Idén szeptemberben az államháztartás központi alrendszere - a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együtt - 149,8 milliárd forint többletet ért el, amely nagyságrendileg megegyezik az Európai Bizottság által a nemzeti büdzsébe szeptemberben átutalt összegekkel - közölte a Pénzügyminisztérium (PM) az MTI-vel csütörtökön az államháztartás végleges adatait.
Az államháztartás központi alrendszerének hiánya idén augusztusban 155,3 milliárd forint, tavaly szeptemberben 256,4 milliárd forint volt.
Az államháztartás központi alrendszere az idei első kilenc hónapban 1496,5 milliárd forint deficittel zárt. Ezen belül a központi költségvetés hiánya 1542,9 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 24,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 22,0 milliárd forintos többletet mutattak. Az államháztartás központi alrendszerének 2017. január-szeptemberi hiánya 1236,3 milliárd forintot tett ki. A végleges számok megegyeztek az előzetes adatokkal.
Az idei első kilenc hónapban az egész évre előirányzott hiány 110 százaléka teljesült.
A PM közleménye kiemelte: a gazdaság teljesítményének eredményeként emelkedő költségvetési bevételek változatlanul biztosítják az államháztartás stabilitását, az év egészére nézve a kormány továbbra is 4 százalék feletti gazdasági bővüléssel és 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol. A magyar gazdaság kiegyensúlyozott és dinamikus növekedési pályán van, amit egyértelműen bizonyít, hogy az idei második negyedévben 4,9 százalékkal bővült a magyar GDP - hangsúlyozták.
A közlemény kitér arra: ennek nyomán 2018 első kilenc hónapjában az általános forgalmi adóból származó bevételek 377,9 milliárd forinttal, a jövedéki adóból származó bevételek 77,3 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból származó bevételek 188,5 milliárd forinttal, a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékok pedig 205,3 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának adatait.
Rámutattak: a bevételi oldalról kiemelhető, hogy 2018 szeptemberében 157,9 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ezzel mintegy 341 milliárd forintra emelkedett az első kilenc havi uniós bevétel összege. Az év hátralévő részében több százmilliárd forint várható Brüsszelből.
Jelezték: a központi alrendszer január-szeptemberi 13 865,6 milliárd forint bevételei az előző év azonos időszakához képest 858,6 milliárd forinttal, 6,6 százalékkal voltak magasabbak.
A főbb bevételek közül a társasági adóból az év első kilenc hónapjában 135,5 milliárd forint érkezett a büdzsébe, ami az előző év azonos időszakától 206,0 milliárd forintos elmaradás. A bázisévhez viszonyítva az elmaradást egyrészt a 2017. évi adóelőleg-kiegészítést érintő rendelkezések 2018 januárjára történő jelentős áthúzódása magyarázza.
Idén szeptember végéig az általános forgalmi adóból 2859,0 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételnél 377,9 milliárd forinttal magasabb. Az idei év első kilenc hónapjában mind a befizetések, mind a kiutalások magasabbak voltak az előző év azonos időszakához képest. A befizetések kiemelkedően, 552,8 milliárd forinttal haladták meg a 2017. évi szeptember végi összeget. A bevétel alakulását befolyásolta, hogy egyaránt nőtt a belföldi, az import és a dohánytermékek utáni áfa-bevétel.
A jövedéki adóból származó bevétel az idei év első kilenc hónapjában 820,9 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 77,3 milliárd forinttal magasabb.
A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első kilenc hónapjában 1607,2 milliárd forint volt, ami 188,5 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. A bázisidőszaktól való eltérés oka, hogy a magasabb bérkiáramlás miatt nőtt az szja-befizetés. A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel szeptember végéig 172,9 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 11,6 milliárd forinttal magasabb.
A központi alrendszer január-szeptemberi 15 362,1 milliárd forint kiadásai 1118,8 milliárd forinttal, 7,9 százalékkal voltak nagyobbak, mint az elmúlt év azonos időszakában.
A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások az idei év első kilenc hónapjában 132,7 milliárd forintot tettek ki, ami 10,5 milliárd forinttal volt magasabb a korábbi év azonos időszakának adatánál. A családi támogatásokra idén az év első kilenc hónapjában összesen 303,3 milliárd forintot fordítottak, amely a 2017. évi szeptember végi kiadásoktól 2,7 százalékkal maradt el.
A nettó kamatkiadás 573,7 milliárd forint volt az idei első kilenc hónapban, ami 111,3 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest.
