A legnagyobb munkahelyteremtő beruházás a második világháború óta - így jellemezte szerdán, a pennsylvaniai Pittsburgh-ben Joe Biden amerikai elnök azt a 2000 milliárd dolláros gazdasági csomagot, amelynek fő célja az infrastruktúra fejlesztése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem.
"Ma egy olyan tervet ajánlok a nemzet figyelmébe, amely a munkát jutalmazza és nem csak a gazdagságot. Egy tisztességes gazdaságot hoz létre, amely mindenkinek esélyt ad a sikerre" - fogalmazott Biden. Az elnök szerint a gazdasági csomag egy olyan mértékű befektetés, amely egyszer történik meg egy generáció életében és csak az évtizedekkel ezelőtti autópálya-rendszer építéshez és az űrversenyhez fogható.
Biden azt mondta: bízik abban, hogy az ország "meg tudja valósítani" ezt a tervet, amelynek első része a munkahelyekről, a második pedig az amerikai családokról szól. "Mindkettő elengedhetetlen a gazdasági jövőnk szempontjából" - mondta az elnök, aki azt is bejelentette, hogy a csomag másik részéről néhány hét múlva beszélni fog.
Az amerikai foglalkoztatási terv lényege, hogy korszerűsíti a közlekedési infrastruktúrát, az utakat, a hidakat és a repülőtereket - mondta Biden. "Munkahelyek millióit, jól fizető munkahelyeket fog teremteni." - fogalmazott az elnök és hozzátette: "Meggyőződésem, hogy ha most cselekszünk, akkor 50 év múlva az emberek visszatekintenek, és azt mondják, hogy ez volt az a pillanat, amikor Amerika megnyerte a jövőt."
Mi van a csomagban?
A Fehér Ház tájékoztatása szerint a csomag részeként többek között 621 milliárd dollárt költenének az utak, hidak, kikötők és repterek felújítására. 20 ezer mérföldnyi közutat és 10 ezer hidat korszerűsítenének, de itt nemcsak toldozásról-foldozáról lenne szó, hanem mindent ellenállóbbá tennének a klímaváltozás-okozta extrém környezeti hatásoknak - tehát az egyre szaporodó viharokak, áradásoknak, tűzvészeknek.
Fejlesztenék a helyi tömegközlekedést, külön összegből a vasúti közlekedést és -szállítmányozást. Nagy összeget szánnának a vízvezetékek és a csatornahálózat korszerűsítésére - itt külön kiemelik, hogy lecserélnék a vízvezeték-hálózatban az összes ólomcsövet, mégpedig azért, mert ha a gyerekek ólomcsőből származó vizet isznak, az fejlődési és viselkedési rendellenességekhez vezethet náluk.
A szélessávú internetet 100 milliárd dollárért juttatnák el az ország minden részébe és szintén 100 milliárd dollárból korszerűsítenék az elektromos hálózatot, utóbbit azért, hogy ne legyen a texasihoz hasonló áramkimaradások. Kiépítenének több több távvezetéket is külön azzal a céllal, hogy a szél- és napfarmokon megtermelt energiát a nagyvárosokig juttassák. Ide kapcsolódik az a lépés is, hogy bevezetnék az úgynevezett Tisztaenergia Standardot, mely megszabná, hogy az USA-ban termelt elektromos áramnak bizonyos százaléka kötelezően karbonsemleges forrásból kell, hogy származzon (ez nem csak szél- vagy napenergiát jelent, itt számít a szintén karbonsemleges atomenergia is).
A tisztaenergia-fejlesztésekről egy részlet már pár napja kitudódott, mely szerint 2030-ig 30 ezer megawatt teljesítményű tengeri (offshore) szélfarmot építenének az Atlanti-óceán New York és New Jersey államok közé eső szakaszára. Erről bővebben itt írtunk.
