A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025-ben 42 117 orvos rendelkezett érvényes működési nyilvántartással, szemben a 2024-es 43 123 fővel. Ez 2,3 százalékos visszaesést jelent, és megtöri azt a többéves növekedési trendet, amelynek során 2020 és 2024 között az aktív orvosok száma 37 188-ról 43 123-ra emelkedett, vagyis közel 16 százalékkal nőtt – számol be róla a vg.hu.
Óriási kihívás az orvosok megtartása
A portál szerint a tavalyi csökkenés önmagában még nem jelentene drámai változást, ugyanakkor arra utal, hogy az egészségügyi rendszerben továbbra is komoly kihívást jelent az orvosok megtartása és az utánpótlás biztosítása.
A korösszetételben ugyanakkor kedvező folyamatok is megfigyelhetők. A 35 év alatti, illetve a középkorú orvosok aránya egyaránt 1,3 százalékponttal nőtt, miközben a 65 év felett, nyugdíjkorhatáron túl is dolgozó orvosok részesedése 2,6 százalékponttal csökkent.
Ez arra utal, hogy lassan megkezdődött a generációváltás, noha a 35–64 éves korosztály továbbra is az orvosállomány több mint felét adja, a 65 év felettiek pedig még mindig az összes orvos mintegy ötödét teszik ki.
A női orvosok továbbra is többségben vannak: 2025-ben számuk közel másfélszerese volt a férfiakénak. Az aktív létszám ugyanakkor mindkét nem esetében csökkent, a férfiaknál 2,6, a nőknél 2,2 százalékkal.
Az alapellátás a legnehezebb
A Magyar Orvosi Kamara és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2026 márciusában 6373 háziorvosi praxis működött az országban, ezek közül azonban 1021 betöltetlen volt. Ez országosan 16 százalékos praxishiányt jelent.
A probléma különösen vidéken súlyos, ahol a betöltetlen körzetek aránya eléri a 17,4 százalékot, míg Budapesten 10,2 százalék.
A KSH adatai szerint 2025-ben összesen 5371 háziorvos és házi gyermekorvos dolgozott Magyarországon, ami egy év alatt 1,8 százalékos csökkenést jelent. A gyermekellátás helyzete még kedvezőtlenebb: a házi gyermekorvosok száma 3,8 százalékkal esett vissza.
Országos átlagban a lakosságarányos ellátottság lényegében nem változott, a területi különbségek azonban továbbra is jelentősek. Pest vármegyében jut a legkevesebb, Baranya vármegyében pedig a legtöbb háziorvos és gyermekorvos tízezer lakosra.
- Az elmúlt évben Zala és Veszprém vármegyében javult leginkább az ellátottság,
- míg Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegyében, valamint Budapesten romlott a legnagyobb mértékben. Ezeken a területeken a lakosságarányos orvoslétszám több mint három százalékkal csökkent.
A csökkenő orvoslétszám egyre nagyobb terhelést ró a még dolgozó háziorvosokra. Tavaly egy orvosra átlagosan 13 410 betegmegjelenés jutott, ami 3,6 százalékos növekedés az előző évhez képest. A legnagyobb terhelést továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérték, míg Budapesten az egy háziorvosra jutó betegforgalom jóval az országos átlag alatt maradt.
A teljes cikket itt olvashatják el.
