<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Van kiút az építőipari és az energiaválságból?

Klasszis Klub Live Lázár Jánossal, ifj. Chikán Attilával és más neves szakértőkkel - személyesen és online!

2023. június 14.

Jelentkezzen most!

Bár a kormányzat 155 önkormányzatnak ítélt meg összesen 44 milliárd forint rezsitámogatást, az általuk fizetendő szolidaritási hozzájárulás emelkedése ennél az összegnél nagyságrendileg nagyobb. Vannak települések, melyek kimondottan jól járnak, akadnak, melyeknél a kompenzáció csak a kiadások növekedésének töredékét fedezi, és olyan önkormányzat is van, mely kimaradt a pénzosztásból. Körképünk.

Egy hete hozta nyilvánosságra a kormány, mely önkormányzatok részesülnek rezsitámogatásból. A 23 budapesti kerületből 17, a 25 megyei jogú város közül pedig 24 részesül dotációban, rajtuk kívül még 114 város is kap az összesen 44 milliárd forintból. Ebből az összegből 8 milliárd a kerületeké, 18 milliárd a megyei jogú városoké, a maradék 18 milliárdot osztották szét a többi 10 ezer főnél népesebb város között.

Nem kap a pénzből Budapest III., IV., IX., XI., XV. és XVIII. kerülete, míg a megyei jogú városok esetében Hódmezővásárhely maradt ki a pénzosztásból. A közös pont mindegyikben, hogy ezek az önkormányzatok ellenzéki vezetésűek.

A támogatásban részesülő önkormányzatok között is nagy a szórás. A kiugróan legmagasabb összeggel, csaknem 3,2 milliárd forinttal a fideszes fellegvár, Debrecen áll az élen, az ezüstérmes Nyíregyháza 1,8 milliárd forinttal követi, a képzeletbeli dobogó harmadik fokán pedig Szeged áll 1,3 milliárddal. Ugyanakkor a szintén fideszes irányítású Győr be kell, hogy érje 254 millió, Székesfehérvár pedig 238 millió forinttal. A megyei jogú városok közül a legkevesebbet, 71 millió forintot Esztergom kapja.

Elégedettek és csalódottak

Dézsi Csaba András, Győr kormánypárti polgármestere a Kisalföldnek nyilatkozva nem is palástolta csalódottságát. Mint a városvezető fogalmazott,

meglepetéssel olvasták a megítélt összeget, hiszen nem tudják, mi alapján kaptak pont ennyit.

De leszögezte: „minden támogatás jól jön, ezt is megköszönjük.”

Dunaújváros ellenzéki polgármestere, Pintér Tamás Facebook-bejegyzésében azt írta, a Fejér vármegyei városnak megítélt 650 millió forintról

„ezúttal nem a politikai hovatartozás döntött”.

Hasonló véleményen van Székesfehérvár polgármestere, Cser Palkovics András, aki ugyancsak a közösségi médiában úgy vélekedett, a kormány az iparűzési adóra vonatkozó adóerő-képesség alapján osztotta szét a rezsikompenzációt, és a pénzosztás

„teljességgel mellőzte a politikai hovatartozás mérlegelését”.

Más álláspontot képvisel viszont Gémesi György. Gödöllő polgármestere, aki egyben betölti a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöki posztját is, az RTL-nek azt mondta, Hódmezővásárhely vagy az ugyancsak ellenzéki irányítású Budaörs kihagyása szembeszökő, mint fogalmazott

„egyértelműen politikai szempont alapján dönthettek”.

A MÖSZ elnöke szerint Győr és Székesfehérvár alacsony támogatása annak tudható be, hogy „a Fideszen belüli érdekérvényesítési képesség is szerepet játszhatott a pénzek odaítélésekor”.

Gémesi György szerint politikai szempontok is szerepet játszottak a rezsitámogatások odaítélésekor. Fotó: Izsó Márton / Mfor
Gémesi György szerint politikai szempontok is szerepet játszottak a rezsitámogatások odaítélésekor. Fotó: Izsó Márton / Mfor

És ha már a székesfehérvári polgármester szóba hozta az adóerő-képességet, akkor erre is ki kell térnünk. Az RTL számításai szerint az ellenzéki vezetésű Pécsett az egy lakosra jutó helyi iparűzési adó 52 ezer forint, a kormánypárti irányítású Kecskeméten ugyanez az összeg 108 ezer forint, mégis közel azonos összegű rezsitámogatásban részesültek. Kecskeméthez hasonló az adóerő-képessége Debrecennek (fejenként 105 ezer forint), a hajdúsági vármegyeszékhely kompenzációja ennek ellenére több mint háromszorosa kiskunsági társának.

