A szakértői várakozások alatt, de a korábbi évek stagnálásához vagy épp recessziójához képest jobban teljesített a magyar gazdaság 2026. III. negyedévében: a megelőző negyedévhez képest jelentéktelennek nevezhető, 0,1 százalékos, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,5 százalékos növekedést produkáltunk.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
Szakemberek azonban a bruttó hazai termék (GDP) ennél markánsabb növekedésére számítottak, az elemzői konszenzus 1,7 százalék volt. Azonban örömtelinek látják, hogy
míg korábban kibocsátási oldalon a szolgáltatás húzta a növekedést, most már az ipari termelés adja ennek gerincét.
A bővülést a szolgáltatások a vártnál kisebb mértékű növekedéssel támogatták, míg az aszály és a hőhullám miatt a mezőgazdaság (mely a GDP körülbelül 3 százalékát teszi ki) negatív hatást gyakorolt a mutatóra.
Fotó: Depositphotos.com
Felhasználási oldalról továbbra sem a beruházások volumene, hanem a fogyasztás volt a húzóerő.
Lapunk ebben a negyedévben is összehasonlította a hazai adatokat az Európai Unió többi tagállamának GDP mutatóival negyedéves és éves alapú összevetésben is. Cikkünk írásáig Dánia, Görögország, Horvátország, Lettország, Luxemburg és Málta nem szolgáltatott adatot az Eurostatnak.
Majdnem satufék
Az idei év II. negyedévéhez viszonyított mindössze 0,1 százalékos magyar növekedés
nyugodt szívvel nevezhető stagnálásnak,
különösen az előző két negyedév 0,6 százalékos növekedéséhez képest, hiszen még az uniós átlag is 0,5 százalékos bővülés volt.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
Az előző negyedévhez képest jelentős fordulat, hogy míg akkor nem zsugorodott egyetlen tagállam gazdasága sem, most Litvánia elég erős, 1 százalékos csökkenést szenvedett el, és a francia gazdasági is hajszálnyival, de mégis 0,1 százalékkal esett vissza. A másik nagy európai gazdaság, a németeké minimálisan, 0,2 százalékkal bővült egy negyedév alatt.
A Visegrádi Négyekben (V4) velünk együtt szereplők közül Szlovákiával vagyunk holtversenyben a mikroszkopikus növekedésben. A csehek az uniós átlagnak megfelelő, 0,5 százalékos pluszt tudják felmutatni, míg a 0,8 százalékos lengyel GDP-emelkedés az uniós ranglista harmadik helyéhez elég.
Az osztrákok 0,2 százalékos bővülése alig nagyobb a magyarokénál, míg a súlyos szerkezeti problémákkal küzdő román gazdaság csaknem két év után tudott felmutatni egy 2,1 százalékos emelkedést, ezzel az EU második legnagyobb GDP-növekedését produkálta. Az élen a meglehetősen hektikus teljesítményt nyújtó írek végeztek 5,5 százalékos bővüléssel negyedéves szinten.
Francia bukta, román fellélegzés
Bár – mint említettük – a hazai GDP éves összevetésben 1,5 százalékos növekedési üteme elmaradt az 1,7 százalékos szakértői várakozásoktól,
megfelel az uniós átlagnak.
Franciaország itt is a „szamárpadba” kényszerült, és bár a 0,1 százalékos visszaesés nevezhető „nulla közeli értéknek”, azaz stagnálásnak, mégiscsak ők az egyetlenek, akik ebből a szempontból mínuszban zárták 2026. II. negyedévét. Ez különösen annak fényében fontos, hogy az EU másik nagy gazdasága, a német sorozatban immár második alkalommal is 1 százalékot elérő GDP-bővülést tudott felmutatni: Berlinből ezúttal 1,2 százalékos növekedést jelentettek.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
Az élen holtversenyben Lengyelország és Írország végzett, mindketten 3,6-3,6 százalékkal tudták növelni GDP-jüket éves szinten, szorosan mögöttük, 3,4 százalékkal Szlovéniát találjuk. 3 százalék feletti növekedést jegyezhetett fel még Ciprus (3,1 százalék) is.
A többi V4-es országgal összevetve Magyarország csupán hajszállal maradt le a csehek 1,6 százalékától, és messze megelőzi a szlovákok 0,5 százalékos növekedését, mely az unió harmadik legrosszabb teljesítménye.
Északi szomszédunk és a legutolsó franciák közé Románia ékelődik be 0,3 százalékos növekedéssel, mely ugyan apró, de mindezt három, egyenként bőven 1 százalékot meghaladó ütemű zsugorodó negyedév után hozta. Azaz lehet, hogy a román gazdaság kikerült a recesszióból. A német gazdaságtól hozzánk hasonlóan rendkívüli módon függő Ausztria pedig 0,6 százalékos GDP-növekedést produkált.
No, majd az év vége?
Negyed éve azt írtuk, a beruházási volumen fellendülése segíthet a fenntartható növekedés helyreállításában, aminek feltétele az EU-s források megérkezése és a kamatkörnyezet csökkenése. Ennek hatásait lapunk mellett Kármán András pénzügyminiszter is az év második felére vagy inkább az év végére várta.
Pozitívum, hogy az uniós pénzek teljes beérkezésére a kabinet decemberben számít, és a IV. negyedévet az agrárium már kevésbé befolyásolja. A mérleg másik serpenyőjében pedig az áll, hogy a külső tényezők (iráni háború és az abból következő energiaválság, a magas nemzetközi hozamkörnyezet, továbbá a nagy jegybankok kamatemelései) miatt a Magyar Nemzeti Bank sem tud vágni az alapkamaton, tehát a beruházási hitelek nem lesznek olcsóbbak.
Ezek miatt „repülőrajt” ugyan nem várható az év végére, de egy jól észrevehető gazdasági növekedés mosolyt csalhat Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter arcára.

