Közel két évig tartó folyamatos visszaesés után idén júliusban már sorozatban az ötödik hónapban bővült a magyar ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslésében megerősítette, hogy éves alapon 4,7 százalékkal (ez ebben a periódusban a második legmagasabb ütem), míg júniushoz viszonyítva 1,7 százalékkal nőtt az ágazat kibocsátása.
Egyszer hopp, másszor kopp
Ám mielőtt bárki is pezsgőt bontana: a magyar ipar még mindig nem érte el a 2021-es év átlagos teljesítményét (most 97,8 százalékon áll a szektor). Ez a hajsza már 2024 márciusa, vagyis két és fél éve tart a magyar húzóágazatban. Ami ráadásul havi szinten sem képes kiegyensúlyozott formát mutatni: idén eddig egy mínuszos hónapot mindig egy pluszos követett.
„Továbbra is elmondható, hogy a fűrészfogazás egy emelkedő trend mellett valósul meg”
– írta még az első becslést követő kommentárjában Virovácz Péter. Az ING Bank vezető közgazdásza ezzel arra utalt, hogy a júliusi, 1,7 százalékos növekedés üteme meghaladja a júniusi, 1,3 százalékos visszaesés mértékét.
Két iparág van talpon a vidéken
A részletes adatok ismeretében Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunknak elmondta, hogy a legmeglepőbb fejlemény az egyes alágak közötti jelentős szórás.
Mint mondta: „Az iparágak többségében júliusban is csökkent a termelés. Két alágazat viszi a hátán a magyar ipart: a júliusban 18 százalékkal bővülő járműgyártás és a 19,7 százalékos növekedést mutató számítógépgyártás (ezek a szektorok havi szinten is javulást mutattak)”.
A járműipart egyértelműen a két nagy, Magyarországra települt német autógyár húzta. A BMW tavaly év végén termelésbe állt debreceni gyára vette a hátára a szektort, de a Mercedes kecskeméti beruházásának befejezése (amely átadóján Magyar Péter miniszterelnök is részt vett) is pozitívan hatott.
Fotó: DepositPhotos.com
A számítógépgyártásban pedig továbbra is a tajvani székhelyű Foxconn komáromi gyára a húzóerő – tette hozzá Regős Gábor. Az első becslést követően Virovácz Péter kiemelte, hogy az AI-boom általánosságban is kedvez az elektronikai termékek iránti kereslet felfutásának.
Vannak baljós jelek
Regős Gábor szerint a magyar ipar júliusi bővülésében a külső kereslet is szerepet játszhatott (az ipari export volumene 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit), bár ezt a júliusban 1,6 százalékkal visszaeső német ipari adatok nem feltétlenül támasztják alá. Sőt, az első becslés utáni kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a németországi fejlemények „óvatosságra adnak okot”, és a „ciklikus fellendülés megtörésére” utalhatnak.
Az Európai Unió legerősebb gazdaságában ugyanis a Rajna alacsony vízállása ugyanúgy kihat az ágazat teljesítményére, mint ahogy Magyarországon a nyáron a Dunán tapasztalt helyzet, ami a Paksi Atomerőmű majdnem teljes leállásához vezetett.
„A jelentős paksi termeléskiesés miatti áramtakarékosság a cégek részéről az augusztusi adatban biztosan nyomot hagyott. A nyár utolsó hónapjában így havi alapon visszaesésre számítok a magyar iparban”
– tekintett előre Regős Gábor. Aki szerint inkább a hosszabb távú trend a meghatározó, ebből a szempontból pedig pozitív, hogy az elmúlt hónapok cikcakkos teljesítményében a növekedések mértéke mindig meghaladta a csökkenésekét.
De ha már nyári időjárás. A forróság és a csapadékhiány egyes szakértői becslések szerint a 2022-es, történelminek nevezett aszálynál is nagyobb károkat okozhatott idén a magyar mezőgazdaságnak, ami természetesen az élelmiszeripar teljesítményére is rányomja a bélyegét. A feldolgozóipari termelésből 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és a jövedékiadó-emeléssel szembenéző dohánytermékek gyártása 2,3 százalékkal esett vissza júliusban éves alapon.
„A szárazság miatt az élelmiszergyártásban augusztusban sem számítok jó adatokra, habár kereslet mindig van az élelmiszeripar termékei iránt. Ebben az ágazatban pedig nagy potenciált látok, lehetne további keresnivalónk a jövőbeli fejlesztésekkel”
– fogalmazott Regős Gábor.
Eddig nem vált be az akkumulátorgyártás
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a gyengén teljesítő alágak közül kiemelte még a villamos berendezések gyártását, ami 6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ebbe a körbe tartozik az akkumulátoripar, ami sorozatban a harmadik hónapban zsugorodott, ezúttal jelentős, 15,2 százalékos mértékben.
„Bár itt vannak még folyamatban lévő beruházások, valójában a villamosberendezés-gyártás nem tűnik egy sikerágazatnak” – véli.
A júliusi ipari termelési adat már a harmadik negyedéves GDP-hez is adhat némi támpontot. Regős Gábor az eddig a július eleje és szeptember vége között beérkező mutatók alapján vegyes képet lát kirajzolódni. A hétfőn publikált építőipari adat ismét nagyon gyenge lett, miközben az ipar jól teljesített.
„Persze a GDP szempontjából inkább a szolgáltatások szerepe a meghatározóbb, ebből a szektorból viszont még nem láthattunk adatokat a harmadik negyedévből. Összességében idén 1,5-2 százalék közötti gazdasági növekedésre számítok”
– mondta Regős Gábor. A mezőgazdaságot érintő kockázatok és az elszálló energiaárak (ebben az iráni-amerikai háború is vastagon benne van) inkább az 1,5 százalék irányába mutatnak.
