Az üzemanyagárak fájdalmasan növekedtek az elmúlt két hónapban és az árstop feloldását követő 700 forint feletti árak ugyan még tisztes távolságban vannak, a magyar autósokra biztosan nehéz hónapok várnak. A szakértők szerint ugyanis sokkal nagyobb a valószínűsége a további drágulásnak, mint annak, hogy hirtelen lejtőre kerüljön az olajár és vele együtt az üzemanyagoké is. Ráadásul, ha az év hátralévő részében nem is lesz már további komoly áremelkedés a kutakon, a januárban életbe lépő jövedéki adóemelés miatt a jövő év elején könnyen lehet, hogy 7-essel kezdődő árakat láthatunk majd.
Miért is lőtt ki május eleje óta az olajár?
Két hónappal ezelőtt komoly recessziós félelmek uralkodtak világszerte, ami valamilyen szinten visszaköszönt az alaptermék, az olaj árában is. Az európai piacon irányadó Brent tőzsdei árfolyama ugyanis a 70 dolláros szinthez közelített, köszönhetően többek között annak, hogy a nyugati jegybankok az infláció elleni küzdelem keretében komoly kamatemeléseket hajtottak végre. Ennek következtében pedig a gazdasági növekedés világszerte megtorpant, és általános volt az aggodalom, hogy a kamatszintek megugrását nem tudják a nyugati világ vállalatai és lakossági adósai optimálisan kezelni, ami erősebb visszaesést eredményezhet. Ezért ekkor általánossá vált a „hard landing” koncepció, ebből kiindulva pedig a későbbi visszapattanás mértéke és ideje kapcsán is pesszimistább prognózisokkal találkozhattunk.
Ráadásul a világgazdaság lokomotívjának számító kínai gazdaság is számos problémával küzd, amelyeket a szakértők szerint aligha fogják tudni egycsapásra megoldani. Ezek többsége ugyanis a mesterségesen felpumpált növekedés eredménye, ami miatt a bankrendszertől az építőiparig nagyon súlyos strukturális válság van. Emiatt az eddig bevált recept, mely szerint olcsó hitelekkel, vagy más támogatással stimulálják a gazdaságot, és (olykor teljesen értelmetlen) gigaprojektekkel növelik a GDP-t, aligha járható út. Peking ráadásul továbbra is nagy kérdőjelnek számít, miközben az elmúlt hetekben az USA-ban már egy új forgatókönyvvel, a „soft landinggel” számolnak, ami miatt a várakozások szerint az olajkereslet élénkebb lesz, mint azt előzetesen várták.
Ezek mellett persze azt is meg kell említeni, hogy talán a várakozások is túlzóak voltak. Júniusi előrejelzésében ugyanis a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) azt jelezte, hogy a korábban vártnál gyengébb gazdasági aktivitás ellenére sem csuklott meg a fogyasztás, sőt napi 2,2 millió hordóval 102,1 millióra nőtt. Eközben kiderült, hogy a piacra az utóbbi években jelentős plusz mennyiséget szállító amerikai palaolaj termelők nem tudják növelni a kitermelésüket. Az árak esését látva viszont előbb az OPEC+, majd később Szaúd-Arábia és Oroszország is termeléscsökkentést jelentett be. A legutóbbi augusztus elején lépett életbe. Ennek köszönhetően a piacon magasabb árak mellett alakult ki egyensúly, és az olaj tőzsdei jegyzése 10 dollárnál is többet emelkedett szűk két hónap alatt.
A dollár miatt is aggódhattunk
Az üzemanyag árak szempontjából a devizaárfolyamok alakulása is fontos tényező. Itt is azt láthatjuk, hogy a május elején tapasztalt 340 körüli szintről a dollár árfolyama 360 környékére kúszott fel, ami értelemszerűen a fogyasztói árakban is visszaköszönt.
Hogy merre mozdul a jövőben a kurzus, azt nehéz megjósolni, hiszen az euróval szemben is igen hektikus volt az elmúlt hetekben a zöldhasú mozgása. A forint viszont nem mutatott túl jó formát általában véve sem, a korábbi jelentős kamatkülönbözet ugyanis érdemlegesen csökkent azt követően, hogy az irányadó rátát az MNB három egymást követő alkalommal is 100 bázisponttal, vagyis 1-1 százalékponttal vágta. Ez az utóbbi hetekben a forint elleni spekulációt olcsóbbá tette, ráadásul a magyar gazdaság egyensúlyi mutatói továbbra is aggasztó képet mutatnak, az államháztartás hiánya szinte biztosan nem lesz a terveknek megfelelő szinten tartható. A magasabb hiány pedig további külső forrásokat igényel, ami a nominális eladósodottságot biztosan növelni fogja. Ráadásul az olcsó forrásnak számító uniós támogatások és az újjáépítési program (RRF) keretében remélt gyakorlatilag nulla körüli kamatterhet jelentő hitel lehívása is meglehetősen bizonytalan. Így, ha nagy gyengülést nem is jön majd, látványos forinterősödésre sem lehet számítani, ami csökkentené az üzemanyagárakat.
