5p

A bázishatások nagy szerepet játszottak az infláció lassulásában - derül ki az elemzői kommentárokból. A reálkamat a poitív tartományba került, de ezt nem szabad túlértékelni. A monetáris politikának pedig bőven van feladata. 

A várakozásokat alulmúlva, 12,2 százalékra mérséklődött az infláció szeptemberben az augusztusi 16,4 százalékról, amit döntően bázishatások okoztak, mivel kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése, valamint az élelmiszerárakban egy évvel ezelőtti jelentős áremelkedés.

A vártnál alacsonyabb inflációhoz a szolgáltatások árainak vártnál kissé mérsékeltebb áremelkedése is hozzájárult, amit az üzemanyagárak további drágulása ellensúlyozott. Szintén az enyhülő inflációs nyomásra utal, hogy a maginfláció 13,1 százalékra mérséklődött az előző havi 15,2 százalékról - kommentálta a keddi inflációs adaokat Suppan Gergely, az MBH vezető elemzője.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint az infláció szeptemberben a várakozásoknak megfelelően alakult, az előző havi 16,4 százalékról 12,2 százalékra csökkent, azaz folytatódott az erőteljes dezinfláció. Ez egy hónap alatt egy igen jelentős mérséklődést jelent, amiben elsősorban a bázisidőszaki érdemi árnövekedésnek volt szerepe: nem arról van tehát szó, hogy az árak csökkentek volna (tavaly decemberhez képest a sokat emlegetett élelmiszerárak 4,4 százalékkal lettek magasabbak), hanem arról, hogy a magas árak a bázisba épültek. A bázisidőszakban a hatósági energiaárak átlagfogyasztás fölötti emelése, továbbá az élelmiszerek erőteljes drágulása húzta felfelé az inflációt. A 12,2 százalékos szint továbbra is magas, a jegybanki céltól még távol van, azaz bár a dezinfláció tart, az infláció elleni teljes győzelem érdekében még dolgozni kell - mondta

Virovácz Péter, az ING közgazdásza pedig azt írta: Ahogyan azt előzetesen várni lehetett, nagymértékben fékeződött szeptemberben az általános áremelkedés éves bázisú üteme. A 12,2 százalékra csökkenő inflációs mutató azonban önmagában nem elegendő ahhoz, hogy győzelmet lehessen hirdetni az infláció felett. Már csak azért sem, mivel havi alapon ismét a historikus adatokat meghaladó mértékben, 0,4 százalékkal nőtt a KSH által összeállított fogyasztói kosár átlagára. Ráadásul azt is fontos tudni, hogy az árstabilitás fenntartható eléréséhez havi alapon 0,25 százalékos infláció a megengedett, vagyis továbbra is az árstabilitás elérését biztosító mérték feletti a havi drágulás.

Nem szabad túldimenzionálni

Suppan Gergely az év hátralevő részében bázishatások, és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció további meredek mérséklődésére számít. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2020-21-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számít, sőt, további árcsökkentéseket eredményezhet, a forint tavalyi szintekhez képesti erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető. Az üzemanyagárak emelkedése, a szerencsejátékok és egyes tömegközlekedési díjak árainak szeptemberi emelése, valamint az egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető ár-bér spirál kialakulása ezzel szemben lassíthatják az infláció mérséklődésének ütemét, azonban novembertől már így is egy számjegyű inflációra számítunk, ami az év végére 6 százalék közelébe mérséklődhet. Idén 17,8 százalékos átlagos inflációra számítunk, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9 százalékra csökkenhet

Regős Gábor úgy véli, a friss inflációs adat abból a szempontból mérföldkövet jelent, hogy ezzel a reálkamat pozitívvá vált: a 12,3 százalékos infláció mellett az effektív kamat 13 százalékon áll. Ez azonban nemzetközi szinten messze nem egyedülálló, így túldimenzionálni sem szabad: az Egyesült Államok 5,25-5,5 százalékos alapkamata mellett az infláció 3,7 százalék, az eurózóna alapkamata pedig 4,5 százalék 4,3 százalékos infláció mellett. Ez tehát inkább csak egy pozitív jelzés a piacnak – már csak azért is, mert ez egy visszatekintő reálkamat: az elmúlt egy év inflációját hasonlítjuk a következő egy év kamatához. A pozitív reálkamatot ugyanakkor a jegybank, mint döntési kritériumát határozta meg: a következő időszakban a jegybanki kommunikáció alapján a reálkamat pozitív lesz, azaz a következő ülésen legfeljebb 50 bázispontos csökkentés képzelhető el, ha egyáltalán a forintárfolyam alakulása lehetővé tesz bármilyen lazítást. A hazai kamat mérséklését gátolja a kedvezőtlen nemzetközi környezet is: bár a lengyel jegybank már lazított, az EKB még épp csak befejezte kamatemelési ciklusát, a Fednél pedig még várható kamatemelés. A hazai jegybanknak döntései során ezt is figyelembe kell vennie – különös tekintettel arra, hogy a befektetők hazánkban magasabb kockázati prémiumot várnak el és a forint gyengülését is beárazzák.

Lassult az infláció, de bőven van még feladat. Fotó: Depositphotos
Lassult az infláció, de bőven van még feladat. Fotó: Depositphotos

Virovácz Péter előrejelzésében arról írt, hogy rövid távon tehát továbbra is jelen van az inflációs nyomás a gazdaság egyes szegmenseiben. Ugyanakkor az mindenképpen némi bizakodásra ad okot, hogy augusztus után szeptemberben is folytatódott a szolgáltatások esetében a gyenge átárazás. Habár elsősorban az üzemanyagok irányából komoly felfelé mutató kockázatok vannak, rövid távon az infláció további érdemi csökkenését nem veszélyezteti semmi. A decemberi és januári adatokat nagyban segíti majd a bázishatás, ám ezt követően – látva a friss havi átárazásokat és figyelve a kockázatokat – meglehetősen nehéz lesz 7 százalék közeléből 3 százalékra levinni az inflációt. Tehát monetáris politikai szempontból a neheze még csak ezt követően jön, hiszen a jegybank számára a 3 százalékos cél elérése a feladat, nem pedig az egy számjegyű infláció.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!