5p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Elképesztő folyamatokat indított el az Orbán-kormány azzal, hogy inflációkövetővé tette az időskori ellátások emelését.

Ma már minden bizonnyal nemcsak az érintettek, de a társadalom legnagyobb része tudja, hogy az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta átalakította a nyugdíjak emelésének metodikáját, azzal, hogy inflációkövetővé tette azt. Így vállalva a nyugdíjak reálértékének megőrzését, amit előszeretettel rendre hangsúlyoznak is, és kiemelnek, mint sikert és teljesített vállalást.

Bár a rendszert rendre több kritika is éri, különös tekintettel az elmúlt pár évre, amikor végetértek a békeévek és emelkedő inflációs környezet alakult ki. Ennek következtében az év eleji emelés nem tudja fedezni a tényleges áremelkedési ütemet, ami miatt évközi korrekcióra van szükség. Ez a helyzet leegyszerűsítve annyit jelent, hogy míg meg nem érkezik a nyugdíjasokhoz a visszamenőleges korrekció, addig azzal az összeggel az államot hitelezik. A nyugdíjasok helyett ugyanis az államkasszában pihen ez az összeg.

Ám emellett egy másik aspektusból nézve is problémás az inflációkövető emelés, amelyre jellemzően évente egyszer szokott fény derülni, amikor a Központi Statisztikai Hivatal publikálja a Háztartások életszínvonala kiadványát. Ebből kiderül ugyanis, hogy milyen életszínvonalon él a társadalom, köztük a nyugdíjasok is. Ahogy arra is fény derül, hogy hányan vannak azok, akiket fenyeget a szegénység, vagy épp relatív jövedelmi szegények. Mi most ez utóbbira fókuszálunk, ám mindenekelőtt érdemes tisztázni, mit is jelent a relatív jövedelmi szegénység.

Több mint a duplájára nőtt a jövedelmi szegény nyugdíjasok száma. Fotó: Depositphotos
Több mint a duplájára nőtt a jövedelmi szegény nyugdíjasok száma. Fotó: Depositphotos

A statisztika azokat nevezi relatív jövedelmi szegényeknek, akiknek a jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöböt. 2021-ben ez az összeg 125 570 forint volt, 8,1 százalékkal magasabb az előző évinél. Ez egyszerűen szólva annyit tesz, hogy aki ennél a 125 570 forintnál kevesebb összegből gazdálkodott havonta, az statisztikai értelemben szegénynek tekinthető.

A friss adatok alapján pedig láthatóan egyre nagyobb ezen csoport aránya a nyugdíjasok körében, hiszen 2021-ben a nyugdíjasok 13 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.

Köznyelvre lefordítva ez annyit tesz, hogy a nyugdíjasok 13 százaléka 125 570 forintnál kevesebb pénzből élt meg havonta, aminél magasabb arányra 2010 óta nem volt példa. Tavaly egyébként egészen pontosan 259 610 nyugdíjas volt jövedelmi szegény.

Ahogy a 2010-ig visszatekintő grafikonunkon is jól látszik, a helyzet folyamatosan romló tendenciát mutat, egy nagyobb lendületet 2015-ben vett a folyamat. 2010-ben pedig a jövedelmi szegények száma a nyugdíjasokon belül még csak 4,5 százalék volt.

Létszámra "lefordítva" az arányokat: míg 12 évvel ezelőtt még "csak" 110 835 nyugdíjas volt jövedelmi szegény, ma már 134 (!) százalékkal több érintettről árulkodnak a számok.

Lehetne ennél is rosszabb

Tavaly a Magyar Államkincstár adatai alapján öregségi nyugdíjasok között több mint 430 ezren vannak csak azok, akiknek a havi ellátása 100 ezer forint alatt van. Ha a következő 100 és 150 ezer forint közötti ellátásban részesülőket (782 ezer fő) is figyelembe vesszük, akkor szinte biztos, hogy ez a szám 100-200 ezerrel még magasabb lehet.

Az államkincstári adatok és a KSH számai közötti eltérésre magyarázatul az egyéb jövedelmek, munkavállalásból származó fizetés szolgálhat magyarázatul. Ami alátámaszthatja azt, hogy a nyugodtabb megélhetés érdekében nem tudnak az idősek csak és kizárólag az állami ellátásra támaszkodni.

Miért nő a szegények száma, ha értékállóak a nyugdíjak?

A kérdésre a válasz pont a nyugdíjemelési metódusban rejlik, mivel az csak az inflációt veszi figyelembe, a bérek emelkedését pedig egyáltalán nem. Márpedig utóbbiak 10 százalék körül, illetve azt meghaladó mértékben szárnyaltak az elmúlt években már (sőt, még idén is bőven 10 százalék feletti a növekedési ütem), ami két dolog miatt jelent problémát:

  • az átlagbér növekedése alapvetően meghatározza a szegénységi küszöb értékét, hiszen az a mediánhoz kötött érték. Előbbi lendületes növekedése a küszöbérték hasonló változását idézi elő.
  • másrészt a nyugdíjemelés módszertana miatt a bérek egyre inkább elszakadnak a nyugdíjaktól, azt képtelenek lekövetni az időskorú ellátások.

Mindezek eredményeként egyre több nyugdíjas jövedelme fog a szegénységi küszöb alá csúszni, vagyis egyre több lesz a jövedelmi szegény hazánkban. Ráadásul ők jellemzőn a nyugdíjasok körében is azok, akik már régóta benne vannak a rendszerben. Ezen a helyzeten és egyben a nyugdíjasok helyzetén is két dolog javíthatna:

  • vagy visszatér a kormány a svájci indexálásra, amely figyelembe veszi a bérek növekedésének ütemét is az infláció mellett,
  • vagy pedig sávos nyugdíjemelésre térnek át, amely során az alacsonyabb nyugíjsávokban magasabb emelést hajtanak végre, mint a felsőbb, akár több százezres, milliós nyugdíjaknál.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!