Az adó is fontos tényező az árban
Az üzemanyagárak esetén az olajár és a devizaárfolyamok mellett az olajnak a finomítása is fontos költségtényezőnek számít. Itt a kereslet és a kínálat függvényében hullámzik az olajtársaságok által elérhető árrés. Az ugyanakkor általános tendenciának számít, nyáron a szezonálisan megugró keresletre reagálva a finomítói marzs is növekszik, nem volt ez másképpen idén sem. Ráadásul erre rátett egy lapáttal az is, hogy a termelés több nagy európai finomítóban is leállt váratlan műszaki probléma vagy előre tervezett karbantartások miatt. Öröm az ürömben, hogy a régióban ezeken tavaly több finomító is átesett, így például a Mol százhalombattai üzemében kétszer is hosszabb leállás volt, de a társaság pozsonyi finomítójában is sor került egy nagy karbantartási munkára, ahogy az OMV osztrák egységénél is zajlott ilyen tevékenység.
A negyedik fontos árbefolyásoló tényező pedig az adókulcsok mértéke. Itt két fontos tétel van, az egyik a jövedéki adó, amelyet uniós direktívák szabályoznak, így euróban határozzák meg a kötelező minimális mértéket. Ez azért fontos, mert a magyar kormány viszont értelemszerűen forintban veti ki az adót, így a korábbi jelentős forintgyengülés miatt az adó valorizálására kényszerült a magyar kabinet. Más kérdés, hogy szokás szerint nem a saját elhibázott gazdaságpolitikáját okolta az Orbán-kormány, hanem Brüsszelt próbálta felelőssé tenni.
A lényeg azonban az, hogy a közelmúltban publikált 2024-es adótörvények szerint január 1-től komolyabb adóemelésre kerül majd sor, ami további 30 forint feletti egyszeri drágulást eredményez majd. Mindezt pedig tetézi, hogy az üzemanyagárakat is – ahogy szinte minden fontos terméket – Európában a legmagasabb, 27 százalékos áfa terheli hazánkban. Nem meglepő tehát, hogy a régióban Magyarországon az egyik ledrágább benzint tankolhatják a magyar autósok.
Komoly forgalomcsökkenés volt a kutaknál
Hozzátehetjük persze, hogy mindezt egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, a kiskereskedelmi forgalom általános visszaesésével párhuzamosan ugyanis az üzemanyagok értékesítése is durván csökkent. Mindez azért is figyelemre méltó, mert alaphelyzetben ezt a terméktípust a közgazdászok az úgynevezett árrugalmatlan típusba sorolják, vagyis a közlekedés, áruszállítás akkor sem állhat le, ha drágábban lehet tankolni, ergo az árak emelkedése csak kis mértékben kellene, hogy a forgalomra hasson.
Érdemes megemlíteni persze, hogy 2022-ben az átgondolatlan árszabályozás komoly piaci anomáliákat eredményezett, így emiatt volt egy "mesterséges" forgalombővülés a tavaszi, március-áprilisi időszakban. Ekkor ugyanis sok külföldi fuvarozó is a magyar kutaknál tankolta meg a kamionjait, ami a statisztikákban is visszaköszönt. De az úgynevezett bázishatáson túl is láthatunk forgalomcsökkenést, ami pedig már a hazai elszegényedést mutatja, hiszen sokak számára megfizethetetlenné vált a benzin, ráadásul a szegényedő lakosság általános fogyasztása is jelentősen csökkent az első félévben, ami pedig a logisztikai forgalmat vetette vissza, ez pedig a gázolaj forgalomban érződik.
Összefoglalva meglehetősen borús kép van kibontakozóban, a lakosság gyenge anyagi helyzete miatt ugyanis várhatóan nem látunk majd komoly forgalomnövekedést az idei évben. Ugyanakkor a nemzetközi folyamatok miatt az árak várhatóan nem fognak csökkenni, sőt az olaj esetében a mostani 85 dollár körüli szintekhez képest a prognózisok inkább további drágulásról, 90 dollár feletti árakról szólnak. Ez pedig jó eséllyel azt jelenti, hogy az év második részében akár 700 forint körüli összegbe is kerülhet egy liter üzemanyag a hazai benzinkutakon.
