Számos kamatdöntésen vannak túl a devizapiacok, ezek közül nemzetközi szinten a legfontosabb az Európai Központi Bank múlt heti, valamint az amerikai Fed szerdai döntése volt. Mindkét jegybank szinten tartotta az alapkamatot, és ezek a döntések a régiós devizák szempontjából is fontosak.
A múlt hét péntek óta a forint járt a legrosszabbul, az euróhoz képest 0,8 százalékkal gyengült. Ezzel szemben a lengyel zloty 0,5, a román lej 0,1 százalékot veszített az értékéből az euróval szemben, miközben a cseh korona stabil maradt – derül ki Németh Dávid, a K&H vezető elemzőjének összeállításából.
Fotó: MNB
„A teljes képhez hozzátartozik, hogy bár az elmúlt napokban a magyar deviza gyengült a legnagyobb mértékben a régiós fizetőeszközök táborában, ám az idei teljesítményt nézve viszont a legjobb eredménnyel büszkélkedhet, hiszen január eleje óta 3 százalékkal erősödött az euróval szemben. Ugyanakkor a cseh korona csak 2,5, míg a lengyel zloty 0,2 százalékkal erősödött, a román lej pedig 2 százalékkal gyengült ugyanezen az időtávon” – mondta a szakember.
Miért?
A mostani forintgyengülés mögött az elemző szerint részben az áll, hogy a Fed elnöke, Jerome Powell a vártnál kissé szigorúbb hangvételű üzeneteket fogalmazott meg. Így a szeptemberi kamatcsökkentés esélye 70 százalékról nagyjából 40 százalékra esett, ez pedig dollárerősödést okozott a piacon: az euróhoz mért árfolyama másfél hónapja nem látott szintet ért el. „Ez a változás a régiós devizákat is gyengítette. A forint alulteljesítése részben köszönhető annak, hogy az energiaárak, köztük az olaj- és a gáz ára emelkedett. Ez a piaci mozgás Donald Trump amerikai elnök Oroszországnak adott békeultimátumához köthető. A potenciális szankciók pedig esetleg negatívan érinthetik Magyarországot, amelynek nagy az importkitettsége ezen a téren. Egy lehetséges tartós energiadrágulás pedig a magyar külkereskedelmi mérleget rontaná” – fogalmazott a szakember.
Amikor a kockázatkerülés felerősödik a nemzetközi piacokon, akkor nagyobb figyelmet kap egy-egy ország államadósság-szintje, illetve hitelminősítése, ebben a tekintetben Magyarország a régión belül kockázatosabbnak számít.
„Az, hogy a forint az év elején látott árfolyamokhoz képest a legjobban szerepel, részben annak köszönhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank konzekvensen szigorú monetáris politikát folytat. Ennek köszönhetően a magyar kamatprémium a január eleji szintekhez viszonyítva mind az euróval, mind a cseh koronával, mind pedig a lengyel zlotyval szemben nőtt” – fogalmazott Németh Dávid.
Németh Dávid a jövőről szólva azt mondta, továbbra is a fő kereskedési sáv az euróval szemben 395 és 410 forint között alakulhat. Amennyiben ezek a negatív kockázatok kisimulnak, elképzelhető, hogy az árfolyam tesztelheti a 395 forintos szintet és akár át is törheti. Amennyiben megmaradnak vagy felerősödnek, akkor inkább a 400 forint feletti tartományban mozoghat a kurzus.
Németh Dávid összességében 0,5 százalék körüli GDP-növekedést vár 2025-ben az előző évhez képest.
