<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ezt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fogja eldönteni, de Amerikában a veszélyeztetett embereknél már javasolják. Mindenesetre Angliában már tervezik a karantént, Belgiumban már be is vezették a 21 napos elzárást a fertőzés megállítására, miközben Magyarország szomszédjában, Ausztriában is beazonosítottak egy fertőzöttet tegnap.

„Magyarországon 1979-ben szűnt meg a feketehimlő elleni oltás, ezért vannak most nagyobb veszélyben a 40 éven felüli emberek az Európában most megjelent majomhimlő tekintetében” – mondta tegnap reggel Rusvai Miklós az ATV Startban.

Hozzátette: Bár Európában a központi vakcinabankban van raktáron himlő elleni vakcina, de a WHO-engedélye kellene ahhoz, hogy ismét oltsanak vele, akár góc-szerűen, akár kiterjedtebb formában.

Külföldi szakértők már most egy új generációs vakcina kifejlesztését sürgetik, mert „a himlő felszámolása után hátrahagyott űrt fogja betölteni".

Mivel a himlőt 1980-ban világszerte felszámolták, és védőoltásait kivonták a forgalomból, ennek következtében a világ lakosságának akár 70 százaléka már nem védett ellene. 

Újra az oltás lesz a megoldás? Fotó: DepositphotosÚjra az oltás lesz a megoldás? Fotó: Depositphotos

Duda Ernő az RTL Híradójában arról beszélt, hogy nincs okunk a pánikra, attól, mert Bécsben egyetlen fertőzött embert találtak, még nem fogjuk az autóbuszon bárhol elkapni a vírust. A Híradónak az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) azt mondta, hogy egyelőre nem indokolt az oltásokról beszélni és gondolkodni, s hogy Magyarországon még egyetlen egy fertőzöttről sem tudnak.

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológusa szerint a mostani majomhimlős betegek többsége nem Afrikába utazva kapta el a vírust, ami aggasztó.

„Ugyanakkor egyelőre kicsi az esély arra, hogy a majomhimlő a koronavírushoz hasonló járványt fog eredményezni, de nem árt figyelni a vírusra, mivel a legtöbb országban – például a portugáloknál és a spanyoloknál – még mindig nem tudják, hogy melyik páciens vihette be az országba a vírust” – teszi hozzá a szakértő.

Kemenesi Gábor azt mondja, hogy csak idő kérdése volt, mikor kezd ismét nagyobb számban megjelenni a majomhimlő, mégis, sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint két éve a Covid-dal szemben.

„Vannak ismereteink az afrikai járványokról és korábbi, behurcolt esetekről. Vakcina is elérhető, ugyanis a feketehimlő elleni védőoltás védelmet nyújt más himlővírusok, így a majomhimlő ellen is, Nagy-Britanniában már el is kezdték bevetni a jelenlegi terjedési láncolat fékezésére” – írja a virológus közösségi oldalán.

Érdekes, hogy az egyébként Afrikára jellemző majomhimlő ezúttal teljesen új közegben terjed, ám a legfőbb aggodalom egyelőre a terjedési láncolatok és a terjedés módjának nem teljes ismerete.

„A járványok korát éljük. A tudomány 25 olyan víruscsoportot tart számon, melyek képesek emberi fertőzést okozni, ezek közül több olyat is ismerünk, melyek az ebolához, a majomhimlőhöz vagy a nipah vírushoz hasonlóan egyre jobban megmutatják magukat” – magyarázza a pécsi virológus.

A majomhimlőnek kitett kitett személyeknek (például az egészségügyi dolgozóknak) egyébként az Amerikai Egyesült Államokban 2021. novembere óta azt javasolják, hogy kapjanak oltást, amelyből kettő is rendelkezésre áll az országban.

Tévhit, hogy csak a meleg férfiakat érinti

Tegnap Bécsben azonosítottak egy majomhimlős esetet, ami már nagyon közel van Magyarországhoz, ám Angliában már 21 esetről tudnak.

