Keleti nyitás és akkumulátoripar: szakít a Tisza-kormány az orbáni hagyományokkal?

Eddig a japán autóipari óriáshoz, a Suzukihoz köthető a Tisza-kormány alatt bejelentett legnagyobb értékű külföldi működőtőke-beruházás (FDI) Magyarországon. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter július 24-én közölte, hogy a vállalat 76 milliárd forintos fejlesztésre készül az esztergomi gyárában (amelynek alapkövét a Suzuki 1991-ben tette le, majd 1992-ben megindult az első Swift modell sorozatgyártása).

Egyelőre tehát – leginkább a kormány hivatalba lépése óta eltelt kevesebb, mint 3 hónap miatt – nem záporoznak a Magyarországra érkező nagy külföldi beruházásokkal kapcsolatos bejelentések. Mindenesetre érdemes lesz figyelni arra, hogy az új kormány FDI-politikája milyen változásokon mehet keresztül az Orbán-rendszerhez, különösen annak utolsó éveihez képest.

Átrendeződés a külföldi beruházók körében

„Az elmúlt évtizedben a magyarországi nagybefektetések között egyértelműen felértékelődött az ázsiai tőke szerepe, különösen a feldolgozóiparban. Ugyanakkor a beruházói kör továbbra is diverzifikált” – nyilatkozta lapunk megkeresésére Ésik Róbert, az Ernst&Young (EY) Európa, Közel-Kelet, India és Afrika (EMEIA) térség helyszínkiválasztási tanácsadásért és állami támogatásokért felelős partnere.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint 2025-ben a külföldi beruházók között a kínai, a szingapúri és az egyesült államokbeli cégek emelkedtek ki (sőt, a tavaly bejelentett 16 amerikai projekt történelmi csúcsnak számít). Miközben Németország továbbra is a meghatározó forrásország, ez a szereposztás már egy hosszabb ideje zajló átrendeződésre utal.

„Az ezt megelőző néhány év során az Egyesült Államok nem volt dobogós helyen a beruházó nemzetek között annak ellenére, hogy historikusan az egyik legnagyobb működőtőke-befektetőországnak számít hazánkban. Ezzel szemben Németország szinte minden évben az elsők között teljesített” – mutatott rá Ésik Róbert.

A 2020-as évekre robbantak be igazán a távol-keleti beruházók

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint az adott évben pozitív nettó tőkebeáramlást mutató régiók egymáshoz viszonyított részarányában egyértelműen kirajzolódik az ázsiai, különösen a távol-keleti beruházók előretörése.

2010-ben még szinte teljes egészében az európai és az amerikai cégek osztozkodtak ezen a tortán (66, illetve 32 százalékos részaránnyal). Ázsiából ebben az évben nettó működőtőke-kiáramlás következett be (ez nem feltétlenül jelenti gyárak bezárását, az is lehet, hogy egyszerűen nem forgatják vissza a leányvállalat nyereségét, hanem azt osztalékként kifizetik a külföldi anyacégnek – a szerk.). 2014-ben a távol-keleti beruházók már 12,7 százalékos részarányt tettek ki a pozitív nettó tőkebeáramlást tekintve (Európa ekkor még toronymagasan, 77 százalékkal vezetett).

Az igazi változás 2019, vagyis a koronavírus-járvány, később pedig az orosz–ukrán háború kirobbanása nyomán elharapódzó inflációs és energiaválság óta látható. 2020-ban a pozitív nettó FDI-beáramlásban Európa előnye a részarányokat tekintve százalékosan már 48–45-re zsugorodott. 2024-ben az ázsiai beruházók hozzájárulása már enyhén magasabb volt, mint az európai cégeké (48,9 százalék szemben a 48 százalékkal). A tavalyi tőkemozgásokat figyelve összességében az európai cégek több mint 288 milliárd forintot vontak ki Magyarországról, az ázsiai vállalatok oldaláról érkező 1,58 ezer milliárd forintos nettó beáramláshoz képest.

A korábban toronymagasan a legnagyobb magyarországi beruházónak számító Németország 2015 óta igazi hullámvasútra került. Szinte egymást váltották azok az évek, amikor nettó tőkebeáramlás és tőkekivonás történt (2025-ben épp pozitív egyenlegre volt példa). Eközben a kínai cégektől érkező befektetések szaldója 2012 óta pozitív képet mutat, Dél-Koreáé pedig egy évet (2023-at) leszámítva 2011 óta mozog ezen a pályán.

Külön utakon az európai régiók

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által tavaly megkötött szerződések alapján 17 országból érkezhetnek új beruházások Magyarországra.

