Az elmúlt évek stagnálásához képest 2026. II. negyedévében is jól teljesített a magyar gazdaság: negyedéves összevetésben 0,4, míg az előző év azonos időszakához képest 1,6 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP).
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
A szépnek látszó adatok mögött azonban a szakértők szerint némi csalódás is meghúzódik. Az elemzők ugyanis ennél magasabb növekedési adatra számított, az év első három hónapjához képest plusz 0,7, míg éves alapon plusz 1,8 százalék volt a szakma várakozása. A bővülés motorja még mindig nem a fenntartható növekedést biztosító beruházások volumene (ennek II. negyedéves adatait augusztus 26-án fogja közzétenni a Központi Statisztikai Hivatal – a szerk.), hanem a fogyasztás volt. Termelési oldalon pedig az ipar végre kilábalt a három évig tartó visszaesésből, emellett pedig a szolgáltatások járultak hozzá nagyobb mértékben a GDP emelkedéséhez. Az aszályos időszak azonban már az év április-július közötti időszakában is sújtotta az agráriumot, így a mezőgazdaság negatív hatással volt a GDP-növekedésre.
Emellett a csalódást fokozta, hogy az I. negyedéves, a vártnál kedvezőbb adat után felfokozottak voltak a várakozások.
Lapunk – szokásunkhoz híven – ismét összevetette a magyar növekedési adatokat a többi uniós tagállam GDP-változásával. Cikkünk megírásáig öt tagállam nem tette közzé a 2026. II. negyedévi bruttó hazai termékét: Görögország, Horvátország, Lettország, Luxemburg és Málta adatai hiányoznak.
Az EU-ban végre sehol nem volt recesszió
Az idei év első három hónapjához képest a magyar bővülés a II. negyedévben nagyjából az uniós országok átlagának felelt meg: az EU-ban 0,5 százalékos növekedést mértek. Kisebb örömre ad okot, hogy egyik tagország sem volt recesszióban, a német gazdaságnak még nálunk is jobban kitett Ausztria, illetve a súlyos költségvetési gondokat kemény megszorításokkal kezelő Románia mellett Belgium is stagnált.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
Az élen a hektikus teljesítményt nyújtó írek állnak, ahol az I. negyedévhez képest 3,9 százalék volt a GDP emelkedése. Mögöttük 1 százalék feletti eredményt ért el Szlovénia (1,8 százalék), Litvánia (1,7 százalék) és Svédország (1,4 százalék).
A Visegrádi Négyek között Lengyelország nyújtott kimagaslót, negyedéves összevetésben 0,9 százalékos bővülésük az uniós összevetés első harmadába sorolja őket. A „fekete bárány” Szlovákia lett, északi szomszédunk csupán 0,2 százalékos növekedése, mely gyakorlatilag stagnálásnak minősül, a sereghajtókat éppen megelőzi. Csehország hazánkhoz hasonlóan 0,4 százalékkal tudta növelni gazdasági teljesítményét.
Szintén épphogy a sereghajtók előtt végzett az EU két legnagyobb gazdasága: mind a németek, mind a franciák 0,2-0,2 százalékos, a stagnálásnál alig nagyobb bővülést tudtak felmutatni.
Ahol jobbak vagyunk, mint az EU
Éves alapon vizsgálva kicsit más képet kapunk. Az EU átlagos, 1,2 százalékos növekedésénél jobban teljesített Magyarország, a negyedéves összevetésben toronymagasan vezető írek itt viszont messze lemaradva a legutolsók: a tavalyi év II. negyedévénél 5,6 százalékkal kisebb volt a gazdasági teljesítményük. A súlyos költségvetési gondokkal küzdő románok éves viszonylatban itt már recesszióba süllyedtek, a GDP-jük 2 százalékkal alacsonyabb, mint a tavalyi év II. negyedévében.
A legjobb teljesítményt a szlovénok nyújtották, ahol a növekedés 4,8 százalékot ért el, a képzeletbeli dobogó második fokán pedig Litvánia áll 3,8 százalékkal.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
A Visegrádi Négyekben levő társaink közül a lengyelek uniós szinten a harmadik legjobb teljesítménnyel, 3,7 százalékos plusszal zárták ezt a negyedévet, Csehország pedig itt is jobbat nyújtott, mint hazánk: 2 százalékos GDP-bővülést jegyezhettek fel. A szlovákok plusz 0,8 százalékos növekedése bőven elmarad az uniós átlagtól.
Az EU két legnagyobb gazdasága közül Németországban 0,9 százalék, Franciaországban pedig csak 0,7 százalék volt a növekedés.
Ugrásra készen
Lapunk korábban is rámutatott, a monetáris lazítás elengedhetetlen a beruházási ráta fellendítése, így a fenntartható gazdasági bővülés helyreállítása érdekében. Negyed éve is azt hangsúlyoztuk, Varga Mihálynak és a jegybank Monetáris Tanácsának ebben kulcsszerepe lesz. Tavasszal az iráni válság még megakadályozta a Magyar Nemzeti Bankot a kamatcsökkentésben, júniusban azonban beindítottak egy mini(?) kamatvágási ciklust, ami minden elemzői várakozás szerint augusztusban folytatódni fog, sőt a szeptemberi Inflációs Jelentéstől függően az ősszel akár még tovább is tarthat.
A galamb monetáris politika és jegybanki kommunikáció várhatóan jótékony hatással lesz a beruházási hajlandóságra, hiszen az alacsonyabb kamatkörnyezet fellendíti a beruházási hitelek piacát is. Ennek hatása azonban csak az év második felében fog testet ölteni.
Szintén a beruházások volumenét fogja növelni, ha hazánk ténylegesen hozzá fog férni az évek óta blokkolt uniós forrásokhoz. Magyar Péter kormányfő közlése szerint ennek a 16 milliárd eurónak jelentős részét bérlakások, valamint kollégiumi férőhelyek építésére, az egészségügyi rendszer fejlesztésére, a vasúti, illetve elővárosi közlekedés javítására és az energiahálózat korszerűsítésére fogják fordítani.
Kármán András pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban korábban arra mutatott rá, ennek hatása csak az idei év végén fog jelentkezni.
Ezek alapján úgy látjuk, az őszi hónapokban a magyar gazdaság a II. negyedévinél enyhén magasabb növekedést tud majd felmutatni, míg év végére egy markánsabb bővüléssel számolhatunk.
