A Magyar Nemzeti Bank a kamatdöntésről szóló közleménnyel párhuzamosan közzétette a legfrissebb, csütörtökön publikálásra kerülő inflációs jelentésének főbb számait is. Ezek alapján a jegybank szakemberei a legutóbbi, szeptemberi közlésükhöz képest nagyon másként látják már a közeljövőt és egyaránt rontottak az inflációs és a GDP-prognózisukon is. Előbbi jóval magasabban, utóbbi pedig visszafogottabban alakulhat - noha egyik módosítás sem okozhatott meglepetést.
A legutóbbi, szeptemberi közlés óta ugyanis jelentősen felfutott a koronavírus-járvány negyedik hulláma, ami a gazdasági növekedésre van negatív hatással, az inflációs várakozásokat pedig az őszi árrobbanás az, ami magasabb sávba tolta.
Az MNB friss jelentésében a szeptemberben jelzett 5-6 százalékos jövő évi gazdasági növekedés után már "csak" 4-5 százalék közötti bővülést prognosztizál. Az inflációs várakozásuk pedig már 4,7-5,1 százalék közötti tartományt jelöl jövőre a korábban jelzett 3,4-3,8 százalékos sáv után.
A nyugdíjasok számára utóbbi azért különösen fontos, mert ez határozza meg a jövő évi emelés mértékét - noha erről a kormány úgy hozta meg a döntését, hogy nem várta meg a jegybank előrejelzését. Pedig a Kormányinfókon Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a témában felmerülő kérdésekre rendre nyomatékosította: az emelés kapcsán megvárják a jegybank inflációs előrejelzését.
Most kiderült, nem sikerült teljesen bebiztosítania magát a kormánynak az 5 százalékos elrendelt emeléssel, ez ugyanis - ha csak egy hajszállal is, de - a jegybanki várakozások sávjában marad, és nem éri el a felső értéket, az 5,1 százalékot. Márpedig, ha az MNB pesszimista forgatókönyve valósul meg, akkor az emelés nem fogja teljes mértékben fedezni az árak változását 2022-ben. Ilyen esetekben pedig kiegészítő nyugdíjemelésre van szükség.
Ráadásul, ha az idei évi jegybanki prognózist nézzük, akkor sem túl rózsás a nyugdíjasok helyzete, hiszen a most közreadott kivonat szerint 5,1 százalékos éves inflációt várnak az idei évre. Ezzel szemben a kormány a novemberi nyugdíjkiegészítés során előrelátó módon a tényleges adatokat meghaladó szintig igazította ki az ellátásokat. Az éves emelés átlaga így 4,8 százalékra fog kijönni. Amennyiben a jegybanknak igaza lesz, akkor az az érdekes helyzet áll elő, hogy a kormány a kétszeri korrekció ellenére sem teljesíti a törvényben vállalt kötelezettségét, mely a nyugdíjak reálértékének megőrzését jelenti. Ilyen esetben a kormány elvileg saját hatáskörben pótkiegészítésről is dönthetne.
De az infláció után térjünk rá a jövő évi GDP-re, mely szintén kulcsfontosságú a nyugdíjasok számára a nyugdíjprémium miatt. A jogszabályok szerint ugyanis, ha a gazdasági növekedés éves szinten nagyobb 3,5 százaléknál, akkor prémium illeti meg a nyugdíjasokat. Idén ez - rendhagyó módon - egységesen 80 ezer forintot jelentett minden érintett számára, függetlenül a saját ellátásának nagyságától.
Ha elfogadjuk a jegybank mostani 4-5 százalék közötti várakozását, akkor a sáv középértéke (4,5 százalék) kereken egy százalékponttal fogja meghaladni a törvényben rögzített szintet. Ez egy átlagos nyugdíj szintjén 20 ezer forint egyszeri pluszt fog jelenteni. Amennyiben az infláció 5,1 százalékos lesz, akkor az éves szinten 2000 forint kiegészítést fog jelenteni. Emellett az eredetileg tervezett két heti rész helyett februárban a teljes 13. havi nyugdíj fog megérkezni az érintettek számlájára. Összesítve tehát: az emeléssel, prémiummal és 13. havi nyugdíjjal a most közölt adatok alapján közel 186 ezer forint plusz érkezik jövőre a nyugdíjasokhoz a havi ellátáson felül.