A befektetések volumene szerint a külföldi szereplők közül Kína, Szingapúr, az Egyesült Államok és Dél-Korea állnak az első négy helyen, míg a projektek darabszáma alapján Kína, Németország, az Egyesült Államok és Franciaország a sorrend (itt a magyar cégek által bejelentett beruházások vezetnek).

Magyarország tavaly a 16. legvonzóbb befektetési célország volt Európában, összesen 73 bejelentett projekttel, ez enyhe csökkenést jelent az egy évvel korábban nyilvánosságra hozott 80 FDI-befektetéshez képest. A mutatót ugyanakkor érdemes európai kontextusba helyezni.

Az FDI-projektek száma Európa-szerte 2022 óta csökkenő tendenciát mutat, különösen a hagyományosan legnagyobb nyugat-európai célországokban. 2024-hez képest tavaly 7 százalékkal kevesebb külföldi befektetéssel finanszírozott beruházás valósult meg Európában, ami a visszaesés ellenére is több mint 5000 új projektet jelent. A nyugat-európai trendekkel szemben Közép- és Kelet-Európa, valamint Dél-Európa stabilabb teljesítményt mutatott, amit többek között a kedvezőbb munkaerőköltségek és az elérhető ipari kapacitások segítettek.

Az EY a legnagyobb nyertesek közül a közép- és kelet-európai régióból Lengyelországot és Romániát emeli ki, valamint messzebbre tekintve Spanyolországot és Törökországot, ahol az elmúlt évben számottevően nőtt a beruházások száma. Eközben Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Németországban kétszámjegyű visszaesést mértek.

Ésik Róbert az FDI-projektek kapcsán egy másik érdekességre is felhívta a figyelmet. „Érdemes megkülönböztetni a nyilvánosan bejelentett beruházásokat és a tényleges befektetési döntéseket, mivel a két adatforrás között jelentős eltérés lehet. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint 2025-ben 108 pozitív beruházási döntés született Magyarország mellett, ami nagyságrendileg megfelel az elmúlt évek átlagos szintjének.”

A Tisza-kormány alatt is sztár maradhat az akkumulátoripar?

Azonban a projektek száma önmagában nem ad teljes képet a befektetések gazdasági jelentőségéről. „A beruházások nagysága, a létrejövő munkahelyek száma és hozzáadott értéke, illetve a technológiai színvonal legalább ennyire fontos szempontok” – tette hozzá a szakértő. Magyarországon tavaly egyértelműen a nagy fejlesztések domináltak, projektenként átlagosan 300 új munkahelyet teremtve.

A HIPA közlése szerint a tavaly aláírt beruházási megállapodások összesen 17 ágazatot fednek le, „a biotechnológiától az elektronikáig és az orvostechnikától a csomagolóiparig”. Az elmúlt évek legnagyobb értékű FDI-befektetései közül viszont egyértelműen a távol-keleti, az akkumulátoriparban és a járműgyártás területén megvalósuló projektek vitték a prímet.

Ezek között is kiemelkedik a kínai CATL több mint 7 milliárd eurós debreceni akkumulátorgyára, a német BMW debreceni, valamint a BYD szegedi elektromosautó-üzeme. De a bejelentett nagy akkumulátorberuházások közül a Samsung SDI gödi fejlesztése, vagy a kínai EVE Energy és Semcorp beruházásai is kiemelkednek.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szintén alátámasztják, hogy az akkumulátorgyártás szárnyalása (ami nagyrészt a „villamos berendezés gyártása” kategórián belül jelenik meg a statisztikákban) 2019-től kezdődött. Ebben az évben közel 235 milliárd forint értékben érkezett új tulajdonosi tőke Magyarországra a szektorban, míg a korábbi rekord nem érte el az 50 milliárd forintot sem. A csúcsév a 2022-es volt, több mint 526 milliárd forinttal.

Az persze nagy kérdés, hogy a jövőben hogyan alakulhat a külföldi akkumulátorgyárak magyarországi terjeszkedése, miután a Tisza-kormány – leginkább a közelmúltban felmerülő környezetvédelmi aggályok miatt – várhatóan szigorít az új beruházásokra vonatkozó feltételeken. Egyfelől megszűnhet az a szabályozás, amely szerint az akkumulátor-újrafeldolgozó üzem helyszínét a gazdasági és energetikai miniszter rendeletben jelöli ki. Másrészt pedig szeptemberben egy új, az akkumulátorgyárakat kiemelten szigorúan ellenőrző főhatóság felállítását tervezi a kormány, amiről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:

Európában nem a járműgyártás húz

Persze nemcsak az akkumulátoripart és a járműgyártást érdemes kiemelni, főleg nem európai viszonylatban. A tradicionális ágazatokban ugyanis tavaly csökkent a beáramló működőtőke volumene az Európai Unióban: az egészségiparban a negyedével, a vegyiparban az ötödével, az autóiparban pedig a tizedével esett vissza a projektek száma.

