyrend szerint jellemzően kevesebben oltatnak, logikusnak tűnhetett az a várakozás, hogy az adminisztrációs egyszerűsítéstől fellelkesült első oltásra vágyók többsége hétvégén intézi az ügyet. A napi átlag alig több mint 11 ezer fő alapján viszont nem ez történt.
Lehetett persze kiugró nap, mondjuk, a pénteki, folytatva a szerdán indult növekedést, de erről most csak találgathatunk. Még egy találgatás, ami megmagyarázhatja a sikertelennek mondható hétvégi számokat: szombaton és vasárnap is esős, hideg volt az időjárás, ami feltehetően sok olyan embert visszatartott az oltópontokon való sorbanállástól, aki pont hétvégére tervezte volna az oltakozást, mert akkor ér rá jobban. Akármi is volt az oka, tény, hogy a normál ügymenet szerint vitt hétvégék lanyha oltakozási kedvét az akcióhét se rázta fel.
Ahogy az a fenti ábrán is látszik, a harmadik oltást beadatók lelkesebbek voltak az elsőoltakozóknál: az erősebb hétfőt ugyan az esetükben is egy gyengébb kedd követte, viszont már szerdán is felülmúlták a hétfői létszámot, csütörtökön meg pláne. Annál látványosabban zuhant vissza a péntekre, szombatra és vasárnapra számolt napi átlagos létszámuk. Igaz, esetükben nem volt valószínű, hogy az adminisztrációs egyszerűsítés esetleg felrázza a hagyományos, hétvégi lanyhaságot, hiszen aki a harmadik oltást is akarja, az elkötelezettnek mondható, és nem retten vissza az online regisztrációtól és időpontfoglalástól.
Mindenesetre az akcióhét hétköznapjai a harmadik oltást beadatók körében is látványos létszámnövekedést produkáltak. Összehasonlításul, az akcióhetet megelőző hét hétfőjén 35 ezer, keddjén 39 ezer, szerdáján 46 ezer, csütörtökjén pedig 51 ezer harmadik oltást adtak be az országban. Aztán három nap alatt összesen még 69 ezret, ami napi átlagban már csak 23 ezer.
Az ellenállók
A Szegedi Tudományegyetem Járványmatematikai Modellező Csoportja folyamatosan követi egyebek mellett az oltásellenesség magyarországi alakulását. Reprezentatív kutatásuk legújabb fordulójának előzetes adatait épp a múlt héten ismertette a 444.
Az egyetem felmérése alapján az oltást elutasítók száma csökken: januárban még a felnőttkorú magyarok negyede, júniusban már csak minden hetedik zárkózott el az össszes koronavírus elleni vakcinától. Ez az arány azonban azóta nem nagyon változott. A bizonytalanok aránya sem, ez 4-6 százalék körül mozog. Rajtuk kívül edig minden hónapban 1-2 százalék mondja, hogy szeretne oltást, de még nem jelentkezett érte.
Az oltást elutasító emberektől mindig megkérdezik, miért nem akarják beadatni egyik vakcinát sem. Jellemzően - a teljesség igénye nélkül - ilyeneket válaszolnak:
- 20-25 százalékuk azt mondja, az ő immunrendszere elég erős, rajta nem fog a vírus
- "valamivel kevesebben," de még mindig sokan vannak, akik nem bíznak a vakcinákban, károsnak tartják azokat
- az oltást elutasítók negyede-ötöde a vakcinák mellékhatásaitól fél
- nagyjából 10 százalék mondja, hogy azért nem kéri az oltást, mert már átesett a betegségen
- hasonló arányban utasítják el a vakcinákat egészségügyi okokból, pl. gyereket terveznek
- 10 százalék az összeesküvés-elméleteknek hisz, és nem akarja, hogy pl. Bill Gates becsippelje
A tanulmány szerint valószínűsíthető, hogy a vakcinák közti szabad választási lehetőség növelte az oltási hajlandóságot az országban, vagyis kevesebben oltatták volna be magukat, ha a „vagy ezt kapod, vagy semmit”-elv érvényesült volna. Viszont - ezt már mi tesszük hozzá - a keményvonalas oltásellenesekre ez sincs hatással.
A petricsésze félig üres
Visszatérve az akcióhétre: az utóbbi időben napi átlag 4-5 ezer oltást adtak be, ezt az oltási akcióhét első hetében átlagban sikerült megduplázni. Ez nyilván siker. Tavasszal ugyanakkor voltak még 20-40 ezer beadott oltásos napok is - persze ez azért nem jó összehasonlítási alap, mert az idősek év eleji vakcinázása után a fiatalabb korosztálynak abban az időszakban nyílt meg a vakcinázási lehetőség, és aki elkötelezett volt, az rá is ment.
A számok arra engednek következtetni, hogy az oltatlanok között elenyésző számban vannak azok, akiket eddig az adminisztráció fogott vissza az oltástól - mint azt a megelőző kritikás is feltételezték. Közülük most sokan éltek a lehetőséggel - bár a lelkesedés alábbhagyni látszik. A harmadik oltásra vágyókat meg eddig se kellett győzködni, ők is kihasználták az egyszerűsített alkalmat.
Úgy tűnik, Magyarországon az oltató emberek nagyrészt elfogytak nyárra. Feltételezhető, hogy aki a december ötödikén záruló akció végéig se jelenik meg valamely oltóponton, az már saját elhatározásából oltatlan is marad.
Velük a kormány sem akar mit kezdeni, Orbán Viktor annyit tesz, hogy minden heti rádióinterjújában elmondja, milyen fontos lenne oltatni, mert az működik, de hát kényszeríteni nem tudja az embereket. Lázár János ennél keményebben fogalmazott nemrég, ő emlékezetes módon azt mondta az oltást elutasítókat kommentálva, hogy "mindenkinek jogában áll hülyének lenni és mindenkinek jogában áll meghalni."