Ugyancsak 100 milliárd dollárt irányoz elő a csomag új állami iskolák építésére és a meglévő épületek felújítására. Egyfelől ehhez kapcsolódik az a program, mellyel az államok legendás, sárga iskolabusz-flottájának 20 százalékát elektromosra cserélnék, másfelől meg az új, általános elektromosjármű-programhoz is, mert természetesen ez a terület sem maradhatott ki a csomagból. 174 milliárd dollár az elektromos járművek gyártásának felpörgetésére menne - különféle ösztönzőkkel azt szeretnék elérni, hogy a járművekbe való akkumulátorokat otthon gyártsák a cégek, ne Kínából importálják, mindez segítene lenyomni az e-autók árát, vagyis felpörgetné azok értékesítését, így segítene abban, hogy az amerikai lakosság elektromosra cserélje a benzines, dízeles járműveket. Meglepő, hogy mindezzel együtt csak félmillió elektromos töltőállomást létesítenének USA-szerte - ez a szakértők szerint a töredéke annak, ami ahhoz kellene, hogy tényleg széles körben meg tudjon honosodni az e-autózás.
300 milliárd dollárból a gyártási folyamatokat fejlesztenék, és ugyanebből a keretből töltenék fel a nemzeti gyógyszer- és vakcinakészleteket, mellyel a jövőbeli pandémiákra készülnének fel.
Az ipar dekarbonizálásával persze rengeteg, a fosszilis tüzelőkhöz kapcsolódó munkahely fog megszűnni. Bidenék a csomagban 16 milliárd dollárt különítenének el arra, hogy segítsék a terület munkásait abban, hogy új munkát találjanak - itt valószínűleg egy felnőttképzési/átképzési programra is gondolnak. Egyelőre nem világos, hogy mit jelent, de 10 milliárd dollárból egy úgynevezett "Civilian Climate Corps", vagyis tükörfordításban "polgári klímahadtest" felállítása is a tervek része.
Elsőre meglepő, hogy nem a gigacsomag második, a szociális szférára fókuszáló lépcsőjéhez kapcsolták, de most, az első lépcsőben jelentették be azt is, hogy 400 milliárd dollár menne a házigondozás fejlesztésére. Ezzel nemcsak az idős amerikaiak ellátását javítanák, de a szociális munkások juttatásainak javításával tompítanának a faji (és egyúttal a nemi) egyenlőtlenségeken is, mert a házi gondozók java része fekete vagy latinó nő. De az első lépcsőben egyéb, a faji egyenlőtlenségeket csökkenteni célzó lépések is belefértek, lásd alább.
Mi mennyibe fog kerülni?
A New York Times a Fehér Ház dokumentuma alapján csinált egy fejlesztendő területek szerinti bontást a csomagból, mely sorba veszi az egyes részterületeket, és a hozzájuk rendelt fejlesztési összegeket. Ez következik alább.
Közlekedés
- 174 milliárd dollár ösztönző az elektromos közlekedésnek
- 115 milliárd utakra és hidakra
- 85 milliárd helyi közösségi közlekedésre
- 80 milliárd vasúti közlekedésre és vasúti szállítmányozásra
- 50 milliárd az infrastruktúra ellenállóbbá tételére (extrém természeti jelenségek)
- 25 milliárd repterekre
- 17 milliárd kikötőkre
- 20 milliárd a közúti biztonság fejlesztésére
- 20 milliárd a szegény közösségeknek (ezt egyelőre nem részletezték, de valószínűleg a közlekedési lehetőségeik javítása lesz a téma)
- 35 milliárd egyéb közlekedésügyi kiadásokra
Lakhatás, ellátás
- 213 milliárd dollár megfizethető lakásokra (a korábbi közlések szerint itt fontos lesz az energiahatékonyság)
- 100 milliárd szélessávú internetre
- 100 milliárd az elektromos hálózatra és a tiszta energiára
- 100 milliárd az állami iskolák korszerűsítésére
- 66 milliárd a vízvezeték-hálózatra
- 45 milliárd külön az ólomcsövek cseréjére
- 25 milliárd gyermekgondozási intézményekre
- 18 milliárd veteránkórházakra
- 12 milliárd community college-okra (egy- vagy kétosztályos főiskola)
- 10 milliárd kormányzati épületek fejlesztésére
Gyártás, munkahelyteremtés és innováció
- 52 milliárd dollár a hazai gyártásra
- 50 milliárd a National Science Foundationnek
- 50 milliárd az ellátási láncok fejlesztésére
- 50 milliárd a félvezető-iparágba (chipgyártás)
- 48 milliárd a munkaerőfejlesztésre
- 46 milliárd a tisztaenergiás gyártásra