Ezzel párhuzamosan a gyorsan fejlődő ágazatokban nő a beruházási aktivitás. A mesterséges intelligenciához kapcsolódó FDI-projektek száma tavaly megduplázódott, ami több mint 14 ezer új munkahelyet jelentett. Hasonló bővülés történt a védelmi iparban is, ahol közel 7000 álláshelyet jelentettek be. Az alacsony karbonkibocsátású energetikai szektorban pedig negyedével nőtt a külföldi működőtőke-befektetésekből elindult projektek száma 2025-ben.

Ésik Róbert arról is beszélt, hogy a magyarországi tendenciák mennyire illeszkednek az európai fősodorhoz. „A főbb európai beruházási trendek jelentős része Magyarországon is megfigyelhető” – reagált a szakértő. Majd így folytatta:

„A zöld átállás a gyártó beruházások esetében gyakran jelenik meg saját megújuló energiatermelési és -tárolási fejlesztések formájában. Az AI-hoz kapcsolódó aktivitás szintén erősödik a kutatás-fejlesztés, valamint a digitalizáció és az automatizáció területén. A védelmi ipar az elmúlt években az egyik legdinamikusabban fejlődő szektor lett, amely a hazánkba vonzott nemzetközi szereplőkön felül a hazai kkv-szektornak is lehetőséget jelent.”

Mi várható a Tisza-kormány alatt?

Fontos kérdés az is, milyen változásokra számíthat az ország a Tisza-kormány alatt az egyes iparágak súlyát illetően. Annyit már lehet sejteni, hogy a következő években a mesterséges intelligenciával kapcsolatos projektek kiemelkedhetnek, miután Magyarország csatlakozik az Európai Unió AI Gigafactory programjához. Ennek célja, hogy Európa ledolgozza lemaradását az Egyesült Államokkal és Kínával szemben a mesterséges intelligencia területén. A kormány hosszú távon 500 millió eurós beruházással száll be a projektbe. Ugyanekkora mértékű befektetés érkezhet a szintén uniós, műholdalapú infokommunikációs rendszerekbe, az európai Starlinkbe. Erről bővebben laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár számolt be.

De a megújuló energiaprojektek, különösen a szélenergia is egy kiemelt terület lehet, ami külföldi működőtőkét is vonzhat a következő években. A témáról bővebben ebben a cikkben olvashatnak:

Ésik Róbert szerint a külföldi beruházók döntéseiben nem az aktuális kormány kiléte a meghatározó, sokkal inkább a makrogazdasági stabilitás, a kiszámítható szabályozási környezet, a munkaerő rendelkezésre állása és a versenyképes költségszint.

„A befektetési döntések jellemzően legalább évtizedes időtávra születnek meg, ezért az ország versenyképességét érintő strukturális tényezők rendszerint sokkal meghatározóbbak, mint a belpolitikai változások”

– fogalmazott.

Majd hozzátette, hogy a befektető származási országa kevésbé fontos szempont. „A befektetői kör összetétele ugyan idővel változhat a globális gazdasági-technológiai és geopolitikai folyamatok hatására (lásd például az autóipar elektromos átállása indukálta ázsiai beruházásokat), ugyanakkor hosszabb távon továbbra is az üzleti racionalitás marad a beruházási döntések elsődleges mozgatórugója” – mondta Ésik Róbert, aki megerősítette: „Magyarország nyitott, exportorientált gazdaságként továbbra is érdekelt a külföldi működőtőke bevonzásában”.

A szakértő arról is beszélt, hogy mit jelentene a külföldi beruházók szempontjából, ha például emelkedne az Európa-szerte kiemelkedően alacsonynak számító, a vállalatok által fizetendő 9 százalékos társasági adókulcs.

„Magyarország társaságiadó-rendszere egy évtizede stabil keretek között működik (az időközben bevezetett, 15 százalékos globális minimumadó ellenére), amelyet a befektetők pozitívan értékelnek” – kezdte válaszát Ésik Róbert.

Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tényleges adóterhelését nem kizárólag a társasági adókulcs, hanem egyéb adónemek is befolyásolják, különösen a helyi iparűzési adó. Az EY szakértője szerint bármilyen adó- vagy támogatási rendszert érintő változást érdemes holisztikusan, több szempont együttes figyelembevételével beruházásösztönzési és versenyképességi szempontból értékelni.