Néhány napja számoltunk be arról, hogy az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese, Gurmai Zita írásban azt kérdezte Varga Mihály pénzügyminisztertől, egyrészt, fennáll-e még a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által 2014-15-ben alapított, az akkori féltucattal szemben összeolvadások miatt mára csak egy Pallas Athéné alapítványának megszüntetésére vonatkozó kötelezettségvállalás, másrészt, hogy mikorra várható az alapítvány állami körbe történő visszasorolása.
Mivel e kérdésekre a Varga nevében reagáló Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár érdemben nem adott választ – hiszen csupán annyit írt, hogy „A Magyar Nemzeti Bank a Kormánytól függetlenül végzi a tevékenységét. Emiatt a feltett kérés megválaszolásában a Pénzügyminisztérium nem illetékes” –, az ellenzéki képviselő hétfőn újra próbálkozott. Ám ezúttal már az MNB-nél.
A „Megmentik a Matolcsy-alapítványt?” című kérdésére Matolcsy György nevében reagáló jegybanki alelnök, Virág Barnabás válaszát azzal kezdte, hogy az alapítványok transzparensen, nyilvánosan végzik a feladatukat. Vagyonuk az alapításkori 266,4 milliárd forintról 2023 végére 283,4 milliárdra nőtt. Bár ez az azóta bekövetkezett infláció miatt jelentős értékromlást jelent – hiszen a 6,4 százalékos vagyongyarapodás áll szemben a nagyjából 50 százalékos inflációval –, az MNB alelnöke erre nem kitérve azt állította, nem kell megmenteni az alapítványt, mondván, az jól van.
Virág Barnabás beszámolt arról, hogy a Pallas Athéné-alapítványok létrehozásával az MNB célja tíz évvel ezelőtt a tudományos életben és a fizikális térben egyszerre történő építkezés volt, amelyet azóta is folyamatosan támogatnak a Pallas Athéné alapítványok, illetve most már csak az az egy. 2014 és 2024 között közel kétezer oktatási és tudományos pályázatot adtak pénzt a határon innen és túl, közel egytucat magyar egyetemet a Kárpát-medencében, többezer egyetemistát, kutatót és hátrányos helyzetű diákot, több segély- és nonprofit szervezetet, közreműködtek több mint száz nemzetközi könyv magyar nyelvű kiadásában és számos kulturális és oktatási rendezvény lebonyolításában.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Amikor Gurmai Zita visszakérdezett, hogy mi lesz ennek a vagyonnak a sorsa, az mikor és hogyan kerül vissza az államkasszába, Virág emlékeztetett arra, az Eurostat (vagyis az Európai Unió statisztikai hivatala) az alapítványok létrehozása óta vizsgálta azok feladatait és szektorbesorolását. A koronavírus-járvány előtt pedig úgy döntött, hogy az alapítványok alapító okiratában leírt oktatási és támogatási feladatokat a hazai államháztartás részének tekinti, míg az MNB az alapítványok pénzügyi tranzakcióit és vagyonát a központi bank szektorában számolja el. Ezt a megoldást akkor az Eurostat azzal a jelzéssel fogadta el, hogy a társadalmi eredmények ellenére az alapítványi vagyon államháztartási körbe kerül át. Ezt azonban a Covid miatt elhalasztották.
„Ugyanakkor az MNB, mint alapító, amint a jogszabályi környezet lehetővé teszi, a fentieknek megfelelően kész eleget tenni a vállalásainak” – jelentette ki Virág Barnabás.
Más kérdés, hogy ebből meg az következik, ezt most még a jogszabályok nem teszik lehetővé. Magyarországon ugyanis – ahogy arra már több cikkünkben rámutattunk – ma egyáltalán nem könnyű egy alapítványt megszüntetni. Azért, hogy ez a helyzet megváltozzon, első körben az Orbán-kormány tehet, elkészítvén egy jogszabály-javaslatot, második körben pedig a jelenleg kétharmados kormánytöbbségű Országgyűlés, azzal, hogy áldását adja a paragrafusokra. Vagyis a kör bezárult.
Kérdés, érdeke-e annak a kormánynak kezdeményeznie a változtatást. Annak a kormánynak, amely 2016 óta szemet hunyt afelett, hogy az MNB többszáz milliárd forint közpénzt parkoltat az alapítványaiban. Nyolc éve mondta ki ugyanis az Alkotmánybíróság és a Kúria, hogy ez a vagyon közpénz, ám a mai napig történt semmi, az nem került vissza állami körbe.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