A fals számítás

Cser-Palkovics András nemrégiben nagyinterjút is adott lapunknak, melyben szóba került az adóerő-képesség, illetve az ez alapján számított szolidaritási hozzájárulás is. A polgármester rámutatott, „fals az adóerő-képesség számítása”, ugyanis azt

az állandó lakosságszám alapján számítják, ám nem tudni, mennyien élnek életvitelszerűen egy adott településen.

Cser-Palkovics András városa 238 millió forintot kap, de 1,3 milliárddal több szolidaritási adót kell fizetnie. Fotó: Bánkuti András / Mfor
Cser-Palkovics András városa 238 millió forintot kap, de 1,3 milliárddal több szolidaritási adót kell fizetnie. Fotó: Bánkuti András / Mfor

Cser-Palkovics azt is nehezményezte, hogy a 2022-es összeghez képest egy új szabályozó miatt jelentősen megemelkedik a fizetendő szolidaritási hozzájárulás minden önkormányzat számára, és ő kormánypárti polgármesterként kérte az új számítási módszertan bevezetésének elhalasztását.

A kérésnek a kabinet nem adott helyt. Az Országgyűlés által elfogadott 2023-as költségvetésben szolidaritási hozzájárulásként még 217 milliárd forint bevételt tervezett a kormány, ám az év végén rendeleti úton módosított büdzsében

ez az összeg már 237,2 milliárd forintra emelkedik.

A húszmilliárdos növekedés pedig igencsak számottevő, különösen akkor, ha hozzátesszük, a 2022-es büdzsében a kormány jóval kevesebb, 129,8 milliárd forint bevétellel számolt ilyen jogcímen.

Gazdálkodj okosan!

Bár az önkormányzatok saját településük költségvetési rendeleteit csak az év elején szokták elfogadni, egy-egy város idei szolidaritási adójáról már vannak hírek. Ez alapján pedig azt a következtetést vonhatjuk le, a települések számára a rezsitámogatás csak szépségtapasz.

Kecskemét már megalkotta saját önkormányzati rendeletét a 2023-as költségvetésről, melyben csaknem 5,5 milliárd forint szerepel szolidaritási hozzájárulásként a kiadási oldalon. A város 2022-es büdzséjében ez az összeg még csak 3,9 milliárd forint volt. Az 1,6 milliárd forintnyi különbözettel szemben a kiskunsági megyeszékhely kevesebb mint 1,1 milliárd forint rezsikompenzációban részesül.

Nincs ilyen gondja Debrecennek. A „kálvinista Róma” 2022-ben 5 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást tervezett a kiadási oldalon, és bár az idei évre még nincs elfogadott költségvetése, a város novemberi közgyűléséről szóló híradás szerint ez az összeg az idei évre 6,5 milliárd forintra emelkedik. Ezzel szemben – mint láttuk – a város több mint 3 milliárd forinttal részesül a rezsikompenzációból. Ám a beszámoló szerint a közgyűlésen még a fideszes polgármester, Papp László is

„rendkívül igazságtalannak”

tartotta a befizetendő adó mértékét.

Székesfehérvár 2022-es büdzséjében 5,3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás szerepel a kiadási oldalon. Cser-Palkovics András polgármester a már idézett interjújában azt mondta, idén ez az összeg 6,6 milliárd forintra emelkedik,

a városnak megítélt kevesebb mint 238 millió forint a növekménynek alig ötödét teszi ki.

A kormányzat szerint viszont igazságos a szolidaritási hozzájárulás rendszere. Berzik Ábel, a Pénzügyminisztérium önkormányzati költségvetésért is felelő helyettes államtitkára egy november végi előadásában arra mutatott rá,

az önkormányzatok iparűzési adóból származó bevételeinek 62,2 százaléka 49 nagy önkormányzathoz folyik be

(ezek a főváros, a 23 kerület és a 25 megyei jogú város), ezért ehhez igazították a szolidaritási hozzájárulás 2023-ban fizetendő összegét. Idén Budapesttől 57,8, a kerületektől 45,1, a megyei jogú városoktól pedig 61,7 milliárd forint bevételre számít a kormányzat, mely a tervezett szolidaritásiadó-bevétel 69,4 százaléka.

Az önkormányzatokat az egyenlőtlenség kisimítása viszont nem vigasztalja. A megemelkedett rezsiköltségek kigazdálkodása érdekében elmentek a falig, a költségeiket lefaragták, bevételeiket igyekeznek növelni. A számla pedig érkezik.