A Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programjának egyik része a születésszám növelésére és a jelenlegi kedvezőtlen demográfiai trendek megfordítására irányul. Mint arról már beszámoltunk, egyik javaslatuk a felnevelt gyermekek számának nyugdíjrendszerben történő elismerésére vonatkozik, ám ezen túlmenően az adórendszer családbarát jellegét is erősítenék. Erre az indoklás szerint azért van szükség, mert bár a családi adókedvezmények rendszerén keresztüla családok jelentős mértékű anyagi előnyökhöz jutnak, a keresetek dinamikus emelkedésével a kedvezmények veszítettek előnyükből.
Ennek jegyében 4 intézkedést javasolnak.
A családi adókedvezmények nominális, fix jellege helyett azokat a nemzetgazdasági átlagkeresethez vagy a minimálbérhez kötnék inkább. A bruttó bér arányában meghatározott kedvezmény lehetővé tenné, hogy a béremelkedések miatt ne veszítsen előnyéből a családi adókedvezmény.
A jegybank jó ötletnek tartaná a negatív adó engedélyezését. Ha több gyermek után igénylik a szülők a családi adókedvezményt, könnyen előfordulhat, hogy kettejük keresete sem engedi meg azt, hogy az utolsó forintot is érvényesítsék. Matolcsyék szerint a kihasználatlan támogatások problémája főként azokat a nagycsaládosokat érinti, ahol legalább 3 gyerek van - ebben az esetben a kedvezmény mértéke a 100 ezer forintot is meghaladja. Ahhoz, hogy ezt teljes egészében érvényesítsék, minimum havi 310 forintos bruttó keresetre lenne szükség.
A negatív adóval a megfelelő jövedelem hiányában kieső támogatást pótolná ki részben vagy teljes egészében.
Az MNB kiterjesztené Orbán Viktor családtámogatási programjának egyik elemét is. A miniszterelnök az évértékelőjént többek között a legalább 4 gyermeket nevelő nők szja-mentességét is bejelentette. A jegybank ezt a tapasztalatok függvényében kiterjesztené a háromgyermekes édesanyákra vagy akár a teljes családra is.
A jegybanki szakértők figyelme azonban nemcsak a nagycsaládosokra terjedt ki, hanem azokra is, akik még a gyermekvállalás előtt állnak. A magyar nők átlagosan 27,8 évesen hozzák világra első gyermeküket, ami viszonylag késői életkornak is tekinthető. Ennek csökkentésére javasolják azt, hogy ha valaki 30 éves kor előtt vállal gyereket, akkor magasabb összegű családi adóalap-kedvezményben részesüljön. A szakértők szerint ez azért lenne fontos, mert amennyiben az első gyermek már az anya 30 éves kora előtt megszületik, nagyobb eséllyel érkezhet második, vagy akár harmadik gyermek is a családba. Ez pedig a termékenységi ráta növekedéséhez is hozzájárulhat.