<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

A 4iG-nak már van elképzelése a 360 milliárd forintot érő 51 százalékos tulajdonrész finanszírozására.

Vodafone Magyarország Zrt-t a 4iG a magyar állammal közösen tervezi felvásárolni. Jászai Gellért az Indexnek adott exkluzív interjújában arról beszélt, hogy

ez egy stratégiai akvizíció, amely legalább olyan horderejű és jelentőségű lehet a magyar távközlés szempontjából, mint amilyen a Matáv 29 évvel ezelőtti értékesítése volt.

Az akkori állami monopólium eladása Jászai szerint a mai napig meghatározza a hazai telekommunikációs piac viszonyait, valamint az iparág technológiai, infrastrukturális fejlődését. Harminc év után egy újabb piacformáló tranzakció pedig sokaknak nem érdekük.

Jászai Gellért. Fotó: 4iGJászai Gellért. Fotó: 4iG

Jászai hangsúlyozta, hogy nem az állam kereste meg a 4iG-t a Vodafone Magyarország megvásárlásának ötletével, hanem éppen fordítva történt. A cégvezető több mint egy évvel ezelőtt kereste meg a Vodafone Group akvizíciós területének vezetőjét azoknak a piaci híreknek a hatására, hogy a vállalat egyes érdekeltségeit értékesíteni szeretné. Az előzetes tárgyalások után ajánlotta fel a kormánynak a kisebbségi tulajdonszerzés lehetőségét.

Orbán Viktor a kormány részéről Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert jelölte ki a tranzakcióval kapcsolatban felelősként, így Jászai is vele egyeztetett a vételi ajánlat előtt, nem Orbán Viktorral.

Az Index kérdésére, miszerint harminc évvel a Matáv privatizációja után mi szükség az állam újbóli szerepvállalására a szektorban, miért kell államosítani a Vodafone-t, Jászai a következőkkel válaszolt:  

Ez nem államosítás, hanem a kormány egyik legrégebbi nemzetstratégiai céljának a megvalósítása a magán- és állami tőke összefogásával. Minden tekintetben piaci tranzakció, amelyben a 4iG többségi, a magyar állam pedig kisebbségi befektetőként vehet részt. Az állami szerepvállalás nemzetközi szinten is teljesen normális és egészséges a közszolgáltatások és olyan stratégiai iparágak tekintetében, mint amilyen a távközlés – hangsúlyozta Jászai.

Az Index felvetésére, hogy Nyugat-Európában egyáltalán nem jellemző, hogy bármelyik kormány újabb és újabb iparágakban szerezne tulajdont, ezért sokan úgy látják, valamiféle államkapitalizmus épül Magyarországon, Jászai kifejtette, hogy más európai országokban a magántőke ugyan megjelent a különböző stratégiai szektorokban, de az államok mindvégig törekedtek arra, hogy meghatározó tulajdonrészük maradjon a stratégiai szolgáltatókban. A példa kedvéért a Telenorban a mai napig 54 százalékos a norvég állam tulajdona, a svájci Swisscomban 51 százalékos az állami jelenlét, a Magyar Telekom anyavállalatában, a Deutsche Telekomban, amely egy hatalmas világcég, több mint 31 százalékos tulajdonrésze van a német államnak, az Orange-ban a francia állam pedig 23 százalékos részvényes. Ezek a társaságok ráadásul nem csak hazájukban domináns szereplők.

Ha az állam szerepe olyan fontos ebben a szektorban, miért engedte át a 4iG-nek az Antenna Hungáriát, amely a digitális földfelszíni sugárzás területén monopol helyzetben van Magyarországon – tette fel a kérdést az Index.

Jászai szerint azonban ez teljes tévedés, az állam nem engedett át semmit. A digitális földfelszíni sugárzás nem egyenlő a távközléssel, így a kormány ezzel a tranzakcióval a stratégiai célja megvalósításához kereste a legmegfelelőbb megoldást.

Az Antenna Hungáriába apportáltuk a hazai és nemzetközi távközlési leányvállalatainkat, így az állam vagyoni értéke az állam részesedésének csökkenése ellenére is nőtt a tranzakciónak köszönhetően.

A magyar állam olyan stratégiai vállalatokban szerzett tulajdont, mint a DIGI-csoport, az ország második legnagyobb optikai hálózatával rendelkező Invitech, nem beszélve a nyugat-balkáni térségben működő társaságainkról, a montenegrói prémium mobilszolgáltató One Crna Goráról vagy az albán távközlési leányvállalatainkról. Összességében tehát az állam jól járt, mert ezzel az ügylettel egy közel 700 milliárd forint értékű nemzetközi távközlési csoportban szerzett stratégiai tulajdonrészt.

Hogyan áll össze a Vodafone vételára, miért pont 715 milliárd a cégérték?

A 715 milliárd nem vételár, hanem vállalati érték. A kettő egyáltalán nem ugyanaz. A vállalati érték az adóssággal együtt értendő, tehát a ténylegesen fizetendő vételárat az adósság csökkenti, ahogy csökkenthetik más tételek is, amelyek az átvilágítás során merülhetnek fel.

A Vodafone Magyarország vállalati értékét piaci összehasonlító módszerrel érdemes megnézni, nem pedig tőzsdei kereskedési mutatók alapján. A piaci összehasonlítás nem egy elvi értéket mutat, hanem az elmúlt évek során a régiónkban a távközlési területen megvalósult tranzakciókat veszi alapul. Ebben a tekintetben a megállapodott vállalati érték nem kiugró, sőt, figyelembe véve a jelentős szinergiákat is, amelyek a 4iG meglévő távközlési portfóliója – Digi, Invitech, Antenna Hungária – és a Vodafone közötti integrációból fakadnak, az érték kifejezetten jó a vevők szempontjából is. Nem beszélve arról, hogy az akvizícióval elérhető stratégiai piaci pozíció, a konvergens szolgáltatóvá válás egy több évtizedes távlatban is erős pénztermelő képességű vállalatcsoportot eredményez.

A 4iG szerint ez egy piacformáló tranzakció. Más piaci szereplők arra figyelmeztetnek viszont, hogy a vezetékesinternet-, hang-, illetve televízió-szolgáltatások területén a Vodafone felvásárlásával valójában kétszereplős piac jön majd létre, ami tovább gátolja a lakossági szolgáltatásoknál az eddig is soványnak mondható versenyt. A mobilszektorban pedig nagyjából ugyanez várható, hiszen a három mobilszolgáltató közül a hazai Yettel 25 százalékos üzletrésze már a 4iG tulajdonában van.

A Vodafone-ban a több mint 360 milliárd forintot érő 51 százalékos tulajdont a 4iG elsősorban nemzetközi piaci finanszírozásból, hitelből, illetve kötvénykibocsátásból fedezné. A megtérülési időt pedig 10–12 évre várják.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.