A gazdasági folyamatok szerkezetében kettősség jellemző, a visszafogott külső környezet miatt az idei növekedésben a belföldi kereslet válik meghatározóvá. Az MNB szerint fontos, hogy a beruházási rátánk tartósan és nemzetközi összevetésben is magas marad. Az online sajtótájékoztatót tartó igazgató, Balatoni András azt jelezte, hogy az idei szerény GDP-növekedés feltétele az állami beruházások felfutása, az NHP Hajrá! és a vállalati hitelezés bővülése. A növekedést támogatja, hogy a korábban elrendelt hitelmoratórium mind a vállalatok, mind a lakosság számára egyfajta plusz jövedelmet jelent (igaz, statisztikailag ezt másképp számítják), így részben ennek köszönhetően a lakossági fogyasztás az idei évben enyhén emelkedhet.
A koronavírus mindent borított
Az idei évben a legtöbb gazdasági folyamatra érdemi hatása van a koronavírus-járványnak. A csökkenő esetszámokkal párhuzamosan a gazdasági nyitás elkezdődött, ez értelemszerűen erősíti a gazdasági tevékenységeket. Ezeknek köszönhetően a legfontosabb exportpiacainkon is élénkülés várható. Az MNB szerint azok az országok fognak a kilábalásban élen járni, amelyek a járvány kezelésében is jól vizsgáztak. A Deep Knowledge adatai szerint Németország ebből a szempontból az éllovas, de a magyar kilátások is kedvezőek, köszönhetően annak, hogy az említett listán a negyedikek lettünk.
A járvány számos gazdasági területen okozott kárt. Ezek közül érdekesen alakult a kiskereskedelmi forgalom, ahol márciusban még a lakossági felhalmozás tükröződött. A következő hónapokban viszont már csökkent a kiskereskedelmi forgalom. A visszaesés ellenére pozitívum, hogy összehasonlítva más nagy európai országokkal közel sem olyan súlyos a csökkenés. Hasonló a helyzet, az építőiparral, amely ugyancsak minimális visszaeséssel lépett túl a járványon. A fenti két tényező jó alapot jelenthet a növekedéshez. Ezek mellett az ismert adatok alapján a nemzetközi konjunktúra májusban már számottevően javult, ami szintén biztató a kilábalást illetően.
Az MNB számos partnerétől kapott naprakész adatokat, és ezek azt mutatták, hogy március közepe és április közepe volt a legrosszabb a helyzet, áprilisban érhettük el a mélypontot. Utána viszont pozitív folyamatok indultak el szinte minden szektorban. A turizmus esetében továbbra is elég borús a kép, az látszik, hogy a kereslet tartósan visszafogott maradhat.
A gazdasági konjunktúrára az MNB felállított egy mutatót, amely azt jelezte, hogy a második negyedévben éves bázison 7 százalék körüli lehetett a visszaesés. A mélypont április volt, de májusban és júniusban már megindult a kilábalás.
Mi lesz a GDP-vel éves szinten?
A tavaszi mélypontok után kulcskérdés, hogy a bővülés milyen tempóban indul meg. Az MNB szakértői úgy vélik, hogy nem lehetetlen a pozitív GDP-bővülés, ennek ugyanakkor számos feltétele van. Fontos, hogy az állami beruházások felértékelődnek, ugyanakkor a vállalati hitelbővülés és a beruházások felpörgetése is érdemleges szerepet tölt be a növekedésnél. Utóbbi kapcsán az NHP Hajrá! keretében kihelyezhető 1000 milliárd forint érdemben hozzájárulhat a bővüléséhez, ennek révén a magyar gazdaság egy addicionális növekedési impulzust kaphat. Érdekesség, hogy korábban, március elején kisebb hitelbővüléssel számolt még az MNB. A kihelyezett új hitelek mellett a hitelmoratórium is plusz likviditást jelenthet, hiszen a számításaik szerint 1500 milliárd forint maradhat így a társaságoknál.