- 40 milliárd a kutatási infrastruktúrára
- 40 milliárd a munkások átképzésére
- 35 milliárd klímaváltozással kapcsolatos technológiákra
- 31 milliárd a kkv-k támogatására
- 30 milliárd kutatás-fejlesztésre
- 30 milliárd pandémiás előkészületekre
- 25 milliárd a történelmileg fekete főiskolák és egyetemek (Historically black colleges and universities, HBCU-k) kutatásainak támogatására
- 20 milliárd "közösségi befektetés" (nincs részletezve)
- 14 milliárd innovációra és versenyképességre
- 12 milliárd szegény közösségekre (nem részletezték)
- 5 milliárd "új vidéki együttműködés program" (nem részletezték, feltehetőleg mezőgazdasági támogatásokról lesz szó)
És a fentebb már említett 400 milliárd dollár a házi gondozásra. A fent szétbontott területek java része szorosan összefügg. Első látásra szemet szúr a többihez képest kis összegű "új vidéki együttműködés program", mely tehát feltételezéseink szerint valamiféle mezőgazdasági programot takar. Feltűnő az is, hogy a kutatás-fejlesztés több címszó alatt is kap pénzt (a külön K+F-támogatás mellett ott van például a kutatási infrastruktúra fejlesztése is). De a K+F szorosan összefügg a mezőgazdasággal is, például a klímaváltozást jobban tűrő haszonnövények kifejlesztése vagy a hatékonyabb munkavégzést lehetővé tevő mezőgazdasági robotok fejlesztése útján, szóval a kutatási eredményekből több terület is profitál majd, illetve eleve az energiamix kizöldítése rengeteg innovációt követel még meg. De még számos hasonló alterületi összefonódást láthatunk a fenti listát jobban szemügyre véve.
Honnan lesz minderre pénzük?
Biden a csomag finanszírozásával kapcsolatban bejelentette, hogy a társasági adó mértékét 21-ről 28 százalékra fogják emelni. Az elnök szerint "senki nem panaszkodhat emiatt, mert az adókulcs még így is alacsonyabb lesz, mint a második világháború és 2017 között volt." Hozzátette: ez az egy tétel 15 milliárd dollárnyi többletbevételt eredményez 15 év alatt.
Ezen kívül egy úgynevezett globális minimum adót is megállapítanának, amelynek mértéke 21 százalék lenne. Ezzel az intézkedéssel azt próbálják megakadályozni, hogy a vállalatok az adózás elkerülése érdekében a nyereséget külföldre tereljék. Az adótörvényt is megváltoztatnák, hogy az amerikai vállalatok ne egyesülhessenek külföldi vállalkozásokkal, és ne kerülhessék el az adózást azzal, hogy székhelyüket egy adóparadicsomba költöztetik.
Biden arra kérte a republikánusokat és az üzleti szféra képviselőit, hogy csatlakozzanak hozzá és tárgyaljanak a törvényjavaslatról. "Bevezetem a republikánusokat az Ovális Irodába, meghallgatom őket és nyitott vagyok az ötletekre" - mondta az elnök. Joe Biden szerint a pillanatnyi politikai megosztottság nem akadályozhatja meg, hogy helyesen cselekedjenek a jövő érdekében.
Az elnök a gigacsomag első lépcsőjének részletezése előtt megbeszélést folytatott a tervekről Mitch McConnellel, Kentucky szenátorával. A New York Times szerint McConnell azonban, mint néhány hete, úgy most is csak a kételyeit fogalmazta meg. Szerinte ez az egész óriási adóemeléseket hoz majd, és "billiókkal" növeli majd meg az amerikai államadósságot. McConnell, amikor először kitudódott a csomagterv, az annak megvalósításához szükséges adóemelést csak további adóemelések trójai falovának titulálta. De nem csak neki vannak ellenérzései a csomaggal kapcsolatban, ahogy várni lehetett, így vannak ezzel további republikánus képviselők is. Márpedig a demokratáknak csak lehelletnyi többsége van a képviselőházban és a szenátusban is, így a republikánus ellenállás mellett nehéz lesz majd átnyomni a programot.
Az infrastruktúrára és klímavédelemre fókuszáló első lépcsőt a szociális fejlesztésekre koncentráló második követi majd. Azzal együtt a gigacsomag végszámlája a Times becslése szerint 4 ezer milliárd dollárosra is rúghat - ezt az összeget a Biden-kormányzat egy évtized alatt tervezi elkölteni.
(New York Times 1, 2, MTI)
