Titokban akarta tartani Matolcsy György és csapata, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014-ben öt alapítványt is létrehozott – mindegyiket Pallas Athéné előtagúra keresztelve –, amelyekbe összesen 200 milliárd forintot áramoltatott. Mégis kiderült. E sorok írója a HVG című hetilapban 2014. augusztus 27-én megjelent cikkében rántotta le a leplet az akkor még szokatlan adófizetői pénzek „privatizálásáról”.
Az MNB próbálta menteni a menthetetlent, perelt, mondván, azzal, hogy a 200 milliárd átkerült az alapítványokhoz, az elveszítette közpénz jellegét.
Ahogy Matolcsy a botrány kipattanása után a vs.hu-ban magyarázta: „Ez nem a költségvetés pénze, tehát az adófizetőknek egyetlen forinttal sem kell emiatt többet fizetniük! A jegybank saját, jegybanki pénzét költi – amire pénzteremtéssel és a kéthetes betét révén hitelből jön a fedezet –, de csak addig, amíg nyereséges, tehát a jegybank emiatt nem lehet veszteséges.”
Vélt igazuk érdekében még pereltek is, hogy ne kelljen közzétenniük, mire fordították az addigra már ötről hatra növelt alapítványi körben akkora már 260 milliárd forintosra duzzadt vagyont.
Ám a bíróság elutasította a keresetüket, s jogerősen kimondta,
„az alapítványoknak juttatott vagyon nem veszítette el a közpénz jellegét, az állami tulajdonban álló MNB közpénzből biztosította az alapítványok vagyonát. S azzal, hogy a jegybank magánjogi eszközökkel hozott létre alapítványokat, azok még nem vonták ki a vagyonukat az alaptörvény átláthatósági szabálya alól. Már csak azért sem, mert bár az alapítványok magánjogi szempontból önálló jogalanyok, mégsem függetlenek az MNB-től, mivel az az általa delegált kuratóriumi tagokon keresztül megőrizte a befolyását”.
A per elveszítése után ugyan a fideszes többségű parlament még megpróbálta megakadályozni, hogy kiderüljenek az alapítványok költései, s elfogadott egy törvényt arról, hogy – Kósa Lajos azóta szállóigévé vált emlékezetes indoklásával – „az MNB-s alapítványok pénze nem közpénz”, ám előbb a Kúria megerősítette a másodfokú bíróság döntését, majd az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az ominózus jogszabályt.
Ezt követően az MNB már nem tudott mit tenni, 2016 áprilisában kénytelen volt közzétenni a támogatási szerződései listáját – több mint két évvel az első alapítványok létrehozása és másfél évvel azok tényének kiszivárgása után.
Kiderült, hogy egyetemek, hazai és határon túli alapítványok kaptak támogatást az alapítványoktól, miközben jelentős összegek mentek számos magánszemélynek. Továbbá többszáz millió projektek finanszírozására. Egyebek mellett a Matolcsy Györgynek a botrány kirobbanása utáni első reakciójának helyt adó vs.hu-t kiadó New Wave Productions Kft.-nek is, amely a Matolcsy-fiúk barátjának, Száraz Istvánnak volt az érdekeltsége. Az egyik alapítvány pedig – amely kuratóriumi elnöke történetesen Matolcsy György volt – tízmilliókkal szállt be a Matolcsy György gazdasági munkásságáról szóló könyv kiadásába, más nyelvre fordítására.
A MNB-alapítványok körüli botrány szépséghibája, hogy a vihar elültével minden ment tovább a maga útján. A közpénznek minősített vagyon a mai napig nem került vissza az állami tulajdonú MNB-hez. Mindössze annyi történt, hogy több átszervezés és összevonás után 2020 januárjában már csak egy alapítvány maradt, a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) nevű, amely azonban továbbra is gazdálkodik az egykor megkapott százmilliárdokkal.
Fotó: Facebook
Az átláthatóság érzetét keltve egy ideig az alapítványok – illetve a már csak egyke PADME –negyedévente közzétették, hogyan kezelték a rájuk bízott vagyont, ám utóbbi 2023-ban áttért az éves beszámolóra.
