Március és május vége között a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékos volt, a foglalkoztatottak száma pedig megközelítette a 4,5 milliót - mindkét adat kedvezőbb az egy évvel korábbinál. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője elmondta, hogy a munkanélküliségi ráta mélyponton van. A 3 és 4 százalék közötti mutató a jelenlegi gazdasági helyzetben lényegében megfelel a teljes foglalkoztatottságnak. A szakember a friss adatok közül kiemelte, hogy a külföldön dolgozók száma ugyan éves szinten közel 3 ezerrel 108 ezerre csökkent, ugyanakkor ez az idén február és április vége közötti 97 ezer fős szinthez képest emelkedést jelent. „Ez a 108 ezer ember csak a külföldön dolgozó magyarok egy részét mutatja. Pontos számot nehéz mondani. Ennél valójában jóval többen vannak, a becslések szerint a számuk minimum 300-350 ezerre tehető" – tette hozzá a szakember. Szerinte fontos az is, hogy a munkaképes korúak – 15-64 évesek – száma jelentősen 49 ezer fővel 6,38 millióra csökkent egy év alatt.
A K&H vezető elemzője szerint ma már nem az a legfontosabb, hogy a munkanélküliségi ráta lejjebb kerüljön, hanem az, hogy szerkezeti változás induljon el a piacon. Ez többek között azt jelenti, hogy például a közfoglalkoztatottak több mint 160 ezres táborából oktatás és képzések segítségével minél többen léphessenek át az úgynevezett elsődleges munkaerőpiacra, lényegében a versenyszférába. Emellett az államigazgatásban dolgozók egy részét is érdemes lenne átterelni a magánszektorba. Mindezek kiegyensúlyozottabb munkaerőpiacot eredményeznének, amely jobban segíti a gazdasági fejlődést.
További javíthatná a helyzetet, ha a részmunkaidős foglalkoztatás, az otthoni és távmunka nagyobb teret nyerjen a magyar piacon. Magyarországon az utóbbi években a részmunkaidős foglalkoztatás aránya kevesebb mint 10 százalékos volt a teljes piachoz képest, szemben az Európai Unióra jellemnő 20 százalékos átlaggal. A részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka erősödése pedig tompíthatná a több szektort érintő, egyre súlyosbodó munkaerőhiányt is.