Az MNB a most közzétett inflációs jelentésben azzal számol, hogy a költségvetési hiány 3,8 százalékos lehet a GDP arányában. Márciusi várakozásaikhoz képest itt is javult az előrejelzés, a növekvő hiány révén pedig egyfajta anticiklikus gazdaságpolitika valósulhat meg. A hiány ugyanis a beruházások erősítését szolgálhatja. A beruházások a rövidtávú pozitívumok mellett hosszútávon is előnnyel járnak, hiszen növelik a potenciális kibocsátást. A magyar beruházási ráta kifejezetten erős volt tavaly, hiszen az EU-ban a másodikak voltunk az írek mögött. Idén az MNB előrejelzése szerint a magyar beruházási ráta éllovas lesz.
Munkaerőpiac és bérek
A koronavírus megjelenése előtt a magyar munkaerőpiac már túlfeszített volt, közgazdasági értelemben elértük a teljes foglalkoztatottságot. A járvány miatt 100-150 ezer ember veszítette el a munkáját, ugyanakkor a beruházások, és a létrejövő új kapacitások miatt élénkülő munkaerőpiaci keresletre lehet számítani. Emiatt a következő egy-két évben ismét csökkenhet a munkanélküliség, és akár elérhetjük a teljes foglalkoztatottságot is. Pozitív jel, hogy az egyéni vállalkozók is újra beindítják a tevékenységüket, a járvány alatt felfüggesztett vállalkozások mind nagyobb arányban indulnak újra.
A bérek 2020-ban markánsan lassulnak az elmúlt évek kétszámjegyű növekedése után 5-6 százalékos lehet a növekedés. Amiben részben a jutalmak elmaradása, részben a bérek csökkenése is szerepet játszik.
A háztartások jövedelmét ugyanakkor növeli a hitelmoratórium is, az MNB várakozása szerint ez a megtakarítások irányából a fogyasztások felé tereli a lakosságot. A korábbi prognózissal szemben kisebb háztartási fogyasztásnövekedést vár az MNB.
Kritikus kérdés, hogy az ipar és az export hogyan fog alakulni. Az áprilisban mért 38 százalékos visszaesés igen látványos volt, nem csak nominálisan, de uniós összevetésben is jelentősnek számított ez a csökkenés. Az exportot az ipar mellett a turizmus is visszafogja, így az idei évben 5-8 százalékkal eshet vissza a magyar export. Az MNB ugyanakkor továbbra is optimista, amit azzal magyaráznak, hogy az ipari jövedelmezőség nem csak Nyugat-Európával összevetve, de régiós összehasonlításban is kiemelkedő Magyarországon. Ez pedig a meglévő kapacitások mellett további új beruházásokat is indukálhat az országban.
Csökkenhet az infláció
A Magyarország egy kis nyitott gazdaság, amelyre erősen hatnak a külső tényezők. Az EKB prognózisát megnézve alacsonyak a várakozások, amelyek a korábbiaktól és a célsávtól is elmarad. Itthon a korábbi dinamikus kereslet miatt a piaci szolgáltatásoknál áremelést tudtak érvényesíteni a vállalkozások. Ez az idei évben megtört, és a visszaeső kereslet májusban és júniusban már az árakban is megmutatkozik. Az MNB előrejelzése szerint a külső infláció tartósan visszafogottan alakulhat, ami a hazai áremelkedés ütemét is mérsékli. Ezen hatások következtében az adószűrt maginfláció 3 százalék alá süllyed, éves átlagban
- 2020-ban 3,3-3,5,
- majd 2021-ben 2,6-2,7,
- 2022-ben pedig 2,9 százalék lehet.
Azt ugyanakkor jelezték, hogy rövid távon fennmarad az infláció volatilitása, ennek hátterében az olajár kilengése és az élelmiszerek árának erőteljesebb változása is szerepet játszik. Az MNB jelezte, hogy a statisztikai adatok kapcsán nagyon sok a bizonytalanság, hiszen számos esetben nem lehetett adatokat felvenni.
Az idei évben növekedés várható mind a hiány, mind az adósság terén. A jövő évben viszont megfordulhat a trend, és ismét csökkenést láthatunk majd.
Az alappálya mellett a jegybank két másik verzióval is számolt, elképzelhető szerintük ennél gyorsabb növekedés is, ugyanakkor azzal is számolnak, hogy ha a járvány második hulláma jön vagy a kilábalás a vártnál lassabb lesz, akkor a GDP-bővülése lassabb lehet, és az infláció is visszafogottabb mértékű lesz.
