A Monetáris Tanács júliusban – az elemzői várakozásoknak megfelelően – változatlanul, 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot. A legfrissebb, júniusi inflációs adat 4,6 százalékra nőtt, ami meghaladja a jegybank 2-4 százalékos toleranciasávját, így nem maradt tere a lazításnak. A geopolitikai bizonytalanságok és a hazai kormányzati intézkedések is az óvatos politika folytatását indokolják.
A döntés nem okozott nagy meglepetést. Az Mfor Elemzői Konszenzusban megszólaló szakértők is arra jutottak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikája stabil és kiszámítható marad. Kamatcsökkentés akkor sem várható, ha a gazdasági növekedés alacsony és a forint árfolyama stabil marad, mert sem az inflációs kilátások, sem a hazai és nemzetközi monetáris feltételek nem indokolják az enyhítést. A szakértők szerint a monetáris tanács továbbra is „szigorú“, „türelmes” és alapvetően változatlan politikát folytat, valószínűleg az év végéig sem számíthatunk lazításra.
Mit mond Varga Mihály?
A Monetáris Tanács ülése után Varga Mihály, az MNB elnöke sajtótájékoztatón mondta el, hogy a Tanács továbbra is elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, ehhez óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés indokolt. Augusztus 1-jétől a kötelező tartalékráta 10-ről 8 százalékra csökken, „ami technikai jellegű lépés, nem jelent változást a monetáris politika szigorú irányultságában”.
A nemzetközi folyamatokról elmondta: „A kockázatvállalási hajlandóságot főként a vámbejelentések és a geopolitikai konfliktusok alakítják, miközben az energiárak változékonysága csökkent.” Ugyanakkor a geopolitikai feszültségek és az elhúzódó kereskedelmi viták bizonytalanságot okoznak. Az EU és az Egyesült Államok kiadásnövelő programjai viszont a jövő évtől élénkíthetik a növekedést.
A hazai infláció júniusban 4,6 százalékra emelkedett, a maginfláció 4,4 százalékra mérséklődött.
„A lakossági inflációs várakozások még mindig magasabbak az árstabilitással konzisztens szintnél, míg a vállalati árvárakozások csökkentek” – mondta.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
A geopolitikai kockázatok hazai inflációra gyakorolt hatása attól függ, mennyire tartós a világpiaci energia- és nyersanyagárak emelkedése, magyarázta.
Varga Mihály szerint jövő évtől a gazdasági növekedést belső és külső tényezők is támogathatják. Mint mondta, az amerikai törvényhozás júliusban elfogadott költségvetési csomagja 2025-2034 között évente átlagosan 1,5 százalékponttal, az Európai Unióban készülő programok pedig 2021-2030 között évente 0,3-0,5 százalékponttal emelhetik a GDP-t. Magyarországon a második negyedévben stagnálás valószínű, de az év második felében fokozatos élénkülés várható a stabil fogyasztás és a javuló külső kereslet hatására.
Júniusban az infláció 4,6 százalékra nőtt, a maginfláció 4,4 százalékra csökkent, a jegybankelnök szerint a hatósági és önkéntes árkorlátozások 1,5 százalékponttal mérsékelték az inflációt.
„A lakossági inflációs várakozások 2023 eleje óta csökkentek, de még mindig magasak, nem állnak összhangban sem az árstabilitással, sem a tényinflációval” – hangsúlyozta Varga Mihály. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezek jelentősen befolyásolják a középtávú inflációs folyamatokat, ezért a várakozások további mérséklése kulcsfontosságú.
A folyó fizetési mérleg májusban átmeneti hiányt mutatott, a bankrendszer tőke- és likviditási helyzete továbbra is erős.
Mikor lesz euró Magyarországon?
Újságírói kérdésre az euró bevezetéséről Varga Mihály elmondta: a legfontosabb, hogy Magyarország teljesítse a feltételeket – alacsony infláció, mérsékelt költségvetési hiány, csökkenő államadósság, stabil növekedés.
„Amíg ezek nincsenek belátható közelségben, elméleti felvetés, hogy csatlakozzunk-e” – mondta Csányi Péter, az OTP vezérigazgatójának nyilatkozatára reagálva, miszerint 5 éven belül jó lenne bevezetni az eurót. Hozzátette: ilyen bizonytalan környezetben bátor dolog 5 éves pályát előre rajzolni, a jegybank célja a tényekre alapozott, stabilitásorientált politika.
A GDP-prognózis is szóba került, továbbra is 0,8 százalékos növekedést várnak 2024-re. „Nem látunk olyan új adatot, ami felülírná a júniusi inflációs jelentésben rögzített pályát, az év második fele lesz meghatározó.” Csányi Péter másik kritikájára reagálva – miszerint Magyarország „leszakadt” Kelet-Európától – azt mondta épp ellenkezőleg, Magyarország a legutóbbi versenyképességi rangsorban hat helyet javított, ami biztató, és a kormány célja, hogy ez tartós legyen.
Az aranytartalékról elmondta: az audit lezárult, a teljes, 110 tonnás tartalék megvan, ezt a helyszínen a parlamenti képviselők is látták. A jövőbeni szint felülvizsgálata folyamatban van. A kamatpályáról közölte: a döntéseket mindig az aktuális helyzet alapján hozzák meg, a júniusi előrejelzés szerinti inflációs pálya iránymutatást ad, de az óvatos, adatalapú megközelítés továbbra is indokolt.