A legutóbbi, ez év júniusi közlése szerint a PADME – mint írták – „viharos időkben is gyarapította vagyonát”, amely 2023 végén meghaladta a 283,4 milliárd forintot. Vagyis
a Pallas Athéné Alapítványnak és jogelődjeinek juttatott, összesen 266,4 milliárd forintos összeg közel tíz év alatt, 2014 márciusa és 2023. december 31. között 17 milliárddal nőtt. Ez alig valamivel több mint 6 százalékos növekmény, ami az ezen idő alatt végbement, közel 50 százalékos inflációt figyelembe véve azt jelenti, hogy az MNB-alapítvány(ok) által kezelt vagyon jelentősen leértékelődött.
De attól tartunk, nem is ez volt a cél. A valaszonline.hu cikke szerint ugyanis a már említett, az egyik Matolcsy-fiú és Száraz által fémjelzett kör az elmúlt egy-két évben óriási vagyonátmentésbe kezdett. Méghozzá a varsói tőzsdén jegyzett, Lengyelországban, Magyarországon, Bulgáriában, Szerbiában és a térség más államaiban is aktív Globe Trade Centre (GTC) nevű cégen keresztül, amelyben 2020-ra az MNB-alapítvány(ok) vagyonkezelője, az Optima Zrt. a többségi tulajdonosává vált. Ez a GTC Group fizetett ez év tavaszáig bő 107 millió eurót, vagyis jelenlegi árfolyamon több mint 43 milliárd forintot a Matolcsy Ádám–Száraz István-kör által kezelt tíz ingatlanért.
Tette ezt annak ellenére zavartalanul, hogy az Orbán-kormány és Matolcsy György között az utóbbi években állandósultak a szakmai viták, sőt a kabinet egy olyan törvénymódosítást is kilátásba helyezett, amely átláthatóbbá tette volna az MNB vagyongazdálkodását. Azáltal, hogy a jegybank fideszes felügyelőbizottsága a mostaninál nagyobb beleszólást kapott volna az MNB működésébe és – ami történetünk szempontjából a lényeg – ellenőrzési jogkört a Pallas Athéné alapítvány és cégcsoportja fölött.
Érdekes módon ezt a törvénymódosítást a Pénzügyminisztérium vezetőjeként az a Varga Mihály jegyezte, aki 2025 márciusában, Matolcsy György második hatéves mandátuma lejárta után szinte bizonyosan az MNB elnöke lehet.
Így, bár a kormány végül visszatáncolt a törvénymódosítástól, ha egy éves késéssel is, de eljöhet az igazság pillanata. Például kiderülhet, amit Matolcsy elődje, az MNB-t 2007-2013 között irányító Simor András pedzegetett, miszerint mivel 2015 és 2020 között több mint 2,5-szeresére nőttek az ingatlanok értékei, az alapítványban is sokkal több pénznek kellene lennie.
Persze kérdés, mit tud csinálni Varga, ha esetleg már csak részben vagy teljes egészében papíron van meg az a bizonyos MNB-alapítványi vagyon, valójában az már magántulajdonba ment át.
Tudni kell, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat már az alapítványok létezésének kipattanása, azaz 2014 óta próbálja elérni, hogy a jegybanki alapítvány(ok) és cégeik vagyona beleszámítson az MNB mérlegébe. Az Eurostat legutóbbi jegyzőkönyve szerint ennek az eljárásnak a keretében kaptak ígéretet arra, hogy még 2020 végéig felszámolják mind az alapítványokat, mind a leányvállalataikat, a folyamat lezárását azonban a koronavírus-járvány miatt 2023 közepére halasztották.
Indokoltak tehát az egyik ellenzéki képviselő, az MSZP-s Gurmai Zita minap Varga Mihálynak írásban feltett kérdései. Egyrészt, hogy fennáll-e még a Pallas Athéné alapítványának megszüntetésére vonatkozó kötelezettségvállalás, másrészt, hogy mikorra várható az alapítvány állami körbe történő visszasorolása.
Ezt rázta le magáról a Varga nevében válaszoló államtitkár, Tállai András azzal, hogy
„A Magyar Nemzeti Bank a Kormánytól függetlenül végzi a tevékenységét. Emiatt a feltett kérés megválaszolásában a Pénzügyminisztérium nem illetékes.”
Más kérdés, hogy nem is olyan egyszerű megszüntetni egy alapítványt – mutatott rá Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Klubban. Vagyis elképzelhető, hogy olyat vállalt a kormány, amit nem tud törvényesen teljesíteni.
Az alábbi videóban 3:50-től látható az ominózus rész:
Persze ettől még a pénzt az alapítvány elkezdhetné visszautalni a magyar állam, azaz az adófizetők javára.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