„Az azonosított esetek túlnyomó többsége otthoni izolációban zajlik, és nem igényel kórházi felvételt” – jelentette ki Dr. Claire Dewsnap, a Brit Szexuális Egészség és HIV Szövetség elnöke a The Guardiannak.

Nagy szerencse, hogy a majomhimlő nem terjed könnyen, és a legtöbb fertőzött embernél csak enyhe tünetek jelentkeznek, beleértve a lázat, a kiütéseket és a hólyagokat, amelyek kezelés nélkül is elmúlhatnak. De a legyengült immunrendszerű embereknél, terhes nőknél és kisgyermekeknél a vírus súlyosabb lefolyást okozhat.

Ebben a pillanatban a világban több mint 180 megerősített vagy gyanús esetet vizsgálnak legalább 14 országban. Ennek több mint fele Spanyolországban és Portugáliában található. A járvány kitöréséből származó három majomhimlővírus genetikai elemzése azt találta, hogy a vírus szorosan megegyezik a Nigériából 2018-ban és 2019-ben terjedő vírussal.

„Azt javasoljuk mindenkinek, aki sűrűn váltja a szexuális partnereit, vagy szoros kapcsolatban áll ilyen személyekkel, hogy jelentkezzenek, ha kiütéseket vesznek észre magukon” – mondja Dr. Dewsnap, aki szerint sok esetet szexuális egészségügyi klinikákon azonosítottak.

A Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az eseteket főként, de nem kizárólag olyan férfiak körében azonosították, akik férfiakkal élnek szexuális életet.

Azok is nagyon veszélyeztetettek, akik szoros fizikai kapcsolatba kerültek a majomhimlővel, de tünetmentesek maradnak. Ezért a WHO a következő napokban további technikai ajánlásokkal fog kiadni, főleg az egészségügyben dolgozók számára.  

A nigériai mutáció jutott be Európába

A majomhimlő egy zoonózissal, vagyis állatról emberre terjedő fertőzés, mint a SARS-CoV-2 koronavírus. Az elnevezése onnan ered, hogy először 1958-ban laboratóriumi majmokban fedezték fel, de arra, hogy valójában a majmok a felelősek-e a terjesztéséért, arra nincs bizonyíték. A WHO szerint ma leginkább a rágcsálók a legesélyesebb közvetítők.

Május 21. szombatig 92 laboratóriumban igazolt esetet és 28 majomhimlő gyanús esetet jelentettek a WHO-nak 12 olyan tagállamból, amelyek nem endemikusak, azaz nem számítanak fertőzöttnek.

A majomhimlővel fertőzött országok a következők: Benin, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Gabon, Ghána (csak állatokon azonosították), Elefántcsontpart, Libéria, Nigéria, a Kongói Köztársaság, Sierra Leone, és Dél-Szudán.

A majomhimlő a feketehimlőhöz hasonlóan hosszú, akár 21 napos lappangási idővel kezdődik, ezt követik a lázzal, izomfájdalommal, fejfájással, hátfájással és kimerültséggel jelentkező tünetek. A fektehimlővel szemben a majomhimlő miatt a nyirokcsomó is megduzzad, valamint bárányhimlőszerű kiütések jelentkeznek először az arcon, majd az egész testen is. A kiütésekből hólyagok lesznek, amelyek elgennyesednek, végül kipukkadnak. Jó hír, hogy az újonnan igazolt fertőzöttek közül nem jelentettek halálesetet.

„A nyugat-afrikai majomhimlő halálozási aránya viszonylag alacsony, százból egy eset, míg a kongói majomhimlőé egy a tízhez. Jelenlegi tudásunk szerint a most terjedő törzs, a nyugat-afrikai majomhimlőhöz kapcsolódik, tehát enyhébb lefolyású” – utal a WHO által beazonosított nigériai törzsre.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.